Az Európai Bizottság elfogadta és bemutatta a következő, 2028–2034-es időszakra szóló hosszú távú uniós költségvetés keretét kiegészítő, hét ágazati javaslatból álló második csomagot.
A Minority SafePack bukása után újabb, a nemzeti kisebbségek érdekérvényesítő képességének erősítését célzó európai polgári kezdeményezést utasított el az Európai Bizottság, arra hivatkozva, hogy ezek a célok a már meglévő eszközökkel is elérhetők. A nemzeti régiós kezdeményezés azt kérte, hogy a kohéziós alapok elosztásakor az uniós intézmények legyenek tekintettel az etnikai és nyelvi szempontból a többségtől eltérő régiók sajátosságaira.
Problémát jelent azonban, hogy a vizsgálatok középpontjában az azóta feloszlott Identitás és Demokrácia (ID) frakció áll, és a kérdés az, hogy ha az érintett képviselők többsége azóta átült a Patrióták Európáért frakcióba, akkor ezen utóbbi felelőssé tehető-e az ID szabálytalan költekezéseiért?
Andrij Szibiha reagált Putyin pekingi bejelentésére, miszerint kész lenne találkozni Zelenszkijjel.
Az uniós átlagnál nagyobb azok aránya Magyarországon, akik erősebb EU-t szeretnének. A magyarok többsége egyetért azzal, hogy a jogállamisági normákat felrúgó országok ne kapjanak uniós pénzeket – mint ahogy Magyarország most nem kap. A magyarok többsége inkább elégedetlen az uniós tagsággal, miközben a válaszadók háromnegyede szerint az ország inkább profitál a tagságból.
Az Ukrajna ellen indított háború nemcsak politikai és gazdasági, de érzelmi közösséggé is kovácsolhatja Európát: olyan közösséggé, amelyre büszkék vagyunk, és amelyhez tartozni akarunk.
Tíz éve történt fordulópont az európai migráció történetében. A tömeges bevándorlás európai szintű válságot okozott, az EU reakciója minden rossz beidegződést kiváltott, a hagyományos politikai pártok óriási veszteséget szenvedtek el a lassú és körülményes válaszokkal. Kérdés, sikerül-e végre a hatékonyságot előtérbe helyezni – ha egyáltalán van még visszaút.
Tíz év alatt az egy katonára jutó kiadás 138 ezer euróról 249 ezer euróra emelkedett.
Másfél év alatt felére csökkent az ukrán uniós tagságot támogató magyarok aránya, és már lényegesen elmarad az EU-átlagtól. A magyar válaszadók közel kétharmada akkor sem akarja az ukránokat az Unióban tudni, ha teljesítik a csatlakozási feltételeket.
Egy órát körözött az Európai Bizottság elnökének gépe, mielőtt Plovdivban sikerült leszállnia. Ursula von der Leyen egy lőszergyárat látogatott meg Bulgáriában.
Az Európai Bizottság elnöke szerint ez az Egyesült Államok támogatását élvezi.
A magyar miniszterelnök gyakran okoz fejtörést az EU-nak, vétóival, kinevezéseivel és politikai ellenállásával. De tényleg nyomást tud gyakorolni Orbán az EU-ra? Moravecz Katával, a CEU PhD-hallgatójával és az EUrologus szakújságírójával beszélgettünk.
A csütörtökön az ukrán főváros ellen végrehajtott orosz támadásnak 23 civil esett áldozatul, és megrongálódott többek között a British Council, az EU ukrajnai képviseletének épülete és több kijevi OTP-fiók is.
Az uniós statisztikai hivatal kimutatása szerint a magyarországinál az unió területén csak Bulgáriában és Szlovákiában rosszabb a helyzet.
Hétfőn teljes lendülettel újraindul a brüsszeli gépezet, és úgy tűnik, nem sok minden változik – már ami Magyarországot illeti. Az Európai Parlamentben már a legelső napon az EU-s jogállamisági mechanizmussal fog foglalkozni két parlamenti szakbizottság, vagyis a Magyarországnak járó pénzek felfüggesztésével.
Jön a 19. szankciós csomag.
A Mercedes-Benz vezetésével a már így is felpuhított kibocsátási célok további lazítása mellett lobbizik a kontinens autóiparának egy része, mert szerintük továbbra is irreálisak a zöldítési elvárások. Érveik valósak, és bár a gyártók között nincs egyetértés, a lazításpártiak egyszer már célt értek. Szeptember közepén derülhet ki, mire jutnak a mostani nekifutásukkal.
A hatályos uniós jogszabályok szerint tagállami hatáskörben felülírhatók a Schengeni Információs Rendszerbe feltöltött jelzések, ráadásul a Barátság-kőolajvezeték támadása miatt tökéletesen értelmetlen egy őrnagyon elverni a port.
Katarina Mathernova, az EU ukrajnai nagykövete szerint „ez Moszkva valódi válasza a béke érdekében tett erőfeszítésekre”.
Az Európai Bizottság elnöke a védelmébe vette az Európai Unió és Donald Trump amerikai elnök között a múlt hónapban megkötött vámtarifa-megállapodást a Frankfurter Allgemeine Zeitung német lap internetes kiadásában vasárnap megjelentetett írásában.
