„A magyar kormány nevében kérem az Európai Bizottság tájékoztatását arról, hogy az Európai Bizottság együttműködött-e bármilyen programban az Action for Democracy nevű szervezettel” – írta Varga Judit igazságügyi miniszter levelében Vera Jourovának, a Bizottság alelnökének. Mint írja, a „külső nyomás vagy befolyás” kizárása fő feltétele annak, hogy a nemzeti politika a polgárok valódi akarata szerint alakuljon.

Arra azonban többször is utal, hogy a politikai kampányok külföldről érkező anyagi támogatását csak akkor tartja problémásnak, ha az az unión kívülről érkezik: kifejezetten arra kéri a Bizottságot, hogy országjelentéseiben tekintse kockázati tényezőnek az ilyen, a tagállami választások befolyásolására irányuló támogatásokat. E szerint azt például nem várná el, hogy a testület kockázati tényezőnek tekintsen egy francia jelölt kampányára adott magyar hitelt.

Varga szerint „egyes ügyekben ugyan lehet köztük véleménykülönbség”, de bízik benne, hogy az európai demokráciák védelmében együtt tudnak működni a Bizottsággal. Levelét az egykori cseh elnök, Václav Havel szavaival zárja: „Csak egy dolog van, amit nem ismerek el: az, hogy értelmetlen lenne egy jó ügyért harcolni”.

Az Action for Democracy nevű amerikai szervezet a Nemzeti Információs Hivatal által közölt jelentés szerint több mint hárommilliárd forinttal támogatta az ellenzék 2022-es kampányát. Az összefogás pártjai korábban azt állították, csak a választások után szereztek tudomást ezekről a pénzekről, amelyeket azóta a nyomozó hatóságok és a titkosszolgálatok is vizsgálnak:

Itt a titkosítás alól feloldott újabb "dollárbaloldal"-jelentés: találtak még egymilliárdot és egy svájci alapítványt

Tovább bogozták a titkosszolgálatok és nyomozó hatóságok az ellenzék tavalyi kampányának külföldi pénzügyi támogatásait, és arra jutottak, hogy egy svájci alapítványon keresztül e célra, de már nem közvetlenül a Márki-Zay-féle MMM-hez további 900 millió forint körüli összeg érkezett.