Gyakran nehézségekbe ütközik és bűntudatot kelt a békés érdekérvényesítés, ám ez a rendkívül fontos készség szerencsére hatékonyan fejleszthető. Lippai Roland coach írása.
Óriási ellentét van a munkavállalók és a cégek álláspontja között a béremelésekről, egyre több vállalat tervez leépítést Magyarországon, miközben közel felük bevételnövekedésre számít.
Összesen közel 2 millió nőnek nem kell majd szja-t fizetnie – plusz annak a 170 ezernek, akik négy vagy több gyerekük miatt már most sem fizetnek. Ám a cégek befagyaszthatják a bruttó béreket, az szja-mentességgel kedvezményezett nők tehát béremeléstől eshetnek el. Így végső soron mélyülhet a nemek közti bérszakadék.
A Portfolio körképe szerint kifejezetten alacsony béremelési ajánlatokkal kezdik a bértárgyalásokat a vállalatok, sok helyen még a 10 százalékos emelés sem fog teljesülni.
Egy utolsó pillanatban benyújtott kormánypárti törvénymódosításnak köszönhetően aránytalanul nagyobb fizetésemelést kapnak a kúriai bírák az alsóbb fokon ítélkező kollégáikhoz képest. Varga Zs. András a kivételezést azzal indokolja, hogy a Kúria nem egyszerűen legfelsőbb bíróság, hanem a jogegység felett őrködik.
Havi bruttó 521 ezer forintot keres majd minden új belépő eladó vagy pénztáros az Aldinál a 8 százalékos emelés után. A régiek akár 721 ezer forint bruttóval is számolhatnak.
Éves szinten 10 milliárd forintot fordít bérfejlesztésre 2025-ben a Spar, a pénztárosok és eladók alapbére havi bruttó 30 ezer forinttal nő. A részleg- és áruházvezetők legalább 455 ezer bruttót keresnek majd, de olyan is lesz, aki közel egymilliós bruttó havi bérrel számolhat.
A szakszervezetek szerint a hivatalos adatok sem tükrözik, valójában milyen sok a betöltetlen állás a rendőrségnél – értesült a HVG. Információink szerint kevés az utánpótlás is, miközben a rendőrök jelentős része elégedetlen az emelés utáni fizetésével, ráadásul sokan szóvá tették azt is, hogy nem kaptak pluszpénzt az árvízvédelmi feladatok ellátásért.
Az Igazságügyi Minisztérium által kezdeményezett négyoldalú megállapodás végleges szövegét az Országos Bírói Tanács tagjai és az érdekképviseletek is csak hétfőn látták, szerdán azonban már tárgyaltak is az előterjesztésről. Több bíró szerint ezzel megcsúfolták a bírói függetlenséget.
Ahogy sejteni lehetett, nem véletlenül maradt ki a költségvetés tervezetéből a bírák, ügyészek és velük együtt az igazságügyi alkalmazottak illetményalapjának növelése. Mostanra kiderült, hogy a kormány zsarolásra használja a fizetésemelést, amely csak akkor jár, ha a bírósági szervezetek cserébe elfogadnak egy olyan intézményi reformot, ami alapvetően változtatná meg az igazságszolgáltatást Magyarországon. De hogy ez pontosan mit tartalmazna, arról az elfogadás előtti napokban még az érintettek is csak találgatni tudnak, pedig szerdán már tárgyalnak róla.