A globális élelmezési krízis árnyékában az EU számára egyre fontosabbá válik az, hogy Ukrajna alternatív utakon tudja exportálni a termékeit, főként az élelmiszert. Az Európai Parlament Közlekedési és Turisztikai Bizottsága ezért is hallgatta meg Ukrajna Európai Uniós Missziójának képviseletében Szerhij Tereskót, a misszió vezetőhelyettesét, aki sok apró, de annál fontosabb kérdést emelt ki az Ukrajna és EU közötti transzportáció és vámeljárások kapcsán.
Teresko kiemelte, hogy az Ukrajna és az EU közötti együttműködés eredményeként az ország eddig több mint 5 millió tonnányi terméket tudott sikeresen exportálni. Viszont még sok probléma van, amit meg kellene oldani ahhoz, hogy az ukrán termékek exportja zökkenőmentes legyen. Az alapvető problémát az jelenti, hogy a háború sújtotta ország import- és exporttevékenysége eddig főként tengeri úton, Ukrajna kikötőin keresztül történt. Habár a Fekete-tengeren nemrég újraindult a gabonaszállítás ez közel sem jelent elégséges megoldást, és Ukrajnának nagy szüksége van európai szárazföldi kereskedelmi útvonalakra.
Az ukrán misszió azt szeretné elérni, hogy az EU-val történő kereskedelmük szárazföldi útvonalakon történjen, és Ukrajna és az Unió között teherautóval, vonattal szállítsák a termékeket. Ennek egyenlőre jó pár akadálya van. Ukrajnában a vonatsínek távolsága, és ezáltal a vagonok kerekeinek távolsága különbözik az európaitól, ezért az ukrán vagonok nem tudnak átjönni az EU-s sínpályákra. Az európai fél viszont egyelőre messze nem tud elég vagont biztosítani, amibe átpakolhatnának, így sok árut nem tudnak elszállítani a rendeltetési helyére.
A másik probléma a vámeljárás hossza és bonyolultsága. Mivel az ukrán határon sok mindent kell ellenőrizni, főkét az élelmiszer- és élőállat-szállítmányok esetében, a határon nagyon nagy a várakozási idő. Teresko elmondta, hogy volt olyan időszak, amikor az ukrán-lengyel határon 50 kilométer hosszú kamionsorok álltak. Az ukrán álláspont szerint sokat segítene, ha könnyítenének az eljárási renden és ha a nem EU-s célállomású tranzit szállítmányokra nem alkalmaznák a szabályozást. Így lehetőség nyílna exportfolyosók kialakítására, tehát arra, hogy az ukrán árut Európa kikötőiből, például a Baltikumból, Németországból vagy Hollandiából exportálják. De már az is sokat segítene, ha a határon lenne elég mérleg és más eszköz az áruk gyors ellenőrzéséhez.
Az pedig, hogy mennyire bonyolult az áruszállítás Ukrajana és az Unió között, egyáltalán nem mindegy. Teresko felhívta a figyelmet arra, hogy egy átlagos román kikötőből exportált ukrán gabonaszállítmány árának több mint felét a szállítási költség teszi ki. Ez pedig nem tesz jót az egyébként is magas élelmiszeráraknak, amelyek a világ számos pontján éhínységgel fenyegetnek. Tehát a következő hónapokban rendkívül fontos lesz az Európai Unió, főként az Európai Bizottság szerepe a szállítási láncok optimalizálásában és ezáltal a globális élelmiszerárak csökkentésében.
