Tavaly ősz óta világszerte gyógyszerhiányról írnak a lapok, Európában is hiánycikké váltak a különféle antibiotikumok, lázcsillapítók és gyerekbetegségekre adható készítmények. Év végén a kontinens közel 30 országában volt hiány amoxicillinből, a paracetamol-deficit pedig az USA-ban is felütötte a fejét.

Év végén Magyarországon összesen 1551 hiányzó gyógyszer szerepelt az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) honlapján elérhető táblázatban – ez mára csökkent, de csak minimálisan, a cikk írásakor 1542-n áll a számuk. Itt azért hozzá kell tenni, hogy az azonos nevű, de eltérő hatóanyag-tartalmú, más halmazállapotú vagy kiszerelésű készítmények külön tételt jelentenek a listán. Az OGYÉI szerint ebben a helyzetben előnyt jelent Magyarország kicsi piaca, mert kisebb mennyiségű áruhoz könnyebb a hozzáférés. A készletszűkösség nem 2022-es fejlemény, tavaly év végén Feller Antal, a Hungaropharma gyógyszer-nagykereskedelmi vállalat vezérigazgatója lapunknak arról beszélt, hogy 2017 óta a két és félszeresére nőtt a ki nem elégített gyógyszerrendelések száma.

Európában mindenütt, így itthon is az az általános javaslat, hogy ha valamiből nincs a patikákban készlet, akkor használjunk helyettesítő készítményeket. Január végén azonban 11 betegjogokat képviselő, illetve fogyasztóvédelmi csoport már arról küldött közös levelet az Európai Gyógyszerügynökségnek (European Medicines Agency, EMA), hogy több európai piacon már az amoxicillin helyettesítésére használt készítményekből is vészesen lefogyott a készlet.

A termékhiányt szakértők szerint általánosan az okozza, hogy a koronavírus-járvány miatt csökkent az igény az antibiotikumokra, és ezzel együtt a Covid-válságban a globális ellátási láncok is megrogytak, a korábbinál jóval kevesebb terméket állítottak elő. Az egyik legnagyobb gyártó, a Sandoz pedig arról beszélt a Politicónak, hogy az alapanyagellátó-rendszer szűkös kínálata azzal magyarázható, hogy egyre nehezebb nyersanyagokhoz jutni. A megugrott kereslet kielégítését egyrészt ezek a tényezők szabotálják.

A Reuters keddi cikke szerint ráadásul a hiányt legfeljebb az időjárás tavaszi enyhülése hozhatja el, amikor kevesebb ember betegszik meg, és keresi a termékeket a patikákban. Mert egyébként olyan helyzetbe kerültek a gyógyszergyártók, hogy sürgős iparági reformok híján a termékellátás a jövőben még romolhat is.

Itt is gyógyszerhiányt hozott az influenzaszezon, de előnyt jelenthet, hogy kis ország vagyunk

Az elmúlt hetekben számos cikket olvashattunk a világszerte jelentkező gyógyszerhiányról. Magyarországon is égető a probléma, de ebben az esetben akár előnyt is jelenthet, hogy kis ország vagyunk. Jó tanácsok azoknak, akik nem találnak gyógyszert a felső légúti bajok kezelésére.

Árverseny a mélybe

A hírügynökség arról ír, hogy Európa gyógyszergyártói számos, most keresett generikus termék készítésén eleve csak buknak, mert ezekre általánosságban véve nagyon alacsony hatósági ár van érvényben. Magyarországon is van egy sor hatósági áras készítmény, ezt itt társadalombiztosítási támogatással rendelhető gyógyszereknek hívják, árukat jogszabály rögzíti. Ezeknél a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő által elfogadott kiskereskedelmi eladási árnál magasabb árat nem lehet rögzíteni, a megállapított támogatási összegtől és térítési díjtól nem lehet eltérni.

A Reuters szerint, ha a gyártók a hiányra reagálva fontolóra is vennék a cikkek gyártási kapacitásának növelését, közülük sokan akkor sem tehetnék azt meg, mert a most nagyon magas energiaárak miatt hiába adnának el a termékekből többet, a biznisz így még nagyobb anyagi bukást jelentene nekik.

