Az uniónak először azokat a tagjait, így Magyarországot, kell helyretennie, amelyek akadályozzák az előre mutató közös politikát Kínával szemben– írta Daniela Schwarzer, a Nyílt Társadalom Alapítvány európai és eurázsiai ügyekért felelős igazgatója, a Német Külpolitikai Társaság korábbi vezetője a Politico hírportálon.
Washingtonban találkozott hétfőn az EU-USA energiatanács, amelyen közös célkitűzésekről, illetve arról tárgyaltak, hogyan tudna még többet segíteni az Egyesült Államok az európai energiaválság megoldásában.
A tárgyalások a végső szakaszukhoz érkeztek.
Az 1,7 milliárd forintos uniós támogatásból a Magyar Turisztikai Ügynökség 23 céget, illetve egyéni vállalkozót szponzorált, 630 millió forintot azonban gyakorlatilag saját alapítványának osztott vissza.
A legtöbb kár Németországot, Franciaországot és Olaszországot érte az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) szerint.
Teljes körű választási megfigyelő missziót javasolt az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (OSCE/ODIHR). Erre az uniós államok közül eddig egyedül Bulgáriában volt példa.
A rendszert nem vállaló tagállamoknak „nagyon jelentős támogatást” kell majd fizetniük a frontországoknak.
Végleg elveszett a Norvég Alap 77 milliárdja Magyarország számára, de a civil szervezeteknek így is érkezik segítség. Az Európai Bizottság új támogatási programjára kifejezetten olyan helyi NGO-k pályázhatnak, akik az európai értékek – így a demokrácia és a jogállamiság – mellett állnak ki. Ebbe pedig az Orbán-kormánynak sem lesz sok beleszólása.
Egyéves hosszabbításra tett javaslatot az Európai Bizottság, ez azonban csak azoknak jelent valódi könnyebbséget, akik rendelkeznek ismétlő oltással is.
Két ügyben összesen már több mint 200 millió eurós büntetéssel tartozik Lengyelország az EU-nak. Az egyik egy szénbánya be nem zárásával, a másik pedig a lengyel igazságszolgáltatás uniós jogot sértő átalakításával függ össze.
Brüsszel eltökéltnek látszik, de a korlátozásokat az életbe léptetésük előtt mind a 27 tagállammal le kell tárgyalniuk.
A vádemelés ugyan már tavaly megtörtént az ügyben, de még mindig nem tudni, hogy mikor állnak bíróság elé a felelősök.
Ezzel dicsekszik a félhivatalos pekingi Global Times, amely a 27 tagállam összteljesítményét hasonlítja össze az 1,4 milliárd lakosú Kínával. Ameddig az Egyesült Királyság is tagja volt az Európai Uniónak, a kínaiaknak nem ment volna ilyen gyorsan a felzárkózás.
Feltételekkel ugyan, de a fenntartható energiaforrásokkal azonos elbírálás alá vette az Európai Bizottság a nukleáris és földgázenergiát. Így ezek a beruházások is zöldnek minősülnek, ami a befektetők számára kedvezőbb adószabályokat jelent.
Ágyúcsövek árnyékában zajlott az újabb Putyin–Orbán-találkozó Moszkvában, ahová a magyar miniszterelnök a béke követeként utazott, majd egy értékes gázmegállapodás ígéretével távozott. Közben Moszkva folytatódó katonai erőfitogtatása jelzi, hogy Ukrajnában akár a legrosszabb eshetőségekre is számítani kell.
A Pegasus-üggyel foglalkozott az Európai Parlament illetékes szakbizottsága, ahol elhangzott, hogy ez az ügy akár az új Watergate-botrány is lehet.
Az Európai Unió igazságügyi biztosa szerint erre az EU hitelessége miatt is szükség lehet.
Eddig az volt a szilárd kormányzati kommunikáció, hogy Brüsszel azért küld minden rosszat a magyar kormányra, mert nem tetszik nekik a gyermekvédelmi törvény. Most kiderült, hogy ezt ők sem gondolják komolyan.
Putyin törekvései Magyarország biztonságát is veszélyeztetik, éppen ezért a nyugati világnak egységet kell mutatni. Az idő most nem alkalmas olyan kétoldalú találkozókra, mint amilyenre Orbán Viktor is készül – jelentette ki az EUrologusnak a German Marshall alap varsói igazgatója. Michal Baranowski az elmúlt napokban Kijevben is járt, úgy látja, az ukránok most jobban felkészültek egy orosz támadásra, mint 2014-ben voltak.
Itt az idő, hogy a Nyugat felhagyjon a bizonytalankodással és megerősítse: minden európai államnak joga van a függetlenségre és a szabadságra, beleértve Ukrajnát, ehhez pedig vissza kell nyúlni a Helsinki-elvekhez – írja a neves brit elemző, az Oxfordi Egyetem professzora a Guardianben megjelent elemzésében.
