Magyar fiatalok ezrei döntenek úgy minden évben, hogy a hazai felsőoktatás helyett inkább külföldi egyetemeken próbálnak szerencsét. Sokaknak azonban diplomaszerzés helyett kényszerű hazatéréssel végződik a külföldi kalandjuk. Honvágyról, sikerről és kudarcról is beszélgettünk kint tanuló, illetve hazatérő egyetemistákkal.
A kulturális és innovációs miniszter Tusványoson vázolta fel, milyen felsőoktatást szeretne, felvételi statisztikákkal büszkélkedett és azt is elmondta, hogyan lenne érdemes használni a mesterséges intelligenciát egy szakdolgozat írásakor.
Matolcsy György az egyetem rektorhelyettesével és a kínai nagykövettel tárgyalt tárgyalt az esemény előtt.
Az Oktatási Hivatal kihirdette a ponthatárokat.
Többek között az akadémiai elismertséget és a munkáltatói megbecsültséget vették figyelembe az egyetemi rangsor összeállításánál.
Az élethosszig tartó tanulásnak gyorsan és rugalmasan változó, de nem túl kedvelt formája a felsőfokú szakirányú továbbképzés. Szinte minden egyetem indít ilyen képzést.
A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) elnöke pénteken levélben tájékoztatta az egyetemek vezetőit arról, hogy a felsőoktatás minőségéért felelős testület márciustól júniusig nem működött, de végül egy jogszabály rendezte a helyzetet. A leállás a gyakorlatban a magyar egyetemi élet fejlesztésében egy év kimaradást jelent.
Nem árt jóban lenni a rangsorkészítőkkel – ez a megfontolás is vezette a kormányt, amikor megállapodást kötött az egyetemi sorrendeket publikáló nemzetközi cégekkel.
A 21 érintett hazai egyetem közül 18-nak júliusban lejár a szerződése, Hankó Balázs innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkár szerint Brüsszel az időhúzásra játszik.
A hazai műszaki felsőoktatás éllovasának számító Műegyetemet éhkoppra fogta a kormány, holott fontossága fényévekkel megelőzi az anyagiakban dúskáló MCC-ét. Más egyetemeket is kiéheztetéssel próbálnak rákényszeríteni a modellváltásra.
Két évig is eltarthat az eljárás.
Az ELTE, a BME és a Zeneakadémia tanárai csatlakoztak eddig a követelésekhez, ugyanakkor nem sokkal jobb a bérhelyzet a modellváltáson átesett alapítványi egyetemeken sem.
A legtöbben gazdaságtudományi szakokra szeretnének bekerülni.
Az Erasmus elvesztése mellett a felsőoktatási rendszer merevsége és a megbecsültség hiánya is nehezíti a doktoranduszok helyzetét, ez pedig a tudományos életre is rányomja a bélyegét.
Aki továbbtanul, tovább él. Az összefüggés nem meglepő, de norvég és amerikai kutatók most számszerűsítették először precízen az iskolázottságnak ezt a hatását.
Decemberben elindult a jelentkezés az egyetemek szeptemberben induló képzéseire, a pontszámítás azonban nagyban különbözik a korábbi évekétől. Idén például extra pontok járhatnak azért is, ha valaki eredményes e-sportoló, vagy tehetségesen legózik.
A Hogyan olvassuk az egyetemi és középiskolai rangsorokat? című rendezvény szerdán háromtól hatig tart, videón is mutatjuk.
Egy tanulmány szerint, ha valaki nem jár iskolába, azzal ugyanolyan kockázatnak teszi ki magát, mint a dohányzással vagy a súlyos alkoholfogyasztással.
Navracsics Tibor úgy gondolja, az ügyben az Európai Parlament zsarolja a Bizottságot.
Csökkenni kezdett a diplomások társadalmon belüli aránya Magyarországon, pedig egyre több új munkahelyekhez van szükség rá. Nemcsak az EU-ban maradunk le e téren, de a régióban is sereghajtók vagyunk, a keleti országrész pedig még rosszabbul áll. Ráadásul az első generációs diploma megszerzése harmadával nehezebb, mint a diplomás szülők gyerekeinek, és még ennél is rosszabb a kilátása azoknak nőknek, akik a család első diplomáját szeretnék megszerezni.
