Mit tegyünk, ha félünk a változástól?
Kiszámíthatatlan világunkban érdemes megtanulni együtt élni félelmeinkkel. Ezt a leghatékonyabban úgy tehetjük, ha olyan erőforrásként tekintünk rá, amivel közelebb jutunk önmagunk megismeréséhez.
Kiszámíthatatlan világunkban érdemes megtanulni együtt élni félelmeinkkel. Ezt a leghatékonyabban úgy tehetjük, ha olyan erőforrásként tekintünk rá, amivel közelebb jutunk önmagunk megismeréséhez.
Ha még nem mozdulunk ki otthonról teljes gőzzel, minden bizonnyal a filmnézés az egyik legkedveltebb időtöltésünk. A műfaj rajongói úgy vélhetik, eggyel több borzongás nem oszt, nem szoroz.
Az ELTE TTK-n azt vizsgálták, miért hozunk radikálisabb intézkedéseket a járvánnyal szemben, mint a klímaválság ellen. Talán nem meglepő az ok: azért, mert a vírustól jobban félünk. Pedig a klímaváltozástól is kellene.
„Azok a pácienseim, akik eddig is féltek mindentől, most egyre jobban érzik magukat, mert mindenki azt csinálja, amit ők mindig is csináltak” – mondja Feldmár András pszichoterapeuta, hozzátéve, hogy mindenki tanulhatna ezektől az emberektől, mert nekik van a legnagyobb tapasztalatuk. Mit tehetünk a félelemmel? Feldmár András és Büky Dorottya, a Feldmár Intézet igazgatójának beszélgetése.
A Hulkot alakító színész szerint Orbán Viktor ugyanazt a forgatókönyvet követi, mint Donald Trump.
Mi a teendő, ha meg akarjuk védeni háziállatunkat a tűzijáték ártalmaitól? Egy állatvédő oldal tanácsokat ad. Volt olyan kutya, amely Biatorbágytól a Füvészkertig rohant félelmében.
Bizonyos tekintetben mindig a túlélésért küzdünk.
A színésznő azt mondja, van benne félelem, mert mindig félünk valakitől vagy valamitől, de nem engedi, hogy eluralkodjon ez rajta.
Ahogy elbántak a véleményét vállaló diákkal, Nagy Blankával, újabb igazolása annak, hogy a Fidesz-rezsim szar alakokat termel. Vélemény.
Ha hiszünk abban, hogy a világunkban szűkösek az erőforrások, legyen az idő, pénz vagy lehetőség, akkor többek között emiatt tulajdonítunk túlságosan nagy jelentőséget mindannak, amit elveszíthetünk. Ez pedig arra sarkall, hogy vállaljunk még többet is, mint kellene.
A szociológus szerint mindenki szorong az országban. „Még a hatalmon lévők is. Félnek nyilatkozni, mert tudják, hogy elég egyetlen rossz szó, és elvesztik az állásukat, körön kívül találják magukat. A félelmük egyáltalán nem megalapozatlan. Kegyvesztések sorának vagyunk tanúi.”
Most filmet tervez önéletrajzi könyve alapján.
Ahogy egyes gyermekek a sötéttől és a bohócoktól félnek, úgy olyanok is akadnak, akikben a közösségi közlekedés kelt nyugtalanságot. De mint mindenre, erre is van megoldás.
Burnout – ezt az angol kifejezést használják a franciák is arra, hogyha valaki úgy érzi, semmi értelme sincs annak, amit csinál. Franciaországban a munkavállalók 56%-át fenyegeti ez a veszély, állapítja meg egy friss tanulmány, melyet a párizsi Le Figaro ismertet.
Boldogság, szorongás, félelem és gyűlölet – ezek vesznek körül minket a mindennapokban. De egészen pontosan kiket és miért? A Policy Solutions elkészítette a magyar rémálomkutatást, és ebből kiderült, merőben befolyásolja érzéseinket az, hogy milyen a pártszimpátiánk.
Vége a sajtószabadságnak Törökországban- állapította meg a tekintélyes Frankfurter Allgemeine Zeitung, amely állandó figyelemmel kíséri Erdogan elnök rendszerét, hiszen óriási török közösség él Németországban és Merkel kancellár Erdogan elnökkel kötött egyezményt a migráns invázió leállítására.
Éjszakai műszak? Hétvégi buli? Egy kihalt, sötét utca ilyenkor komoly stressz- és veszélyforrás lehet. Létezik azonban egy kapaszkodó: már Magyarországon is elindult a Stockholmban és Berlinben sikerrel működő Hazakísérő Telefon nevű szolgáltatás. A kezdeményezés mögött egyelőre egy személyben álló Molnár-Csiki Maren normáldíjas telefonszámon várja a hívásokat péntek és szombat éjjel, hogy biztonságérzetet és támogatást nyújtson a hazaigyekvőknek.
Még viszonylag alacsony, de növekszik a munkavállalók biztonságérzete.
Nem azért állt a TEK a miniszterelnök háta mögött, mert félt volna a Parlamentben.
Csökkenti a Magyarországon jelen levő külföldi cégek értékét az állam, hogy aztán olcsón megvehesse őket, és csak a havercégek kapnak állami megrendelést – derül ki két angol egyetem kutatásából.