Többek közt a szlovén jogállamisági helyzettel is foglalkozik a strasbourgi Európai Parlament a héten, a fő kérdések inkább mezőgazdasági és külpolitikai jellegűek.
November 22. és 25. között újra ülésezik az Európai Parlament Strasbourgban: bár a hét legfontosabb eseménye a Közös Agrárpolitika (KAP) 2023-tól érvényes feltételrendszerének elfogadása, a viták több emberi jogi és környezeti témát is érintenek. Az EP először ül össze a COP26 kongresszus óta és összegzi annak fejleményeit, emellett a fehérorosz-lengyel határon kialakult krízis és a vakcinakampány is szóba kerül, valamint szerdán felszólal Szvetlana Cihanouszkaja Fehéroroszországból elmenekült ellenzéki politikus is. Csütörtökön a nők elleni erőszak lesz a kulcstéma.
Ugyanígy terítékre kerül Szlovénia jogállamisági ügye is. Szlovénia azon 22 ország egyike, amely csatlakozott az Európai Ügyészséghez (EPPO), azonban a márciusban hatalomra kerülő szélsőjobboldali populista politikus, Janez Jansa kormánya azzal lassítja a folyamatot, hogy nem jelöli ki az ország EPPO-ba küldött két delegáltját. Emögött az állhat, hogy a Jansa-kormány erős befolyással van a közmédiára, amit az Európai Ügyészség feltehetőleg megvizsgálna. Jansa az ezt vizsgáló EP-küldöttségről azt mondta, hogy „Soros György emberei.”
A szlovén helyzetről Iratxe García Perez, az európai parlamenti szociáldemokraták spanyol elnöke (képünkön) azt mondta: bár a kormány igyekszik akadályozni a demokratikus működéseket,
az intézmények működnek, nem úgy, mint Magyarországon és Lengyelországban.
Csak egy ártatlannak tűnő levelet küldött az Európai Bizottság a magyar kormánynak, amely azonban Orbán Viktor legnagyobb félelmeit látszik beteljesíteni: már nem a végeláthatatlan elvi viták, hanem az uniós források kerültek a középpontba.
A szociáldemokrata pártelnök a KAP – amely jelenleg a korábban megszabott feltételeket meghosszabbítva működik – új vívmányai közül a szociális és környezetvédelmi lépéseket üdvözölte. A 2022 elejéig aláírandó, 2023-ban életbe lépő megállapodás többet fordít az EP Zöld Megállapodásának céljainak elérésére, a pénzek egyharmadát vidékfejlesztésre szánja, több támogatást ad a fenntartható (kis)gazdálkodásoknak, ügyel a biodiverzitásra és fenntarthatóságra kötelezi a támogatott farmokat.
Mind Perez, mind az Európai Néppárt elnöke, Manfred Weber hangsúlyozta hétfő délelőtt, hogy pártjaik (a két legnagyobb EP-frakció) készek támogatni bármely lépést, amely nyomásgyakorlással hozzájárul a lengyel-fehérorosz határmenti krízis megoldásához. Weber kiemelte, hogy az EU sikerrel járt a téren, hogy megfenyegette a Lukasenkának segítő légitársaságokat azzal, hogy kitiltja őket az EU légteréből, mert ennek hatására csökkent a Fehéroroszországba érkező menekültek száma. A pártelnökök azt is megjegyezték, hogy a hétfői szavazáson támogatni fogják a KAP-megállapodást is.
Szerzőnk Strasbourgból tudósít.
5 071 632 000 forint, 2 658 350 euró, 1 257 100 dollár.
