A kínai űrhajósok egy 12 részes kísérletsorozat során sikeresen tesztelték a mesterséges fotoszintézist, amely oxigénnel láthatja el az űrhajósokat, miközben üzemanyagot is termel a rakéták számára. A rendszer könnyen átalakítható, így más anyagok is készíthetők vele.
Olyan módszert kerestek amerikai kutatók, amelynél felülírhatják a fotoszintézist, és a növények fejlődését függetlenné tehetnék a Naptól. Az új eljárás mérsékelheti az élelmiszer-ellátás globális problémáját.
Első ízben bizonyították a kutatók, hogy létre lehet hozni fotoszintetizáló állati sejteket, de ez nem azt jelenti, hogy pár év múlva már az emberek is a napon töltődhetnek. Haszna azonban nagyon is lehet.
Az eddig ismert fajoknál akár tízszer hatékonyabb áramtermelésre képes zöldalga-törzset azonosítottak a HUN-REN-hez tartozó Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) munkatársai.
Bár az erdők segíthetnek valamennyire visszafogni a pusztító szén-dioxid-kibocsátást, a globális felmelegedés katasztrofális visszacsatolási hurokba juttathatja ezeket a növényeket is.
Az amerikai Georgiai Technológiai Intézet kutatói egy speciális fehérjét termelő gént adtak a Saccharomyces cerevisiae nevű élesztőgombához, hogy megnézzék, szénhidrát nélkül is képes-e életben maradni.
Bár a fotoszintézis alapfolyamatát mára nagyrészt feltárták a tudósok, még mindig van olyan része a folyamatnak, amit nem ismerünk. Ehhez segítettek közelebb kerülni a szegedi kutatók.
Az amerikai kutatóknak acetát segítségével sikerült elérniük, hogy bizonyos növények a sötétben is növekedésnek induljanak.
Egyharmaddal fogják növelni fotoszintézisük mértékét az idős tölgyfák válaszul a légköri szén-dioxid 2050-re várható átlagos növekedésére – derítették ki a Birminghami Egyetem kutatói.
Egy londoni kutatócsoport egy olyan speciális megoldást fejlesztett ki, amellyel ugyanannyi szén-dioxidot lehet kivonni a légkörből hat hét alatt, mint egy hatéves fával.
Svéd kutatók arra hívják fel a figyelmet, hogy érdemes lenne megkérdőjelezni az állítást, amely szerint a mezőgazdaság az üvegházhatású gázok egyik fő kibocsátója.
Új megújuló energia kidolgozásán dolgoztak az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjában (SZBK): a januárban befejeződő Solar-H2 európai uniós alapkutatási programban a mesterséges fotoszintézist kutatták, a napból és vízből kinyerhető hidrogén lehetőségeit vizsgálták - írja a Világgazdaság.
