Kocsis Györgyi: Egy esetleges Huxit egy második Trianonnal érne fel
Az már önmagában is kérdéses – bármit mondott is Orbán Viktor –, hogy Magyarország 2030-ra valóban az Unió nettó befizető államai közé kerül-e. Azonban, ha így alakulna, akkor is felelősséggel kell végig gondolni, mit jelent ez a helyzet. Szól-e bármi az uniós tagság fenntartása mellett, ha Magyarország nettó befizetővé válik? Vélemény.
„Azok, akik nukleáris zsarolással élnek Oroszországgal szemben, ugyanezt kaphatják cserébe. Nem blöffölök”
– jelentette ki a múlt héten az ukrajnai háború eszkalálásával egyidejűleg Vlagyimir Putyin.
Természetesen blöffölt. Nyugatról nem fenyegeti őt nukleáris zsarolás. Ő viszont talán képes volna ledobni ránk az atomot – de hát ezt nem tudhatjuk, az autokraták ritkán beszélnek világosan és visszakérdezhetően.
Hasonló szituáció idehaza is adódott, szintén a közelmúltban. „2030-ra a visegrádi négyek nettó befizető tagállammá válnak… Ekkor el kell gondolkodni az EU-tagság értelmén, azon, hogy ilyen körülmények között mit ad nekünk a tagság, és ha nem tudunk pozitív választ találni, le kell vonni a következtetéseket” – mondta állítólag Orbán Viktor zárt körben, Kötcsén, megismételve azt a gondolatot, amihez hasonlót Tusványoson a széles nagyközönségnek is megfogalmazott. A hazai nyilvánosság jelentős része ezt a szöveget a Huxit – vagyis Magyarországnak az EU-ból való kilépése – meglebegtetéseként értékelte, azért érdemes közelebbről megvizsgálni e nagyot durranó szólam blöfftartalmát is.
Ott lebegne a Huxit árnya, ha kihívnák Orbánt egy népszavazásra az EU-tagságról
Képes-e megfordítani Orbán Viktor a magyarok egyelőre bivalyerős Európa-pártiságát? Épp az ellenzék ad apropót, hogy megpróbálja.