Vasárnap reggel fél kilenckor kezdődik az Európai Bizottság biztosi kollégiumának ülése, amelyet követően Johannes Hahn költségvetési biztos számol be a döntésekről - tájékoztatta az EUrologust Eric Mamer, a testület vezető szóvivője.
Az Európai Bizottság javaslatot nyújtott be a média függetlenségével kapcsolatban. Ha a javaslatot elfogadják, új, európai médiahatóság fogja felügyelni a sajtószabadságot, és új szabályok védik majd a közmédia függetlenségét, de lesznek szabályok a szerkesztőségek befolyásolása, a túl egysíkú tulajdonosi struktúrák és az újságírók lehallgatása ellen is.
Az Európai Bizottságnak néhány hónap alatt sikerült elérnie, amit a magyar ellenzéknek 12 év alatt sem: most először olyan törvénymódosításokra készül a kormány, melyek akár keretek közé szoríthatnák a korrupció lehetőségét. Ehhez persze az is kellett, hogy cserébe több ezer milliárd forintnyi támogatás elvételével fenyegessék meg Magyarországot. De ha kapunk is haladékot, a magyar kormánynak még sokat kell letennie az asztalra, hogy bebizonyítsa: vállalásai a gyakorlatban is működnek majd.
A miniszterelnök a 2030-ig elhúzódó ukrajnai háborúról, újabb családtámogatási intézkedésekről, a kinevelt új Fidesz-nemzedékről és arról is beszélt a kiszivárgott hírek szerint Kötcsén, hogy 8 év múlva esedékessé válhat az EU-tagság értelmének felülvizsgálata.
A miniszterelnök szerint a Magyarországot elítélő nyilatkozat „politikai propaganda, pamflet”. Orbán Belgrádban beszélt erről, ahol egy kitüntetést is kapott szövetségesétől, Aleksandar Vucic szerb elnöktől.
Orbán Viktor esetében nemigen látni, hogy az uniós tagság mérséklően hatna rá. Az elmúlt időszakban olyan rezsimet alakított ki, amely az intoleranciára, a megfélemlítésre, és a tekintélyelvűségre támaszkodik, írja az amerikai lap.
A társadalmak már most a fáradtság jeleit mutatják, és félő, hogy újabb tiltakozások következnek. Összeállnak a gazdasági nehézségek kárvallottjai, az oltás ellenfelei, és azok, akik nem kérnek a bevándorlásból. Ebből még nagy felfordulás lesz, mondta az elismert politológus a Deutsche Wellének.
Konvent, azaz alkotmányozó gyűlés létrehozását javasolta az Európai Bizottság elnöke. Az uniós szerződések módosításának útjára lépne ezzel az EU, amivel azonban nincs kibékülve körülbelül a tagállamok fele. A másik fele és az Európai Parlament azonban komoly politikai nyomást fejt ki az ügyben.
Az európai parlamenti képviselők elfogadták a magyar jogállamiságról készült jelentést, és az Európai Bizottságot is felszólították, hogy használja ki a rendelkezésükre álló összes eszközt Magyarországgal szemben, különösen a kondicionalitást.
Varsó szerint egy ilyen rendelkezésnek tagállami szinten volna csak értelme.
Az Európai Bizottság elnöke Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tárgyal.
A központi kérdés az, hogy az Unió ki akarja-e szolgáltatni magát Moszkva politikai zsarolásának, vagy ezt biztonsági fenyegetésnek tekinti, és megpróbálja függetleníteni magát ettől – mondja Hegedűs Dániel, a German Marshall Fund elemzője.
Méltányolni látszik az EU az Orbán-kormány a források folyósítása érdekében tett last minute intézkedéseit, nyitva hagyhatják a lehetőséget, hogy az év végéig mégiscsak létrejöhessen a kompromisszum. Az üzenet vasárnap előreláthatólag az lesz a fővárosok számára, hogy lehetőséget kellene adni Budapestnek a reformszándékok bizonyítására, és csak azután kellene meghozni a végső döntést.
Eddig ennél lényegesen kevesebb pénzről volt szó, a döntésre már vasárnap sor kerülhet.
Néhány óra alatt száznál is több katona halt meg az Örményország és Azerbajdzsán határán kedden kitört heves harcokban. Bár most valamelyest enyhült a feszültség, továbbra is gyakoriak a tűzszünetsértések. Az incidens újra megmutatta, mennyire törékeny a térség békéje, különösen akkor, amikor az egymással rossz viszonyban lévő Nyugat és Oroszország a másikat sejti az ellenségeskedések kiprovokálása mögött.
Az EP-képviselők több mint háromórás vitát tartottak Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének az unió helyzetét értékelő beszéde után. A képviselőket leginkább az ukrán háború, az Oroszországgal szembeni szankciók, a növekvő energiaárak, az infláció, az európai demokrácia helyzete, illetve a jogállamiság foglalkoztatta. Sok kérdésben egészen furcsa partnerek, például konzervatívok és zöldek között született egyetértés, azonban a Fidesz ezeknek a csoportoknak egyikében sem volt benne, Deutsch Tamás ugyanis mindent ellenzett.
Megtartották a sokadik jogállamisági vitát Magyarországgal kapcsolatban az Európai Parlamentben. Ennek talán annyi sajátossága volt, hogy most egy nagy, összefoglaló jelentés készül, amihez hasonló az elmúlt évtizedben eddig kettő volt: a 2013-as Tavares- és a 2018-as Sargentini-jelentés. Ezek között pedig a különbség pedig az, hogy egyre rosszabb képet festettek az orbáni demokráciáról, és ezzel egyetértett az Európai Bizottság vitán jelenlévő tagja is.
Bármelyik ágazatról vagy vállalatról van is szó, az EU arra készül, hogy betiltja azokat a termékeket, amelyek kényszermunkával készültek. Ha ilyen jelzés érkezik, a tagállamok meg is semmisíttetik az árut, bárhol is készült a világban.
Egy újabb javaslattervezet már konkrét irányszámokat is tartalmaz, magyar szemmel a legnagyobb kérdés, hogy mi lesz a Mollal.
Sem Orbán Viktort, sem a magyar kormány bármely tagját nem hívták meg a jogállamisági vitára. Az Európai Parlament tisztázta, miért.
