Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Európai Unió és - Orbán Viktort leszámítva - a tagállamok vezetőivel tartott megbeszélést a csütörtöki EU-csúcs kezdetén, aki sürgette, hogy a befagyasztott orosz vagyonokból származó kamatokat költsék Ukrajnára.
Félezerre bővített orosz árnyékflotta-lista, cseppfolyós gáz behozatali tilalom, 2027-től pedig teljes energiahordozó importtilalom az EU27-ekben - ezúttal valóban nagyot húzott az oroszok nadrágszíján az Európai Unió legújabb szankciós köre.
Brüsszelben megkezdődött az uniós állam- és kormányok őszi csúcstalálkozója, amelynek legfontosabb témája Ukrajna további támogatása és az EU versenyképességének javítása lesz. A magyar miniszterelnök később csatlakozik a tárgyalásokhoz, akkor, amikor már az Ukrajnára vonatkozó részt elfogadták a tagállami vezetők.
Ukrajna-vita Orbán nélkül, feszült eszmecsere a versenyképességről, első alkalommal napirenden a lakhatás és minimálisra csökkent migráció a nyugat-balkáni útvonalon – ezek várhatók a csütörtöki brüsszeli EU-csúcstalálkozón.
Éles politikai adok-kapok alakult ki az Európai Parlamentben, ahol a középen és baloldalon álló frakciók Várhelyi Olivér felelősségre vonását sürgették és orosz módszereket emlegettek, míg a szélsőjobb szerint aki a brüsszeli magyar kémbotrányban komolyabb ügyet lát, annak orvoshoz kell mennie. Viszont bejelentették: az oknyomozó újságírókat november 5-én meghallgatja egy parlamenti bizottság.
Mzia Amaglobelitnek és Andrzej Poczobutnak ítélték oda az Európai Parlament díját.
Az egyik fő kérdés, hogy Várhelyi Olivér korábbi misszióvezető tudott-e a magyar kémtevékenységről. Ugyanakkor az Európai Parlament képviselői arra is kíváncsiak: a Bizottság tudott-e a magyarok tevékenységéről. Amennyiben nem, akkor miért nem, ha pedig igen, akkor miért nem tettek semmit?
Nő a bizalmatlanság az EU-ban Magyarországgal szemben, és ebben jelentős szerepe van annak, hogy lebuktak a Brüsszelben dolgozó magyar hírszerzők. A próbálkozások manapság is folytatódhatnak.
Kilencedik alkalommal tartottak meghallgatást az Európai Unió Általános Ügyek Tanácsában a magyar jogállamiságról, az Alapszerződések 7-es cikke alapján. A folyamat hét éve ugyanott tart.
Nico Lange úgy látja, Putyin nem tesz különbséget a fegyveres és a hibrid háború között, így Európának sem szabad.
Az EU-ügyi miniszter Luxemburgban nem számít áttörésre, a dán kollégája arról beszélt, hogy fenn kell tartaniuk a nyomást Magyarországon.
Két, egymástól 250 méterre lévő tárgyalóterem között ingázott Luxemburgban Szijjártó Péter, ugyanis ő képviselte Magyarországot az uniós külügyminiszterek, illetve az energiaügyi miniszterek tanácskozásán is. Mindkét teremben, majd a tárgyalásokat követő, a kormánypárti médiumoknak tartott „sajtótájékoztatón” súlyos kirohanásokat intézett az EU ellen.
Európa, beleértve Magyarországot is, súlyos méhügyi válsághelyzettel küzd. A méhpopuláció fogy, és a rendelkezésre álló adatok pedig sokszor hiányosak, így még azt sem tudjuk igazán, mennyire kritikus a helyzet.
Magyar és szlovák ellenszavazattal fogadta el a többi 25 tagállam saját álláspontját az orosz energia kivezetéséről. A döntés értelmében megkezdődhetnek a tárgyalások az Európai Parlamenttel annak érdekében, hogy legkésőbb bő két év múlva az EU egyáltalán ne vegyen orosz energiahordozót.
Az Európai Bizottság minden, az igazságos és tartós béke felé tett lépést üdvözöl, a budapesti csúcstalálkozón Orbán Viktor azonban legfeljebb Magyarországot képviselheti, az EU-t nem – hangzott el a testület brüsszeli sajtótájékoztatóján.
Egy nappal azt követően, hogy Szijjártó Péter Oroszországban az orosz energiaszállítások fenntartása mellett érvelt, az Európai Parlament két szakbizottsága elsöprő többséggel értett egyet az orosz gáz és olaj importtilalmával. Sőt, szigorúbbá is tennék az eredeti javaslatot, a Magyarországra vonatkozó kedvezményt is kivennék belőle. A Fidesz Magyar Pétert látja mindezek mögött.
Kapóra jön Orbán Viktornak, ha elhúzódik a Maja T. elleni per, kontinensszerte felhangosodhat a brüsszelezés, Robert Fico Orbánt játszik, miközben Magyarország miatt perelte be az EP az Európai Bizottságot. Szijjártó Péter szerint pedig az orosz fél „sosem” hagyta cserben magyar partnereit. Erről írnak a külföldi lapok.
Négy területen kilenc összehangolt fellépés jelenti Európa olyan szintű védelmét 2030-ra, amely alkalmas lesz minden külső fenyegetés elhárítására. Az Európai Bizottság bemutatta az az európai védelmi képességek megerősítésére vonatkozó ütemtervét.
Az Európai Parlament legmagasabb döntéshozó testülete, az Elnökök Értekezlete úgy döntött, hogy napirendre tűzi a tényfeltáró újságírók nemzetközi együttműködése által feltárt magyar kémhálózat ügyét – értesült az EUrologus.
Magyarország nem fél ügynököket vagy kémprogramokat használni európai intézmények ellen - mondta az EUrologusnak Daniel Freund német EP-képviselő.
