Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke első mondatában arról beszélt, hogy együttérez az ukránokkal,

akik ezt az atrocitást el kell szenvedjék.

Az elnök ezután felvázolta, mire számíthat az euróövezet (az eszmecsere hangsúlyosan a közös pénzt használó országok közösségére összpontosított), amit úgy összegzett, hogy az övezet kilátásai rosszak, az infláció magas és az is marad.

Lagarde beszélt arról, hogy a 19 országot tömörítő euróövezetben a GDP 0,8 százalékkal nőtt a második negyedévben, elsősorban a szolgáltatások és a turizmus felfutása miatt. Ugyanakkor jelezte, hogy visszaesés várható, aminek szerinte a következő négy oka van:

• magas infláció, a gázellátása akadozásával súlyosbítva,
• a szolgáltatások iránti kereslet visszaesése,
• sok területen vissza fog esni a kereskedelem és romlanak a gazdasági kapcsolatok,
• nagy a bizonytalanság, amit az állampolgárok és az üzleti élet bizalmatlansága jellemez.

A jelenlegi előrejelzése alapján azonban tovább folytatódik az övezet GDP-jének növekedése. Christine Lagarde elemzéseikre hivatkozva azt mondta, hogy a jelenlegi prognózis szerint erre az évre 3,1, jövőre 0,9, 2024-ben pedig 1,9 százalékos bővülésre lehet számítani. Később azonban jelezte, hogy a negatív forgatókönyv 2023-ra ugyanekkor mértékű recessziót jelez előre, de hogy pontosan mi fog történni, azt most nem lehet megmondani. Azt azonban biztosra veszi az elnök, hogy 2022 utolsó negyedéve és 2023 első fele negatív GDP-adatokat hoz majd.

Beszél az inflációról is: a drágulás augusztusban 9,1 százalék volt, az inflációs kosárban lévő termékek majdnem fele 4 százalék feletti inflációt mutatott. Jelezte, hogy az EKB monetáris politikájában további kamatemelés várható annak érdekében, hogy az infláció további “felfújódása” elkerülhető legyen.

A helyzet romlik, mielőtt javulna, ezért célzottan kell védeni a háztartásokat, ez árstabilitást ad, és az adósság további növekedés is elkerülhetővé válik

– foglalta össze. Az elnök szólt arról is, hogy két lépésben, 125 bázispontos, úgynevezett frontload kamatemelést hajtott végre az EKB, vagyis a kamatok normalizálását a 2 százalékos inflációs cél elérése érdekében előrehozták.