Nem tiltani kell az MI-t, hanem szembe kell nézni azzal a helyzettel, hogy itt van, és aki nem használja, lemarad – véli Tamási Árpád, IT-szakember, a Progos Kft. alapítója és Szabó Miklós az ELTE Kisebbségszociológia Tanszék docencse, akik kidolgoztak és ki is próbáltak egy hatékony, tanulást segítő “saját ChatGPT”-t.
Oktatók ezrei követelnek béremelést már tavasz óta négy nagy állami egyetemen. Múlt héten a BME képviselőit hívta meg egyeztetésre Varga-Bajusz Veronika felsőoktatásért felelős államtitkár, ezen a héten pedig az ELTE dolgozói tárgyaltak, de konkrét előrelépés továbbra sem történt.
A legalább alkalomszerűen munkát vállalók aránya pedig 80 százalék feletti a CIB felmérése szerint. A diákok legfontosabb pénzügyi forrása azonban még mindig a szüleik.
A mulasztásra magyarázat nincs, de az biztos, hogy június vége helyett a kormányzat csak ősszel tervezi teljesíteni saját vállalását. Pedig egyszer már kitolták a határidőt, hogy beszámoljanak a Fudan Egyetem budapesti beruházásáról, amit éppen jegelnek.
Azt ugyan nem közölték, hogy hány diáknak rontották el a pontjait, de annyit elárultak, hogy jelentős számú megkeresést kapott a hivatal.
Annak idején a romkocsmákban merengő felesleges bölcsészekről beszélt, meg arról, hogy egy jó szakma többet ér egy rossz diplománál. Most változott a trend: a kormány szembefordult az évek óta erőltetett elitista felsőoktatással, az új cél a tömegoktatás.
Magyar fiatalok ezrei döntenek úgy minden évben, hogy a hazai felsőoktatás helyett inkább külföldi egyetemeken próbálnak szerencsét. Sokaknak azonban diplomaszerzés helyett kényszerű hazatéréssel végződik a külföldi kalandjuk. Honvágyról, sikerről és kudarcról is beszélgettünk kint tanuló, illetve hazatérő egyetemistákkal.
A kulturális és innovációs miniszter Tusványoson vázolta fel, milyen felsőoktatást szeretne, felvételi statisztikákkal büszkélkedett és azt is elmondta, hogyan lenne érdemes használni a mesterséges intelligenciát egy szakdolgozat írásakor.
Matolcsy György az egyetem rektorhelyettesével és a kínai nagykövettel tárgyalt tárgyalt az esemény előtt.
Az Oktatási Hivatal kihirdette a ponthatárokat.
Többek között az akadémiai elismertséget és a munkáltatói megbecsültséget vették figyelembe az egyetemi rangsor összeállításánál.
Az élethosszig tartó tanulásnak gyorsan és rugalmasan változó, de nem túl kedvelt formája a felsőfokú szakirányú továbbképzés. Szinte minden egyetem indít ilyen képzést.
A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) elnöke pénteken levélben tájékoztatta az egyetemek vezetőit arról, hogy a felsőoktatás minőségéért felelős testület márciustól júniusig nem működött, de végül egy jogszabály rendezte a helyzetet. A leállás a gyakorlatban a magyar egyetemi élet fejlesztésében egy év kimaradást jelent.
Nem árt jóban lenni a rangsorkészítőkkel – ez a megfontolás is vezette a kormányt, amikor megállapodást kötött az egyetemi sorrendeket publikáló nemzetközi cégekkel.
A 21 érintett hazai egyetem közül 18-nak júliusban lejár a szerződése, Hankó Balázs innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkár szerint Brüsszel az időhúzásra játszik.
A hazai műszaki felsőoktatás éllovasának számító Műegyetemet éhkoppra fogta a kormány, holott fontossága fényévekkel megelőzi az anyagiakban dúskáló MCC-ét. Más egyetemeket is kiéheztetéssel próbálnak rákényszeríteni a modellváltásra.
Két évig is eltarthat az eljárás.
Az ELTE, a BME és a Zeneakadémia tanárai csatlakoztak eddig a követelésekhez, ugyanakkor nem sokkal jobb a bérhelyzet a modellváltáson átesett alapítványi egyetemeken sem.
A legtöbben gazdaságtudományi szakokra szeretnének bekerülni.
Az Erasmus elvesztése mellett a felsőoktatási rendszer merevsége és a megbecsültség hiánya is nehezíti a doktoranduszok helyzetét, ez pedig a tudományos életre is rányomja a bélyegét.
