szerző:
Lengyel Miklós
Tetszett a cikk?

A balti államok és Lengyelország azt szeretnék, ha a nukleáris energia is része lenne az Oroszország elleni új szankciós csomagnak, de ezt sok tagállam ellenzi. A gázársapkát 12 tagállam levélben javasolta, de Németország, Magyarország és néhány más tagállam nem kér belőle.

Heves viták zajlanak Brüsszelben az energiáról, mert a tagállamok érdekei nagyon is különböznek. 12 tagállam levelet írt Brüsszelnek, és ebben gázársapkát javasolnak az Európai Uniónak mondván, hogy elviselhetetlenül magas a földgáz ára az iparnak és a lakosságnak. Az aláírók – Olaszország, Spanyolország, Lengyelország, Görögország, Belgium, Málta, Litvánia, Lettország, Portugália, Szlovénia, Horvátország és Románia arra hivatkoznak, hogy ma az Európai Unió fizeti a legmagasabb árat a földgázért.

Kétszer annyit, mint Ázsiában, és 6-10 szeresét annak, amennyit az USA-ban fizetnek a földgázért. Az aláírók hangsúlyozzák, hogy semmi sem indokolja, hogy miért fizetnek az USA-ból, a Közel-Keletről és Oroszországból érkező cseppfolyósított földgáz szállítmányokért kétszer annyit Európában, mint Ázsiában. A magyarok, a dánok és a hollandok szkeptikusak ebben a kérdésben – vázolják fel a helyzetet az uniós diplomaták, akik arra is emlékeztetnek, hogy Scholz német kancellár is felvetette: a gázársapka ellátási gondokhoz vezethet.

Putyin ugyanis rögtön közölte: aki olaj- vagy gázársapkát alkalmaz, az nem kap orosz nyersanyagot. A szkeptikus tagállamok azzal érvelnek, hogy amennyiben az Európai Unió maximálja a földgáz árat, akkor a cseppfolyósított földgázt szállító tankhajók máshová viszik a nyersanyagot, ahol többet ígérnek érte. Ez nagy kockázat lenne a fűtési szezonban.

Belgium, amelynek nagy tapasztalata van a cseppfolyósított földgáz importjában, azt állítja, hogy nincs ellátási kockázat. Ugyanez a véleménye Mario Draghi olasz miniszterelnöknek, aki viszont az elbukott választások után hamarosan távozik posztjáról.

Miért nincs kockázat? Mert azok a tagállamok, melyek gázársapkát akarnak dinamikus megoldást szeretnének. Vagyis olyan árat lőnének be, amely egy picit magasabb, mint amennyit a konkurencia ígér. Jelenleg Ázsiában egy MWh cseppfolyósított földgáz 150 euróba kerül. A javaslat szerint az európai gázársapka 155 euró lenne. Ily módon érdekeltek lennének a szállítók, hogy ide hozzák a cseppfolyósított földgázt, amelyért nem kellene 300 eurót fizetni, mint jelenleg.

Ha az Európai Unió tagállamai közösen lépnének fel, akkor ez lényegesen nagyobb piaci erőt jelentene.

A csapda abban van – írja a Politico – hogyha az Európai Unió gázársapkát alkalmaz, akkor a közösen vásárolt földgázt el kell osztani a tagállamok között, és ez jelenleg megoldhatatlannak látszik.

Minthogy Németország és több kelet-európai tagállam ellenzi a gázársapkát, ezért ebből a közeli jövőben nem lesz semmi. A brüsszeli viták azonban lényegesen csökkentik az árakat a holland gáztőzsdén. A novemberi jegyzések ára “mindössze” 195 euró volt hétfőn miközben nem is oly rég, a múlt hónap elején ez még elérte a 350 eurót.

Az Európai Unió energia ügyekben illetékes miniszterei pénteken vitatják meg ezeket a témákat, amelyek húsbavágóak minden tagállam számára.

Atomenergia nem, olajársapka vélhetően igen

A Politico értesülései szerint a nukleáris energia sem lesz benne az új szankciós csomagban, az olajársapka viszont lehet.

Franciaországban fontos szerepet játszanak az atomerőművek az energiabiztonságban. Bulgária atomreaktorai nemcsak a balkáni állam számára jelentenek nélkülözhetetlen energiát, de Görögországba is exportálják az áramot. Ezért a nukleáris energia feltehetően nem lesz benne az új szankciós csomagban, az olajársapka viszont valószínűleg igen.

Az USA forszírozza ezt miután a G7 nagyhatalmak megállapodtak az olajársapkában. Az Európai Unió szankciója azt irányozza elő, hogy december 5-ig a tagállamok megszüntetik az orosz olaj vásárlását a tengeri kikötőkben. Cipruson elég nagy a vonakodás az olajársapka ügyében, de a brüsszeli Politicónak nyilatkozó uniós diplomaták szerint ez benne lesz a következő szankciós csomagban, melyről Prágában dönthetnek a jövő hónap elején. Igaz, mások úgy fogalmaztak, hogy több időre van szükség a végleges megállapodáshoz. Az USA azért sürgeti az ársapka megállapodást, mert az olajtársaságokat 90 nappal előre kell értesíteni a döntésről.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!