szerző:
Tetszett a cikk?

Nagyot nőtt a foglalkoztatottság, de még így sem érte el a tavaly év végi szintet.

Idén márciusban 66 ezerrel több magyar dolgozott, mint egy hónappal korábban – számolt a Központi Statisztikai Hivatal. Ez szép szám, de érdemes hozzátenni, hogy tavaly decemberről idén januárra 97 ezren elvesztették az állásukat, és februárban még csak 14 ezren tudtak visszatérni a munkába. Tehát a talpraállás gyors, de még nem teljes. Fontos viszont hozzátenni, hogy márciusban épp szigorúbb járványügyi szabályok mellett mértek javulást, nem lenne nagy meglepetés, ha az áprilisi számok ennél is jobbak lennének majd.

Január és március között átlagosan 4 millió 568 ezren dolgoztak, 39 ezerrel kevesebben, mint 2020 első három hónapjában. De ha havi bontásban nézzük az adatokat, akkor azt látjuk, hogy 2021 februárjában 104 ezerrel kevesebben dolgoztak, mint egy évvel korábban, márciusban viszont már 41 ezerrel többen. Ez is azt mutatja, hogy a mostani lezárás kevésbé ütötte meg a gazdaságot, mint a tavaly tavaszi.

Ráadásul a negyedéves átlagban mért 39 ezer fős csökkenés is úgy jön ki, hogy a magyarországi elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 16 100 fővel még nőtt is. Közmunkán 16 600-zal kevesebben vannak, mint egy éve, a legnagyobbat pedig a Magyarországon élő, de dolgozni külföldre átjárók száma esett, 38 700 fővel. Ezzel szinte biztosan összefügg az, hogy az összes régió közül az osztrák határ mellett, a Nyugat-Dunántúlon esett a legnagyobbat a foglalkoztatottság, 1,6 százalékot.

Az is jól látszik, hogy a válság még mélyebbé tette a nemek közötti szakadékot: a 15-64 évesek között az elmúlt egy évben a férfiak foglalkoztatottsága 8 ezer fővel csökkent, a nőké 43 ezerrel.

Ami az életkori bontást illeti, ott az látszik, hogy a fiatalabbak, különösen a pályakezdők vannak bajban még mindig:

  • a 15-24 évesek foglalkoztatottsága 23 ezerrel csökkent,
  • a 25-54 éveseké 35 ezerrel lett alacsonyabb,
  • az 55-64 éveseké 6800 fővel nőtt,
  • a 65 éven felettieké pedig 12 ezerrel emelkedett.

Munkanélküli az év első három hónapjában hivatalosan 215 ezer fő volt, 42 ezerrel több, mint 2020 január-márciusában. 2021 februárjához képest 19 ezer fővel csökkent a munkanélküliek száma, ami sokkal kisebb csökkenés, mint amennyivel a foglalkoztatottság nőtt – ez is azt mutatja, hogy a hivatalos munkanélküliségi adat nem nagyon használható a mostani helyzetben, amikor a lezárások miatt sokan nem tudtak regisztrálni munkanélkülinek.

A munkanélküliek 26,4 százaléka legalább egy éve nem talált állást. Ebben benne vannak már azok is, akik a tavaly tavaszi lezárások elején vesztették el a munkájukat, de azok is, akik még a válság előtt sem dolgoztak.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Sztojcsev Iván Vállalkozás

Az első hullám tanulságai jól mutatják, miért nem kockáztatta meg a kormány az újabb lezárást

Minden korábbinál részletesebb felmérés készült arról, hogy miként ütötte meg a munkaerőpiacot és a cégeket az, amikor tavaly ilyenkor leállt a magyar gazdaság. A cégek bevétele nagyobbat zuhant egy tavasz alatt, mint 2008–2009-ben 12 hónap alatt, az értelmiséget kivéve alig terjedt el a home office, és kis cégek tömege vált zombivá. Innen nézve máris világos, hogy amikor naponta 200 körül áldozatot követel a járvány, miért sokkal nagyobb a lazaság, mint amikor tízen sem haltak meg egy nap.