A kormány megengedheti magának, hogy megszorításokkal kezelje a válságot, és egyelőre lemondjon az uniós pénzekről – erre fogad Orbán Viktor. Eredményt jövő júniusban hirdetnek.
Mi volt az elmúlt év legfontosabb politikai fejleménye Magyarországon? Mi lehet abból, hogy Orbán Viktor sosem volt ennyire elszigetelve az EU-ban és a világban, mint most? Sikerült-e legyőzni a populistákat Nyugaton, és ha igen, az európai integráció kudarca-e, hogy Közép-Kelet-Európát a szélsőségesekkel azonosítják? Van-e olyan erős a gender- és woke-ellenes üzengetés, mint az iszlamofóbia volt? Egyebek között ezekről kérdeztük Cas Muddét, a Georgia-i Egyetem holland politológusát, a szélsőjobb és a populizmus egyik legbefolyásosabb nemzetközi kutatóját.
Egy év múlva Budapest választ – bárki is a kormánypárt jelöltje, vélhetően nem őt. A Fidesz ismét a bevett eszközeivel akarja megverni Karácsony Gergelyt és palira venni a fővárosi lakosságot, menet közben pedig tökéletes lenyomatot készít arról, hogy egy balkáni autokráciának mennyi keresnivalója van egy európai nagyvárosban. Vélemény.
„Aki a pénzt fizeti, az rendeli a nótát.” Ez Orbán Viktor egyik kedvenc szólása, és ezzel reagáltak most arra is sokan, hogy bár Pintér Bélának vagy a TÁP Színháznak egyetlen fillér sem jutott a színháztámogatásokból, a Pendelyes táncegyüttes, a pajtaszínházak és Vidnyánszky pajtásai tízmilliókat kaptak.
A szexbotrányáról elhíresült volt győri polgármester egy interjúban beszélt arról, hogy visszavonulása alatt megtanult "nagyon finom kovászos kenyeret sütni", emellett az ellenzéket dicsérte.
„Nagy fájdalmukban hadrendbe állították a propagandagépezetet, elszórnak megint sok-sok millió forint közpénzt, most éppen arra, ha jól értem, hogy enkezemmel robbantok ki atomháborút, vagy valami ilyesmi.” – írja a főpolgármester.
A lap úgy tudja, hogy Putnoki Zsolt roma gyerekeket bántalmazott. Az ügyéről évekkel ezelőtt beszámolt a sajtó, mégis pedagógusként dolgozhatott tovább, a helyi tankerületi központ is kiállt mellette.
Európa hatalmi válságban van, a kiút pedig az egyhangú döntéshozás eltörlésén és Ukrajna integrációján keresztül vezet – mondta Guy Verhofstadt EP-képviselő, volt belga miniszterelnök videós közéleti podcastunk legfrissebb epizódjában. Az Európai Parlament liberális pártcsoportosulása, a Renew képviselőjét emellett arról is kérdeztük, megerősítette vagy meggyengítette-e a háború az Európai Uniót, van-e szükség európai hadseregre és a liberális politika bukása-e, hogy a jövő évi EP-választásokon tovább erősödhet a konzervatív jobboldal.
Az Európai Parlament uniós pénzek felhasználását vizsgáló delegációja budapesti látogatásán több érintett magyar parlamenti bizottsággal is találkozik. De a négy testület közül a három kormánypárti vezetésűnél csak a Fidesz–KDNP-s elnökkel, tagokkal – köztük ellenzékiekkel – nem. Az egyik fideszes elnök szerint ez a partnerek kérése volt, ám ennek ellentmondani látszik egy hivatalos levél.