szerző:
Tóth Richárd
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Boldogság, szorongás, félelem és gyűlölet – ezek vesznek körül minket a mindennapokban. De egészen pontosan kiket és miért? A Policy Solutions elkészítette a magyar rémálomkutatást, és ebből kiderült, merőben befolyásolja érzéseinket az, hogy milyen a pártszimpátiánk.

Tanulmánykötetet készített „A magyar rémálom – Milyen félelmek élnek a magyar társadalomban?” címmel a Policy Solutions (PS) a Friedrich-Ebert-Stiftunggal karöltve. A bevezetőben úgy indokolják a tanulmány megszületését, hogy a rendszerváltás óta először 2018-ban történt meg, hogy egy politikai erő tisztán az emberekben élő félelmekre építve kampányolt egy országgyűlési választáson, és meg is nyerte a választást. Mélyinterjúk, fókuszcsoport-kutatások és közvélemény-kutatások jelentik a tanulmány alapját.

A PS korábban megvizsgálta a magyar emberek álmait is, akkor az derült ki, hogy

  • a magyar emberek több mint egyharmada, 35 százaléka szokott álmodozni saját jövőjével kapcsolatban, negyede régebben megtette ezt, de mostanában már nem.
  • Meg egyébként is, álmodoznánk mi, de a kormány úgyis közbelép.
  • Pedig nem nagy álmok ezek, csak egészség legyen – ezért még imádkozni sem vagyunk restek.
  • Meg kéne a biztos megélhetés és a boldog élet.

De a Fidesz úgy kampányolt, hogy szerintük milyen lenne, ha a magyar álom helyett egy magyar rémálom valósulna meg – ettől akarják megóvni a lakosságot. A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy a mindennapokban milyen érzések dominálnak az állampolgárokban, milyen ügyek kapcsán éreznek félelmet, és mi váltja ki belőlük a félelemérzést.

©

A „rémálomkutatás” első részében a magyarokat egy átlagos napjukról kérdezték. Kiderült, a pozitív, boldogsággal kapcsolatos érzelmek sokkal jellemzőbbek, mint a negatív érzések. Az emberek döntő többsége, 70 százaléka azt mondta, jellemzően boldognak érezte magát. A megkérdezettek 39 százalékát nyomasztották az elvárások. Egynegyedük érzett félelmet valamitől és 17 százalékuk válaszolta azt, hogy utálatot vagy gyűlöletet érzett valami iránt.

Nyomasztás, félelem és gyűlölet

Az elvárások tekintetében hasonló a trend. A lakosság 39 százaléka számolt be elvárások okozta szorongásról, azonban a férfiakat kisebb arányban (37 százalék) nyomasztják az elvárások, mint a nőket (40 százalék). Az elvárásról egy dunaújvárosi interjúalany azt mondta:

a hazaszeretet ma már nem boldogság, hanem elvárás.

Az elvárások leginkább a negyveneseket nyomasztják (42 százalék), ez az a korosztály, amelynek egyszerre kell a család és a munka frontján is helytállnia. Az elvárások iskolai végzettségtől függetlenül mindenkit ugyanúgy nyomasztanak – egyedül a 8 általánost végzettek körében magasabb néhány százalékponttal az átlagnál az elvárásoktól szorongók aránya. Összességében negatív érzések közül az elvárások a legnyomasztóbbak a magyarok számára.

Amikor a kutatók a gyűlöletről kérdeztek, akkor kiderült, hogy a férfiak gyűlölködnek jobban, 19 százalékuk felelte azt, hogy érzett az elmúlt egy héten gyűlöletet valami iránt, a nőknél ez az arány mindössze 15 százalék. A gyűlölet viszont nem korfüggő, minimális eltéréseket látni csak a válaszokban a különböző korosztályok között. Az is látszott, hogy a társadalom rosszabb státuszában élők sokkal inkább hajlamosak átkonvertálni saját rossz helyzetüket mások iránt érzett gyűlöletre, mint a társadalom szerencsésebb fele; a gyűlölet érzése magasabb az alacsonyabb végzettségűek körében, mint a legalább érettségivel rendelkezők körében.

Szintén egy dunaújvárosi interjúalany mondta, hogy:

Mitől félünk? A holnaptól.

