A 100 alatti ponthatárok is igazolják, hogy az elitista felsőoktatásról tömegoktatásra váltott a kormány

„Versenyképes és vonzó a megújult magyar felsőoktatás, hiszen már második éve több mint 90 ezren nyernek felvételt a felsőoktatási intézményekbe” – büszkélkedett el Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter, miután múlt szerdán nyilvánosságra hozták az egyetemi felvételhez szükséges ponthatárokat. Az idén a tavalyinál közel 5 százalékkal kevesebb, 90 334 jelentkezőt vettek fel valamelyik magyar egyetemre vagy főiskolára. A 2000-es évtized közepén ez a szám még bőven 100 ezer fölött, és 2011-ben is 98 ezer volt, aztán 2023 előtt tíz éven át mintegy 20 ezerrel kevesebb. A másfél hónapja bársonyszékhez jutott Hankó elődei néhány éve még azzal bizonygatták a magyar felsőoktatás versenyképességét, hogy a magasan meghúzott ponthatárok miatt csak a legjobbak jutnak be az egyetemekre.

„Nem kell az ilyen kijelentéseket komolyan venni, azok csak a politikai propaganda részei” – hangsúlyozza Polónyi István oktatáskutató. Szerinte épp a kormány felsőoktatás-politikájának kiszámíthatatlanságát jelzi, hogy a 2010-es években még a túl sok diplomásról, a romkocsmákban merengő bölcsészekről szóltak a kormányzati szlogenek és arról, hogy „egy jó szakma többet ér egy rossz diplománál”. Akkor ugyanis egy elitista felsőoktatásban gondolkodott a kormány – ami egyúttal drasztikus forráskivonást is jelentett a területről –, tavaly és az idén viszont átestek a ló másik oldalára. A korábbi tervekkel ellentétben nemhogy emelt szintű érettségi és nyelvvizsga nem kötelező a felvételihez, hanem – miután a minimális ponthatárt is eltörölték – vannak olyan egyetemi szakok, ahova 80-90 ponttal is be lehetett kerülni.

Abból, hogy a kormány (most épp) a felsőoktatás tömegesedése mellett tette le a voksot, több minden is következik – magyarázza Polónyi.