#Európai Unió









Így lett Magyarország Kína trójai falova az EU-ban

Orbán Viktor uniós és NATO-tagságunkat bocsátja áruba, hogy szolgálhassa Kína külpolitikai érdekeit, ráadásul a Kínával szemben szigorodó uniós külpolitika egyre fontosabbá teheti őt a nagyhatalom számára. A vétókért cserében hasznot vár az autoriter rezsimmel kötött üzletekből.





Ujhelyi nem indul az EP-választáson

A baloldali politikus az EUrologusnak is eljuttatott közleményében jelentette be, hogy nem kívánja a mandátumát meghosszabbítani, 10 év után elköszön az Európai Parlamenttől.



Az EU csatlakozik az Isztambuli Egyezményhez

A tagállamok csütörtöki döntése értelmében az Európai Unió is csatlakozik a nők elleni erőszak és a családon belüli erőszak megelőzéséről és leküzdéséről szóló egyezményhez (Isztambuli Egyezmény). Hat tagállam – közöttük Magyarország – bár már aláírta a szerződést, de a ratifikálást megtagadta.


A nők a háborúk sokszoros áldozatai, de megmentésük egyelőre csak papíron körvonalazódik

Létezik egy ENSZ-határozat, amely szerint válságövezetekben túlélőközpontokat kell létrehozni a bajban lévő nők számára. A helyzet ehhez képest az, hogy Ukrajnában az oroszok anyaotthonokat is bombáznak, a világ más területeiről elmenekülő nők és lányok pedig halmozottan vannak kitéve a veszélyeknek. Brüsszelben civilek és politikusok vitatkoztak erről.



EP: se pénz, se elnökség a magyar kormánynak

Az Európai Parlamentben tovább folytatódik a magyar kormány és ezen keresztül a magyar jogállamiság értékelése. Tavaly ősszel már kimondta az EP, hogy Magyarország nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia. Most pedig megkérdőjelezik, hogy alkalmas lenne a magyar kormány az EU egységét jelképezni, pártatlan elnökségként működni, és újfent elítélik az uniós értékek aláásására irányuló szándékos és szisztematikus erőfeszítéseket.


Tényleg vállalhatatlan, ha Magyarország lesz a EU soros elnöke?

Semleges vendéglátó, aki az unió munkájának folytonosságáért felel – röviden így lehetne összefoglalni az EU soros elnökségének feladatait. Magyarországra 2024 második félévében kerül sor, az Európai Parlament azonban csütörtökön nagy többséggel szavazta meg azt az állásfoglalást, amely megkérdőjelezi, hogy alkalmas-e rá. Ez legfeljebb politikai nyomásgyakorlásnak jó, és kérdéses az is, hogy a jövő évi EP-választásokat követő változások idején mekkora mozgástere lesz a magyar elnökségnek.