A vártnál óvatosabban próbálja megfékezni az energiaár-robbanást az Európai Unió. Ebben nem kis szerepe volt az Orbán-kormánynak, amely egy az egyben orosz narratívával házal: bármilyen áron meg kell venni az orosz gázt, különben Európa energia nélkül marad. Ursula von der Leyen mai beszédéből mindenesetre kiderült, hogy az Európai Bizottság nem mondana le a gázársapkáról.
Strasbourgban ismét a magyar jogállamiságról szóló jelentésről vitáznak, de a magyar miniszterelnök most nem lesz ott, sőt senki más sem a kormányból.
Nagy valószínűséggel pénzmegvonást javasol majd Magyarországgal szemben a végső döntést meghozó pénzügyminiszteri tanácsnak.
Elnöksége legfontosabb beszédét mondta el az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülése előtt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. Az évértékelő díszvendége Olena Zelenszkaja, az ukrán elnök felesége volt, fő témája pedig az az energia- és megélhetési válság, amelynek egyik fő oka az ukrajnai háború. A Bizottság és a magyar kormány párbajának finisében Von der Leyen üzent Orbán Viktornak is.
Az Európai Unióban és az Egyesült Királyságban is beperelték a Google-t, mert visszaélhetett piaci erőfölényével.
Európa egységéről, további Oroszországgal szembeni szankciókról, az egyhangúság helyett többségi döntéshozatalról és az orosz energiától való megszabadulásról beszélt a finn miniszterelnök az Európai Parlamentben. A fideszes Győri Enikő azt kérte tőle, hogy segítsen a magyaroknak uniós pénzhez jutni.
Egy friss, belsős dokumentumban ez már nem szerepelt az energiaár-letörő intézkedések között. Továbbra is hangsúlyos maradt viszont a jól profitáló energiacégek megadóztatása.
Csak minimális mértékben ellenőrizné az Európai Unió az Írországból érkező árukat – ezt javasolta Maros Sefcsovics uniós biztos, hogy visszahozza a tárgyalóasztalhoz a briteket. Liz Truss teljes mértékben tisztában van a tárgyalás tétjével, hiszen nemrég még külügyminiszter volt Őfelsége kormányában.
Az egyeztetések biztatóan alakulnak a lap forrásai szerint.
Idén 12 milliárd köbméter gáz érkezhet Bakuból az EU-ba.
Egy uniós képviselő szerint a magyar kormány korrupcióellenes javaslatai jó irányba mutatnak, de a végrehajtás a kulcskérdés.
Az EU már több tucat országgal tárgyal vámmentességről, befektetésösztönzésről. Az ukrajnai háború átírta a menetrendet, Brüsszel gyorsítaná az egyezkedéseket.
Elege lett az Európai Parlamentnek, hogy az elmúlt négy évben semmi nem történt a hetes cikk szerinti eljárásban, ezért szerdán vitázik, csütörtökön pedig ismét szavaz a felturbózott Sargentini-jelentésről. Ez persze még egyáltalán nem garancia az előrelépésre, politikai üzenetnek azonban jól jöhet a tagállamok, valamint akár a jogállamisági mechanizmusban jövő héten döntő Európai Bizottság felé is.
A Brüsszellel folyó vitáról, annak a magyar gazdaságra gyakorolt hatásairól beszélgetünk gazdasági podcastunk szeptemberi adásában.
A fideszes publicista szerint Közép-Európának különutas politikára van szüksége, mert „ez így tovább nem mehet”.
Kérdés, a kormány vállalása elég lesz-e az EU-nak.
Kiszivárgott az Európai Bizottságnak az a levele, amely miatt non-stop tárgyal a kormány Brüsszelben.
Közös nyilatkozatot adtak ki Franciaország, Németország, Olaszország, Hollandia és Spanyolország pénzügyminiszterei.
Összeült az európai energetikai miniszterek tanácsa, hogy megvitassák, mit tehet az EU a növekvő áramköltségek ellen. A négy fő elemből álló javaslat legnagyobb volumenű pontja az, hogy a miniszterek korlátoznák az orosz gáz felvásárlási árát az EU-ban. Erre és a javaslat többi pontjára az Európai Bizottság hamarosan konkrét javaslatot is készít, Szijjártó Péter azonban már most jelezte, a magyar kormány ellenzi az ársapka ötletét.
Ezzel több mint duplájára nő az orosz állampolgárok uniós vízumkérelmi díja, bonyolódik és szigorodik az ügyintézés, és tovább is fog tartani.
