Az egyetemet fenntartó alapítvány kurátorai már egyeztettek arról, hogy végső esetben az intézmény maga fogja finanszírozni a hallgatók Erasmus-útjait. Kérdés, hogy a fogadó külföldi egyetemek mennyire lennének erre nyitottak.
A kormány már december 15-én megkapta az értesítést, hogy a modellváltó egyetemek nem vehetnek részt az Erasmus és a Horizont programokban, most mégis úgy tesz, mintha váratlanul érte volna az erről szóló döntés. Ráadásul az Európai Bizottság régóta figyelmeztetett a kuratóriumokban ülő fideszes politikusok összeférhetetlenségére, és esélyt is adott a magyar kormánynak, hogy oldja meg a problémát, mégsem történt semmi.
Hiába vonta ki a kormány a szokásos trükkjével a hazai versenyjog alól, uniós szinten lenne lehetőség arra, hogy felülvizsgálják a Vodafone Magyarország felvásárlását. Erre fel is hívta az Európai Bizottság figyelmét egy európai civil szervezet. A bizottság azonban nem kíván közbelépni, pedig más versenyjogi ügyben már megtette.
Egyelőre még nincsenek veszélyben, de 2024-től nagy érvágást jelentene a magyar egyetemisták nagy része számára az a brüsszeli döntés, amely az alapítványi fenntartású felsőoktatási intézményeket kizárja az Erasmus+ és a Horizont Európa kutatói programokból. Az intézkedésben semmi meglepő nincs, és a kormányt sem érte váratlanul, hiszen az Európai Tanács decemberi döntésén alapul, viszont már nem sok idő van, hogy helyrehozzák. Az érintettek addig teljesen tanácstalanok, és első hallásra borzalmasnak nevezték a történteket.
Az uniós pénzekért tárgyaló miniszter – aki egyben a veszprémi Pannon Egyetem kuratóriumának elnöke – arról beszélt, hogy az Európai Bizottság eddig hivatalosan nem jelezte, hogy gondot jelentene számára, hogy aktív politikusok is ülnek a kuratóriumokban.
A Kulturális és Innovációs tárca szerint március közepéig tisztázzák a kérdést az Európai Bizottsággal.
Az intézményeknek azért ment neki az EU, mert a működési modelljük nem garancia arra, hogy átláthatóan is kezelik az uniótól kapott forrásokat.
Miközben Orbán Viktor hitet tett Donald Trump és Vlagyimir Putyin mellett, az Európai Bizottság saját jogkörébe vonta a teljes kohéziós alap magyarországi kifizetését. A kisbetűs részről szóló alku mit sem ér, Orbán vagy enged a politikájából, vagy játszhatja saját pénzén Brüsszel rémét.
Az Európai Bizottság elnökének kedvenc póniját egy GW950m néven ismert szürke farkas az éj leple alatt brutálisan meggyilkolta. A nyomozás hónapok óta tart, az esetnek pedig akár komoly szakpolitikai következményei is lehetnek.
Kijevbe látogat az Európai Bizottság elnöke, de még nem tudni, mikor.
A tagállamok közül utolsóként, néhány nappal a forrásvesztést eredményező határidő bekövetkezte előtt az Európai Bizottság elfogadta a Magyarországgal kötött Partnerségi Megállapodást, amely a következő hétéves költségvetésből közel 22 milliárd eurónyi támogatást tartalmaz. A hét kohéziós alapból álló csomag része az a három alap, amelynek 55 százalékát, 6,3 milliárd eurót az EU felfüggesztett, a korrupciós kockázatok miatt. Azonban a többi összeghez való hozzáférésnek is feltételei vannak.
Nyolc országot támogat az Európai Bizottság.
A Szabad Európa értesülései szerint az Európai Bizottság szerdán jóváhagyja a 21 milliárd euró magyar partnerségi megállapodást és a hét magyar operatív programot.
Végső szakaszába ért a kormány által gyermekvédelminek nevezett törvény ügyében indult uniós kötelezettségszegési eljárás.
A Bizottság szerint a Meta visszaélt a piaci erőfölényével, és behozhatatlan előnyre tett szert a konkurenciával szemben, mikor hozzákapcsolta az apróhirdetési felületét a fő oldalához, a Facebookhoz.
Frusztráció szülte az új európai médiaszabályozás tervét, mondja az Európai Bizottság alelnöke, és kétség sem fér hozzá, hogy az érzés legfőbb forrása a magyar médiahelyzet. Az Orbán-kormány már most harcol Vera Jourová tervezete ellen.
A magyar miniszterek szerint a legjobbak közé sorolták a magyar helyreállítási tervet, igazából szinte minden ország ugyanilyen értékelést kapott.
A vétó szűkítésével éppen az azt gyakran használó Fidesz EP-képviselői nem értenek egyet.
Teljes meglepetésként érte a magyar kormányt, hogy az Európai Bizottság a magyar uniós források befagyasztását javasolta november végén, a hétfői megállapodás pedig kudarc Orbán Viktor számára – mondta a hvg.hu-nak Strasbourgban Petri Sarvamaa finn EP-képviselő, az Európai Parlament jogállamisági jelentéstevője. És bár a jövőben is számít taktikázásra a magyar miniszterelnöktől, úgy gondolja, hogy Orbánnak a jövőben kétszer is meg kell majd gondolnia, ha nem akar végleg a sarokba szorulni.
„Magyarország sohasem adja fel!”
