Hiába folytat Magyarország konstruktív párbeszédet az Európai Bizottsággal, a brüsszeli bürokrácia visszaél a hatalmával - adta elő pártja álláspontját Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában. Szerinte az EU csak
Az Európai Unió új saját költségvetési bevételeiről tartott vitát az Európai Parlament. A képviselők nagy többsége egyetértett abban, hogy az unió jelentős új forrásokhoz juthatna a környezetszennyező cégek és piaci szereplők, illetve a nagy multinacionális vállalatoktól beszedhető új adónemek segítségével. Az ebből származó pénz egyenesen az unió költségvetésébe futna be, és például az EU adósságainak visszafizetésére használnák.
Az EU szerdán elindított egy kezdeményezést, amelynek keretében több mint 200 európai nagyvárosból álló hálózat próbálja energiával ellátni az ukrajnai létfontosságú létesítményeket.
Tényleg elveszítünk 3000 milliárd forintot, vagy akár annál is többet? Miért csak 12 év után csapott az asztalra az EU? Mi a különbség a kohéziós és a helyreállítási alap között? És egyáltalán, mivel telt az elmúlt nyolc hónap a Brüsszel-Budapest tengelyen? Minden kérdésre válaszoltunk közéleti podcastunk legfrissebb epizódjában.
Orbán Viktor minden trükköt bevet, hogy mindenképpen hozzájusson az uniós forrásokhoz, ám az EU éppen az alapok visszatartásával akarja rászorítani a magyar kormányt a változtatásokra - értékel a brit lap.
Különösen háziorvosból van egyre kevesebb, vidéken egyre több a betöltetlen hely. A baj elsősorban az, hogy az orvosi hivatás nem oly népszerű mint korábban, másrészt sok helyen korlátozzák az orvosképzést.
Aki elég gyors és vesz jegyet egy délutáni repülőjáratra, az még odaérhet abba a belga múzeumba, ahol ma este meztelenül lehet kiállítást látogatni.
Miközben minden hír arról szól, hogy 3000 milliárd forintot bukhatunk, a kormány állítja: nincs itt semmi látnivaló, minden a terv szerint halad. Orbán Viktor és két minisztere, Navracsics Tibor és Gulyás Gergely reakciója arra, hogy az Európai Bizottság elégedetlen a magyar jogállamisági vállalásokkal, jól jellemzi azt a kétszínűséget, amellyel az elmúlt 8 hónapban kommunikálták az alkudozást: pár tucat törvénnyel palira vehető kincstárnoknak beállítani az Uniót, hízelegni a színfalak mögött, közben pedig a legmocskosabb EU-ellenes propagandát folytatni. A valóságban azonban úgy fest, nem a Fidesznek áll a zászló.
A jogállamiság és a demokrácia védelmét erősíthetik a támogatás segítségével, különösen a vidéki, kisebb NGO-k.
A politológusprofesszor szerint Orbán Viktor legújabban már nem is pávatáncot lejt, hanem egyszerűen fojtófogást alkalmaz az Unión. Müller úgy véli, nem lehet csak úgy napirendre térni afelett, hogy a magyar miniszterelnök mennyit ártott az integrációnak az évek óta eredményes politikai szabotázsával.
A forint gyengülése, a devizatartalék kimerülése, a növekvő államadósság és a piaci szereplők bizalmatlansága mind köthető a magyar kormány és az Európai Bizottság közötti, gyakorlatilag a parlamenti választások óta húzódó vitájához. Mennyire késett el az ország? Mire lehet számítani, ha még hónapokig tart a civakodás?
Még a kilépés mellett voksolók relatív többsége is rossznak ítéli a brit EU-tagság megszűnését.
Rendkívüli tanácsülésen találkoztak az EU energetikai miniszterei, ahol az unió válságkezelő csomagjáról tárgyaltak. Jó hír, hogy a csomag öt eleméről sikerült megállapodni, és ezeket az elemeket vélhetőleg elfogadják majd. Azonban a talán legfontosabb kérdésben, a gáz ársapka ügyében nem tűnik úgy, hogy közelednének a tagállamok álláspontjai, pedig sürgős lenne döntést hozni.
Hivatalos értesítés még nem érkezett arról, hogyan döntött Európai Bizottság a jogállamisági eljárásban – mondta el Gulyás Gergely a sajtónak, a miniszter szóvá tette, hogy ők is a sajtóból tájékozódnak. Navracsics Tibor szerint viszont minden a menetrend szerint halad.
Az Európai Bizottságnak és a Tanácsnak a magyar nyomásnak ellenállva el kellene fogadni a források felfüggesztését jelentő, a jogállamisági mechanizmus keretében javasolt intézkedéseket – ez a lényege annak az európai parlamenti állásfoglalásnak, amelyet nagy többséggel fogadott el az uniós testület csütörtökön.
Ursula von der Leyen szerint addig nem nyugszik az EU, amíg Ukrajna felül nem kerekedik Putyinon a háborúban.
A német lap szerkesztője szerint kiderült, hogy a magyar reformterv, amivel Orbánék az Európai Bizottságnál lobbiznak, nem irányul a jogállam visszaállítására, nem állítja helyre a Magyarországon kialakult autokráciát.
Teljes kudarcot vallott az Orbán-kormány kísérlete, hogy Magyarország megfeleljen az EU korrupcióellenes kritériumainak. A vállalások jelentős része elbukott az uniós vizsgán, ami egyrészt pótvizsgát, másrészt bizonytalan ideig késlekedő és befagyasztott eurómilliárdokat jelent. A kormány lehetséges fegyvere maradt viszont a zsarolás.
A magyar kormányzat korábban inkább lemondott a Norvég Alap pénzeiről, csakhogy ellehetetlenítse a civilek munkáját. A nonprofit szervezeteknek szánt uniós pénzek szétosztását viszont az Ökotárs Alapítvány fogja koordinálni.
Kész csoda, hogy kedden az Európai Bizottság végül is beterjesztette a régóta esedékes, uniós gázársapka-javaslatát. Kevésbé lenyűgöző a fejlemény, ha megnézzük, mi is van a tervben, és megpróbáljuk kikövetkeztetni, hogy az milyen hatással lehet az életünkre. A gázpiacon pedig a szakági félelmek szerint ráadásul még nagy felfordulást is okozhat az árplafon – de egy haszna mégis lehet.
