„Végre!” Így kommentálja a Profil osztrák közéleti hetilap külpolitikai szerkesztője az Európai Bíróság három napja született döntését, amely szerint meg lehet vonni uniós pénzeket az olyan tagállamoktól, amelyek semmibe veszik a demokratikus normákat.
Egy nyolc pontos közös nyilatkozat elfogadásával ért véget az EU-Afrika csúcs Brüsszelben. A dokumentum támogatja a legális migrációs útvonalak kidolgozását, s ezzel Orbán Viktor is egyetértett.
A várakozáson felüli GDP-növekedés áll a háttérben.
Az elmúlt hetekben felvetődött, hogy a Meta szolgáltatásai elhagyhatják Európát az uniós adatvédelmi szabályok miatt. Hogy pontosan mi áll a dolog hátterében, arról a jogi szakemberek készítettek egy összefoglalót.
Szokatlan módon, két csúcstalálkozót is tartanak ma Brüsszelben az uniós állam- és kormányfők. Először egy informális csúcsot az orosz–ukrán konfliktusról, utána pedig az Európai Unió és az Afrikai Unió találkozik.
A határon átnyúló civil szervezetek uniós szabályozásának megteremtése érdekében fogadott el állásfoglalást az Európai Parlament. A kezdeményezés szokatlanul heves reakciókat váltott ki a Fideszből.
Évértékelőjén az utóbbi idők militarista hangvételét folytatva beszélt külpolitikájáról Orbán Viktor, legalább akkora súlyt adva a geopolitikai kérdéseknek, mint a választási előkészületnek. Kiderült, hogyan folytatná harcát az Európai Unió ellen, amelynek egysége számára csak gazdaságilag fontos. Már kérdésekben két különböző világnézetű tömböt képzel el, amelyek közül a keleti vezetője Magyarországgal lehet. Ehhez a tervhez illeszkedik nyugat-balkáni politikája, mert uniós szövetségkeresésének kudarca után ott találhat olyanokat, akikkel növelheti meggyengült befolyását az EU-ban.
Nem lehet tudni, mi lesz a megoldás, mert szembekerült a két kormánypárt.
Az MCC rendezvényén megtudtuk Varga Judittól, hogy egy ideális világban nem lenne szükség törvényekre, sőt azt is elmesélte, mit mondott a fiának, aki az iskolai szabályzatra hivatkozva nem akart dolgozatot írni.
A kormányfőben még csak lehetséges forgatókönyvként sem merül fel, hogy választást veszítene.
A lengyel kormányszóvivő arról beszélt, hogy a szerdai ítélet az uniós szerveknek azt a veszélyes törekvését erősíti meg, hogy az alapszerződéseken túllépve bővítsék hatáskörüket.
Az Európai Bíróság ítélete után – melyben megállapították, hogy Magyarország és Lengyelország alaptalanul kérte az úgynevezett jogállamisági feltételrendszerről szóló jogszabály megsemmisítését – az európai politikusok túlnyomó többsége üdvözölte a döntést. Ugyanakkor ezzel az ítélettel nőtt az Európai Bizottságra nehezedő nyomás, mert a nagy parlamenti pártok határozott fellépést várnak el a brüsszeli testülettől.
A kormány mintha minden uniós bokorban a magyar gyermekvédelmi törvényt bíráló uniós politikust látna. De mi történik, ha abban az ügyben épphogy neki ad igazat az Európai Bíróság?
A Fidesz szerint az ítélet kihirdetését direkt a „magyar választásokra időzítették”.
Életbe léphet az a rendelet, amely jogállamisági előírások teljesüléséhez köti az uniós források kifizetését.
A néppárti politikus szerint a magyar miniszterelnök nagyon sok mindenben megváltoztatta a pozícióját az elmúlt négy évben.
Széles körű támogatottság alakult ki az Európai Parlamentben arról, hogy a Pegasus-ügyben vizsgálóbizottságot kell felállítani. Az elmúlt hetekben egyre gyakrabban került szóba a megfigyelési botrány, amelyet a keddi plenáris vitán a francia kormány és az Európai Bizottság is elítélt.
Integráltabb és versenyképesebb európai védelmi piacot szeretne megvalósítani az Európai Bizottság, ennek érdekében terjesztettek elő egy komplex javaslatcsomagot.
Nem okozott jelentősebb fennakadást Brüsszelben koronavírus-járvány miatti korlátozások ellen tüntetők megmozdulása. A rendőrség jó előre felkészült a demonstrálókra, akik járművel el sem jutottak a városba.
