Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk, hogyan!
Míg egy hónapja ilyenkor arról adott hírt a Központi Statisztikai Hivatal, hogy 4 millió 500 ezer volt decemberben a foglalkoztatottak száma, most közzétették, hogy januárban már 4 millió 537 ezer a mutató. Ez hatalmas javulásnak tűnhet, de semmi ok nincs az örömre: csak egy módszertani változás miatt kerültek be sokan most a statisztikába.
A KSH utólag elkészítette az egy hónappal ezelőtti foglalkoztatottság új módszertan szerinti számítását, így az jött ki, hogy
januárban 97 ezerrel kevesebben dolgoztak, mint decemberben, a 2020. januárihoz képest pedig 55 ezer fős a csökkenés.
Ráadásul az nem derül ki a számokból, hogy hány embert küldtek teljes állás helyett részmunkaidőre.
| Valakinek eszébe jutottak a nők |
Egész pontosan az okozza a módszertani változást, hogy eddig inaktívnak számított mindenki, aki a vizsgált hónapban legalább 1 órát dolgozott, vagy azért nem dolgozott, mert szabadságon, netán betegszabadságon volt, most viszont rájöttek arra, hogy így a gyeden lévőket sem számolták foglalkoztatottnak. Mostantól az a 134 ezer ember is a foglalkoztatottak közé számít, akik gyeden vannak, utána viszont vissza tudnak menni a munkahelyükre. (Ez nem a KSH ötlete volt, a nemzetközi szabályozás változott meg.) |
Ha a régi módszertan szerint számoltak volna már tavaly is, akkor az jött volna ki, hogy 2020 novembere és 2021 januárja között 25 500-zal kevesebben dolgoztak, mint a 2019. november – 2020. januári időszakban. Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma pedig még nőtt is 20 600-zal, de tízezerrel kevesebben vannak közmunkán, a Magyarországon élő, külföldön dolgozók pedig 36 100-zal lettek kevesebben (ők nem a kivándoroltak, hanem az ingázók.)
A munkanélküliség 5 százalékosra nőtt, ami 0,8 százalékpontos emelkedés. 2020 decemberében 200 ezer munkanélküli volt az országban, 2021 januárjában már 238 ezer. Három hónapos átlagban számolva most ért vissza a munkanélküliség arra a szintre, ahol a járvány második hulláma előtt, a 2020. július-szeptemberi időszakban volt.
