A kínai űrhajósok egy 12 részes kísérletsorozat során sikeresen tesztelték a mesterséges fotoszintézist, amely oxigénnel láthatja el az űrhajósokat, miközben üzemanyagot is termel a rakéták számára. A rendszer könnyen átalakítható, így más anyagok is készíthetők vele.
Olyan módszert kerestek amerikai kutatók, amelynél felülírhatják a fotoszintézist, és a növények fejlődését függetlenné tehetnék a Naptól. Az új eljárás mérsékelheti az élelmiszer-ellátás globális problémáját.
Első ízben bizonyították a kutatók, hogy létre lehet hozni fotoszintetizáló állati sejteket, de ez nem azt jelenti, hogy pár év múlva már az emberek is a napon töltődhetnek. Haszna azonban nagyon is lehet.
Az eddig ismert fajoknál akár tízszer hatékonyabb áramtermelésre képes zöldalga-törzset azonosítottak a HUN-REN-hez tartozó Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) munkatársai.
Bár az erdők segíthetnek valamennyire visszafogni a pusztító szén-dioxid-kibocsátást, a globális felmelegedés katasztrofális visszacsatolási hurokba juttathatja ezeket a növényeket is.
Az amerikai Georgiai Technológiai Intézet kutatói egy speciális fehérjét termelő gént adtak a Saccharomyces cerevisiae nevű élesztőgombához, hogy megnézzék, szénhidrát nélkül is képes-e életben maradni.
Bár a fotoszintézis alapfolyamatát mára nagyrészt feltárták a tudósok, még mindig van olyan része a folyamatnak, amit nem ismerünk. Ehhez segítettek közelebb kerülni a szegedi kutatók.
Az amerikai kutatóknak acetát segítségével sikerült elérniük, hogy bizonyos növények a sötétben is növekedésnek induljanak.
Egyharmaddal fogják növelni fotoszintézisük mértékét az idős tölgyfák válaszul a légköri szén-dioxid 2050-re várható átlagos növekedésére – derítették ki a Birminghami Egyetem kutatói.
Egy londoni kutatócsoport egy olyan speciális megoldást fejlesztett ki, amellyel ugyanannyi szén-dioxidot lehet kivonni a légkörből hat hét alatt, mint egy hatéves fával.
Svéd kutatók arra hívják fel a figyelmet, hogy érdemes lenne megkérdőjelezni az állítást, amely szerint a mezőgazdaság az üvegházhatású gázok egyik fő kibocsátója.
A korábbi adatokhoz képest sokkal több szén-dioxidot nyelnek a szárazföldi növények egy új kutatás szerint. A tudósok mindebből arra következtetnek, hogy az anyaföld is megérezte a klímaváltozást, és foggal-körömmel küzd ellene. A kérdés az: meddig képes rá.
A növényvilágra jellemző fotoszintézis elméleti alapjaira támaszkodva állítottak elő hidrogént a Glasgow-i Egyetem tudósai: az eljárás áttörést kínálhat a világ energiaproblémájának megoldása felé.
Új fotoszintetizáló baktériumot fedeztek fel francia és amerikai kutatók, amely szervezetén belül hoz létre karbonát ásványokat.
Új megújuló energia kidolgozásán dolgoztak az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjában (SZBK): a januárban befejeződő Solar-H2 európai uniós alapkutatási programban a mesterséges fotoszintézist kutatták, a napból és vízből kinyerhető hidrogén lehetőségeit vizsgálták - írja a Világgazdaság.
Mesterséges fotoszintézissel állítottak elő hidrogént dél-koreai kutatók, akik az eddigi kísérleti eljárásoknál hatékonyabb módon jutottak a vízből nyerhető üzemanyaghoz.
Két évtizeden át tartó kutatás után amerikai biológusok a fenti szavakkal írták körül egy különleges vízicsiga legmeghökkentőbb tulajdonságát.
Egy tudományos kutatás kimutatta, hogy a mai fák nagyobbra nőnek, ezáltal több szén-dioxidot tudnak feldolgozni, mint négy évtizeddel ezelőtt. A szakemberek szerint ezzel egy kis időt nyerhetünk, hogy megtaláljuk a választ a globális felmelegedés megfékezésére - írják a Nature című tudományos folyóiratban publikált kutatási eredményeiket értelmezve.