Nemcsak a gyártáshoz szükséges energia ára ment fel, de a csomagoláshoz használt kartondoboz és az alumíniumüvegcse-kupakok ára is, emellett akadozik a gyógyszeralapanyagok gyártása és a műanyag, valamint papír csomagolóanyagok szállítása is, ezek pedig még súlyosabb hiányok felé mutatnak. A Reuters 13 európai gyógyszergyárral és hat kereskedőcéggel konzultált, akik azt mondták, sok gyárnak eleve az is nehézséget okoz, hogy üzletileg indokoltként tekintsen az antibiotikum-gyártásra, nemhogy a gyártókapacitások fejlesztését fontolgatná.

A generikus gyógyszerek (a már lejárt szabadalmú eredeti termékekkel azonos hatóanyagokat tartalmazó, azokkal egyenértékű termékek) hatósági árának meghatározásánál sok európai kormány először megnézi, hogy a régióban milyen áron mennek az azonos vagy hasonló termékek, majd az így belőtt áron tendert indít a gyártók között. A már eleve alacsony árszint pedig a verseny miatt jellemzően még lejjebb süllyed, mert a kormány általában annak a cégnek az ajánlatát fogadja el, amely a legolcsóbban vállalja a készítmény gyártását. Az iparági szereplők ezt a folyamatot a hírügynökségnek úgy írták le, hogy ez egy „versenyfutás a mélybe".

Az európai gyártók helyzetét tovább nehezíti az ázsiai beszállítók által kínált még alacsonyabb ár. Igaz, vannak olyan cégek is, melyek az elmúlt évtizedben maguk szervezték ki Indiába vagy Kínába a generikus készítmények gyártását, ahol alacsonyabbra jönnek ki a költségek. Más vállalatok egyszerűen csökkentették a gyártási kapacitásukat.

Az általános árszintet jól érzékelteti, hogy a generikus készítmények teszik ki az Európában értékesített gyógyszerek 70 százalékát, de a nemzeti egészségügyi szervek gyógyszer költéseiből így is csak egy 29 százalékos szeletet vesznek el a Medicines for Europe gyártószövetség szerint.

Évtizedes probléma

A hatósági árak már kontinensszerte ráfizetésesek a gyártóknak. A spanyolországi patikákban két évtizede kapható az amoxicillin, és azóta alig araszolt feljebb a hatósági ára. 2003-ban 60 milliliter 98 eurócent volt belőle, tíz évvel később ugyanennyit kértek el már 40 milliliterért, azóta viszont nem változott az árazása. Az országban a generikus készítmények mintegy fele doboz- vagy üvegenként 1,6 euró alatt mozog.

A Reuters által megkérdezett gyógyszerárazási szakértő szerint Nagy-Britanniában is ilyen árazás jellemző. Németország generikuskészítmény-gyártó szövetsége, a Pro Generika pedig azt közölte a hírügynökséggel, hogy az elmúlt évtizedben átlagosan 66 százalékkal zuhant az általuk képviselt gyártók generikus árukért kapott bevétele.

Iparági szereplők egybehangzóan azt mondják, hogy az árazási gyakorlatok átírása az egyetlen mód arra, hogy felpezsdítsék az európai gyógyszergyártást: csak így kerülhetőek el a jövőbeli hiányok, és csak így lehet megelőzni, hogy a kontinens még erősebben függjön Ázsiától a létfontosságú készítmények szempontjából. A Medicines for Europe tavaly nyári, átfogó tanulmányában azt javasolta, hogy kössék az infláció alakulásához a generikus készítmények árgörbéjét.

A német és a spanyol kormány már reformokra készül, de a probléma általánossága miatt uniós szinten is szabálymódosítások várhatók. Az egyik probléma az Európai Unióban, hogy a piaci szereplők nem észlelik, mikor nő meg a termékhiány kockázata, mert generikus termékeknél nincs olyan központi, EU-s készletnyilvántartó rendszer, mint amilyen a szabadalmi védettséggel rendelkezőknél működik.

Reform jön, de elég lesz-e?

Az Európai Gyógyszerügynökség (European Medicines Agency, EMA) és maga az unió tudatában van a problémáknak. A hiányokról szóló első, tavaly októberi jelentések óta rendszeresen tartanak találkozókat iparági szereplőkkel, de eddig komolyabb lépést nem tettek meg.

