Év közepére kellett volna végezni a tárgyalásokkal, de végül megtalálták a közös hangot. Három téren jönnek lényeges változások, zöldebb és fenntarthatóbb lesz az EU legnagyobb beruházása.
Többek közt a szlovén jogállamisági helyzettel is foglalkozik a strasbourgi Európai Parlament a héten, a fő kérdések inkább mezőgazdasági és külpolitikai jellegűek.
Míg az EU hétéves költségvetésénél Gulyás Gergely miniszter nem lát okot arra, hogy ne tudnának rendes ügymenetben megállapodni, a helyreállítási alapról szóló tárgyalások esetében már nem ilyen optimista.
Súlyosan megsértette az uniós jogot a Kúria és ehhez a legfőbb ügyész előterjesztése szolgáltatta az alapot – ezt állapította meg az Európai Bíróság. Sőt, azt is kimondták, hogy a magyar igazságszolgáltatás csúcsszervei a magyar bírói függetlenségre is veszélyt jelentenek.
Intő jel, hogy az EU volt Brexit-ügyi főtárgyalója, a francia Michel Barnier nacionalista lett – figyelmeztet a Financial Times brit lap véleménycikkében Gideon Rahman, a lap fő külpolitikai szemleírója.
Csak egy ártatlannak tűnő levelet küldött az Európai Bizottság a magyar kormánynak, amely azonban Orbán Viktor legnagyobb félelmeit látszik beteljesíteni: már nem a végeláthatatlan elvi viták, hanem az uniós források kerültek a középpontba.
A miniszterelnök szerint az eljárások aláássák a tagállamok integritását, és amúgy is sokkal inkább a migránsokkal kellene foglalkoznia az EU-nak (is).
Az EU nem tud olyan megoldást elfogadni, amelynek alapján ellenőrizetlenül áramlanának áruk az unió egységes belső piacára.
Három területen szigorítaná a szabályokat az Európai Bizottság, hogy teljesíthető legyenek a 2030-as és a 2050-es klímacélok. Brüsszel érzékeny területeken érne el változást, de a terveket még jóvá kell hagynia az Európai Parlamentnek és a tagállamok tanácsának. A vita pedig már most elkezdődött.
Azt kérik többek között, hogy a kormány nevezze meg az uniós agrártámogatások tíz legnagyobb magyarországi kedvezményezettjét.
A politikai zsarolás magasiskolája, ami Lengyelországgal történik a fideszes EP-képviselő szerint, de nem Lukasenkára gondol.
Brüsszel Lengyelország ellen is fellépett.
A Politico című uniós ügyekkel foglalkozó lap bizottsági forrásokra hivatkozva azt írta, hogy az Európai Bizottság a jogállamisági mechanizmus megindításával kapcsolatos levelet küld a pénteki nap során a magyar és a lengyel kormánynak.
Sötétvörös színnel jeleznek minden hazai régiót, százezer főre több mint 500 fertőzött jut.
A magyar kormány továbbra sem hajlandó egyértelműen elítélni Fehéroroszországot a lengyel határkrízisben játszott szerepéért. Ugyanakkor Orbán Viktor kerítésépítéséből követendő példa lehet az EU külső határain.
A Fidesz alelnöke szerint az Európai Néppárt balra tolódott.
Tiltakoznak a lengyelek, mert szerintük az Európai Bizottság a belarusz rezsimet támogatja, Merkel kancellár pedig a tagállamokat megkerülve tárgyal Aljakszandr Lukasenka elnökkel, akit az EU nem ismer el elnöknek.
Kit tekintünk védettnek 2021 végén? Ha a kutatásokat nézzük, novemberre a magyar lakosság közel fele elveszthette a vakcinák nyújtotta ellenanyagszint jó részét harmadik oltás nélkül, így tehát ha a kormány újra az oltási igazolványok használatához kötne bizonyos tevékenységeket, jó eséllyel csak félig jelentene eredményt. Mindazonáltal az európai trendek azt mutatják, a negyedik hullám megoldását az emlékeztető oltásban és az oltatlanok megkülönböztetésében látják.
London azzal fenyegetőzik, hogy felmondja a Brexit-egyezmény egyik passzusát.
Sem a menedékkérők jogainak korlátozása, sem a civil szervezetek tevékenységének kriminalizálása nem fér össze az európai szabályozással. A magyar menekültpolitika újabb eleméről derült ki, hogy jogellenes.
