Semmiségnek tűnik, de óriási politikai baklövést jelez az, ahogyan online is kitölthetővé tették a Voks 2025 nevű kormányzati szavazást. Pedig tizenöt év nemzeti konzultációinak sorában ez lett volna az első, amibe nem építik be eleve a csalás lehetőségét. Ennek csak önös politikai oka lehetett, de egy másik önös politikai érdek még erősebbnek bizonyult.
Friedrich Merz szerint nem megengedhető, hogy az EU döntései egy kisebbségtől függjenek.
A bizottság elnöke attól tart, hogy ezzel csak tovább provokálnák az Orbán-kormányt.
Bő egy hónapot hagyott az amerikai elnök arra, hogy megegyezzenek a felek.
A NEUrologus, az EUrologus új, európai uniós ügyekkel és külpolitikával foglalkozó podcastjának első részében az EUrologus újságírója, Kuglics Sarolta Takácsy Dorka Oroszország-szakértővel és Tábor Áron kül- és biztonságpolitikai szakértővel beszélgetett. Oroszországról, Ukrajnáról, a Trump-elnökségről és a világpolitika változásainak a magyar politikára és kormányzati kommunikációra gyakorolt hatásáról. Olvasson itt egy ízelítőt az interjúból.
Drasztikusan szűkítette és két évvel elhalasztotta a vállalatok ESG-jelentésének tavaly ősszel véglegesített kötelező alkalmazását az Európai Unió. Bürokráciacsökkentésre hivatkoznak, ám egyúttal a kontinens klímacéljai elérését is kitolják. Teljes hátraarcról van szó?
A német zöldpárti Daniel Freund a magyar ellehetetlenítési törvény miatt fellármázza az EP-képviselőket, de ezen túlmenően, immár a liberális Moritz Körnerrel az oldalán kezdeményezte, hogy Németország járjon közbe a magyar szavazati jog részleges megvonása érdekében
A NEUrologus, az EUrologus új, európai uniós ügyekkel és külpolitikával foglalkozó podcastjának első részében az EUrologus újságírója, Kuglics Sarolta Takácsy Dorka Oroszország-szakértővel és Tábor Áron kül- és biztonságpolitikai szakértővel beszélgetett. Oroszországról, Ukrajnáról, a Trump-elnökségről és a világpolitika változásainak a magyar politikára és kormányzati kommunikációra gyakorolt hatásáról.
Az alapjogok korlátozását és a Pride betiltását nehezményezik. Az aláírók száma még nőhet.
Ha a magyar parlament a jelenlegi formájában fogadja el a jogszabályt, akkor a Bizottság lépni fog.
A kínai autógyártó szédületes tempóban tarolná le az Európai Unió piacát, ebben játszhat kulcsszerepet a szegedi gyár és a budapesti fejlesztési központ. De felmerülhet egy újabb akkugyár telepítése is.
A tárcavezető szerint ez már a sokadik alkalom, hogy az Európai Bizottság károkat okoz az európai gazdaságnak.
Az amerikai elnök szerint az EU-t elsősorban azért hozták létre, hogy kihasználja az Egyesült Államokat a kereskedelem terén.
Az Európai Unió 2027-re szeretne teljesen függetlenedni az orosz gáztól, ami azt jelenti, hogy Magyarországnak és Szlovákiának, az utolsó két, orosz gázt vezetékesen importáló országnak is fel kell adnia ezeket a beszerzéseket. Persze ez a két kormány nem fogja szó nélkül beadni a derekát, de úgy tűnik, az EU készült erre.
A magyar jogállamiság teljes ellehetetlenülésétől félnek.
Ahogy egyre több fronton vív reménytelen jogcsatákat az Orbán-kormány az EU Bíróságán, úgy válik mind világosabbá a stratégiája: ha bukik, akkor sem veszít, mert nem vagy csak részben hajtja végre az ítéletet. Egy új kormány könnyen jogi aknamezőn találhatja magát.
Az EP-képviselők csütörtökön támogatták a műtrágyákra és egyes orosz és belarusz mezőgazdasági termékekre kivetett vámok emelését, hogy csökkentsék az EU függőségét ezektől az importoktól. Sem a Fidesz, sem a Tisza Párt nem támogatta a javaslatot.
Bod Péter Ákos volt jegybankelnök szerint a világ átrendeződik, az Európai Unió pedig a gazdasági töredezettség csökkentésére törekszik, de vannak különutas tagállamok, akik szembefordultak ezzel. Donald Trump szerinte téveszmékben hisz, a terve kizárt, hogy működjön, de a vámemelés már előtte is benne volt a levegőben.
Többször is elkeseredett kommentháborúra emlékeztetett az Európai Parlament feszült vitája szerda este az átláthatóságinak nevezett törvény ügyében. A Mi Hazánk és a román SOS képviselője hevesen védelmezték Orbán Viktort.
Brüsszelben szerdán és csütörtökön plenáris ülést tart az Európai Parlament, és a nagy pártok azt javasolják, hogy vegyék napirendre a magyar átláthatósági törvény ügyét. Bár az erről szóló döntést csak a plenáris ülés kezdetén, délután háromkor hozza meg az EP, a Fidesz parlamenti frakciójának vezetése valamennyi képviselőnek levelet küldött, amelyben a törvény mellett érveltek.