Az Európai Bizottság márciusban fogja felülvizsgálni az államszövetség gyógyszerészeti törvényeit. A bizottsági reformjavaslatnak része, hogy a gyártókat nagyobb készletek fenntartására, illetve a hiányok korai jeleinek azonnali megosztására kötelezzék, de a gyártók azt is szeretnék, ha Brüsszel támogatná a törekvéseiket abban, hogy a nemzeti kormányok átírják a készítmények hatósági árazásának szabályait. Az EU egyébként más reformokkal is készül, de már a szabadalmi védelem alatt álló, tehát a generikusakhoz képest drágább gyógyszereknél. Itt épp az árcsökkentést célozzák, tiltakoznak is a terv ellen a nagy gyártók.

Brüsszel szeretné csökkenteni a gyógyszerek árát az Európai Unióban

Jogszabálytervezetet készít elő az Európai Bizottság, a nagy gyógyszergyárak nem igazán lelkesednek. A versenyjogot akarja módosítani az az uniós jogszabálytervezet, amellyel az Európai Bizottság a gyógyszerárak csökkenését igyekszik elérni, és amelyet megszerzett a brüsszeli szerkesztősége. A jelenlegi szabályozás szerint az új gyógyszert szabadalmaztató gyógyszergyár tíz évig versenytárs nélkül árusíthat a piacon, csak utána jöhetnek a versenytársak, és velük a generikus, többnyire olcsóbb készítmények.

Ami a legnagyobb iparági szereplőket illeti, van köztük olyan, melynek a fent soroltak ellenére is megéri a generikus készítmények gyártásának felpörgetése. A kontinens egyik legnagyobb amoxicillin-ellátója, a Sandoz azt mondta a Reutersnek, hogy plusz műszakokkal emeli a szer gyártási volumenét az ausztriai üzemében, idén százalékban két számjegyű emelés jön az amoxicillin-termelésükben a tavalyihoz képest, 2024-re pedig kapacitásbővítést eszközölnek.

De olyan vállalatok is vannak, melyek hiába nagyok globálisan, mégsem vágnak bele hasonló manőverekbe. Az izraeli Teva például Európa amoxicillin-ellátásának csak 5 százalékát fedi le. Ők azt mondták a Reutersnek, hogy semmiképpen sem növelik a kapacitásukat a piaci rés betöméséért. „Ez egyszerűen nem lehetséges" – fogalmazott a hírügynökségnek a vállalat európai kapcsolatokért felelős vezetője.

Lecsökkentjük, felpörgetjük

Magyarországon a gyógyszeripar közel 30 ezer főt foglalkoztat, éves árbevétele mintegy 1000 milliárd forint. Az ágazat tavaly került présbe, ez volt az egyik szektor, melynek a kormány a gazdasági válságra válaszolva extraprofit-különadót zúdított a nyakába. A 20 milliárd forintos bevétellel számoló sarc 83 százalékát az innovatív, főleg nemzetközi gyártók fizetik meg, a hazai cégekre pedig mintegy 4 milliárd forint befizetése hárulhat. A multik nehezedő helyzete könnyen az ország problémájává is válhat, mert ha veszteségessé válik egyes készítmények előállítása, akkor a gyártók vagy leállnak, vagy Magyarország helyett más, a költségnövekedést jobban elismerő piacokra irányítják át e készítményeiket.

A gyógyszergyártókra ráadásul a kormány tavaly karácsonykor az alap extraprofitadó mellett kivetett egy nettóárbevétel-arányos különadót is, így a vállalatoknak évi 50 milliárd forintos árbevétel alatt annak 1,50–150 milliárd forint között 3, afelett pedig 8 százalékát kell befizetniük a rezsivédelmi alapba.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter január végén, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének elnökségével folytatott megbeszélés után közölte, hogy folyamatban van a gyógyszeripar versenyképességét javító intézkedéscsomag kidolgozása. A szövetséggel egyetértésben azt is megállapította, hogy az ágazat az ország gazdasága szempontjából kiemelt jelentőségű, „különös tekintettel az exportképességre, a magas hozzáadott értékre, valamint az innovációs teljesítményre.”

Arról viszont a miniszter nem osztotta meg a gondolatait, hogy a fentiekre milyen hatással van a két különadó, és arról sem, hogy a sarcok miatt egyes gazdaságkutató cégek szerint itthon is tovább súlyosbodhat a gyógyszerhiány.