#Európai Unió

Az EU csatlakozik az Isztambuli Egyezményhez

A tagállamok csütörtöki döntése értelmében az Európai Unió is csatlakozik a nők elleni erőszak és a családon belüli erőszak megelőzéséről és leküzdéséről szóló egyezményhez (Isztambuli Egyezmény). Hat tagállam – közöttük Magyarország – bár már aláírta a szerződést, de a ratifikálást megtagadta.


A nők a háborúk sokszoros áldozatai, de megmentésük egyelőre csak papíron körvonalazódik

Létezik egy ENSZ-határozat, amely szerint válságövezetekben túlélőközpontokat kell létrehozni a bajban lévő nők számára. A helyzet ehhez képest az, hogy Ukrajnában az oroszok anyaotthonokat is bombáznak, a világ más területeiről elmenekülő nők és lányok pedig halmozottan vannak kitéve a veszélyeknek. Brüsszelben civilek és politikusok vitatkoztak erről.



EP: se pénz, se elnökség a magyar kormánynak

Az Európai Parlamentben tovább folytatódik a magyar kormány és ezen keresztül a magyar jogállamiság értékelése. Tavaly ősszel már kimondta az EP, hogy Magyarország nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia. Most pedig megkérdőjelezik, hogy alkalmas lenne a magyar kormány az EU egységét jelképezni, pártatlan elnökségként működni, és újfent elítélik az uniós értékek aláásására irányuló szándékos és szisztematikus erőfeszítéseket.


Tényleg vállalhatatlan, ha Magyarország lesz a EU soros elnöke?

Semleges vendéglátó, aki az unió munkájának folytonosságáért felel – röviden így lehetne összefoglalni az EU soros elnökségének feladatait. Magyarországra 2024 második félévében kerül sor, az Európai Parlament azonban csütörtökön nagy többséggel szavazta meg azt az állásfoglalást, amely megkérdőjelezi, hogy alkalmas-e rá. Ez legfeljebb politikai nyomásgyakorlásnak jó, és kérdéses az is, hogy a jövő évi EP-választásokat követő változások idején mekkora mozgástere lesz a magyar elnökségnek.








Azon túl, hogy Macron céljait szolgálná, mire lehet jó az Európai Politikai Közösség?

A héten tartják Moldovában az Emmanuel Macron francia elnök kezdeményezésére létrejött Európai Politikai Közösség (EPK) második csúcstalálkozóját. A kezdeményezés nagyot merít, de éppen ezért lehet jövője. Az EU-ban Magyarország arra rendezkedik be, hogy blokkolni tudja a közös uniós fellépést olyan kérdésekben, amelyek veszélyeztetik Orbán Viktor hatalmát. A kettő közötti különbség jól megmutatja, hogyan érti félre a Fidesz, miként működik az Európai Unió, amikor problémát kínál megoldás helyett.


Az EP hátat fordítana a magyar kormánynak

Hét európai parlamenti párt közül öt fogott össze az újabb, Magyarországot elítélő határozat elfogadása érdekében. A csütörtöki szavazáson csak a többség a kérdéses, de jó eséllyel az uniós törvényhozás háromnegyede el fogja ítélni a magyar kormányt, mert megsérti az uniós alapértékeket. A legnagyobb vita azonban a jövő évi magyar uniós elnökség kapcsán várható.


Varga Judit: Ha Magyarország ember lenne, beperelné az EU-t

Ismét meghallgatást tartottak az uniós tagállamok a Magyarországgal szemben folyó hetes cikkely szerinti eljárás keretében. És bár a magyar kormány szerint ez nem téma, a tagállamokat igenis foglalkoztatja az, hogy betöltheti-e az EU soros elnökségét az Orbán-kormány. Van, aki szerint „Európát nem vezethetik homofób, kleptokrata Putyin-pincsik.


Techet Péter: Lesz-e az atlantizmusból erős Európa?

Az ukrán-orosz-háború hátterében egyre jobban látható, hogy a washingtoni külpolitika a hagyományos német-francia-tengelyt meg akarja törni – és helyette inkább Kijevre, Varsóra, Rómára és Londonra támaszkodna. Vélemény.




Kocsis Györgyi: Rejtelmes szigetek

Miért ne indulhatna Magyarország EU-tagságát ellenző, azaz Huxit-hívő politikus az EP-választáson? A britek sztorija, a Brexithez vezető út példa erre. Ők mára már belátták, Nagy-Britannia ráfaragott a kilépésre, de mi lesz a magyar uniós tagsággal? Vélemény.