A PS kutatásából tudjuk, hogy a férfiaknak mindössze a 22 százaléka, a nőknek viszont a 28 százaléka válaszolta azt, hogy az elmúlt egy héten jellemző volt napjaira, hogy félelmet váltottak ki belőlük bizonyos dolgok. Összességében látható, hogy a nőkre inkább a szorongás jellemző, azáltal, hogy nagyobb arányban nyomasztják őket az elvárások és a félelmek, a férfiak viszont kevésbé szoronganak, a negatív külső hatások inkább gyűlöletet váltanak ki belőlük, mintsem nyugtalanságot.

A pártpreferenciákat tekintve a nagyobb pártok közül a kormánypártok szavazói érezték a leginkább boldognak magukat (74 százalék), viszont ők is éreztek a leggyakrabban gyűlöletet valami iránt (19 százalék).

©

Emellett a jobbikosokat nyomasztották a leginkább az elvárások (45 százalék), és a szocialisták féltek a leginkább valamitől (30 százalék). Hozzáteszik, mindez összefüggésben lehet nem csak értékrenddel, hanem más változókkal, például az életkorral is.

Összességében a gyűlölet-félelem kettősségében jelentős különbségek vannak a bal-, valamint a jobboldalon. Arányaiban magasabb a jobboldali szavazók körében a gyűlölet érzése, mint a baloldaliak körében (jobboldaliak: 17-19 százalék vs. baloldaliak: 12-13 százalék), viszont a baloldalon valamennyivel jelentősebb a félelem érzése, mint a jobboldalon (jobboldaliak: 21-26 százalék vs. baloldaliak: 28-38 százalék).

A fideszesek a migránsoktól, a szocialisták a betegségtől félnek

A kutatás második részében a tanulmány készítői azt vizsgálták meg, hogy milyen tényezők váltanak ki személyes félelmet a magyar társadalomban. Kiderült, megosztott első helyen végzett a betegségektől való félelem és az anyagi bizonytalanság. Ugyanakkor hibahatáron belül a legfontosabb félelmek között a kiszolgáltatottságtól, a bizonytalanságtól, valamint a bevándorlóktól való aggodalmat is.

„A legtöbb ismerősöm meghalt, mielőtt megkaphatta volna a nyugdíját” – mondta egy ózdi interjúalany.

Ugyanis a magyarok 34 százaléka fél attól, hogy bizonytalanná válik az anyagi helyzete, nem fogja tudni befizetni a számláit sem. Ugyanennyien félnek a komolyabb betegségektől, a kórházba kerüléstől. A kiszolgáltatottságtól 33 százalék, az élet bizonytalanságától 32 százalék retteg. Ugyancsak 32 százalék aggódik jelentősen amiatt, hogy más kultúrájú emberek, „migránsok” költöznek a környezetükbe.

©

A vártnál jóval magasabb azoknak az aránya, akik a klímaváltozástól és a környezeti katasztrófáktól félnek: közel minden harmadik magyart (31 százalék) kifejezett aggodalommal tölti el a bolygónk környezeti változása. A felgyorsult világ, a folyamatos változások egy szűk egyharmadot aggasztanak (29 százalék), és egynegyed környékén van azok aránya, akik háborútól, adóságtól, hajléktalanná válástól vagy a média manipulációitól félnek. A feltett kérdések közül az emigráció, valamelyik családtag külföldre költözése váltja ki a legkevesebb félelmet (17 százalék).

Nem meglepő, a bevándorlóktól való félelmeinkre elsősorban a párthovatartozásunk hat leginkább: a kormánypártok szavazóinak 38 százaléka fél attól, hogy más kultúrájú emberek költöznek a közvetlen közelükbe, míg a szocialista vagy jobbikos szavazóknál ez az arány csak 24 és 26 százalék. Egy esetleges háborútól való félelemérzetre egyértelműen hatással van a politikai hovatartozásunk: a szocialisták közül csak minden ötödik (20 százalék), a jobbikosoknak viszont egyharmada (34 százalék) tart attól, hogy a régiónkban fegyveres konfliktus alakul ki, ami hatással lesz az életünkre.

A saját félelmekről egy érdi interjúalany azt mondta:

A sárga csekk mindenki legnagyobb félelme. Vajon be tudom-e fizetni a hó végén…?

Amikor spontán kellett megjelölni a három legnagyobb félelmet, első helyen az végzett, hogy az élet bizonytalanná és kiszámíthatatlanná válik (30 százalék), második legnagyobb félelem egy komoly betegség, hogy kórházba kerül az ember (24 százalék), harmadik az anyagi bizonytalanságtól való félelem (23 százalék).

©

De a spontán megnevezett félelmek tekintetében a pártpreferencia is jelentősen befolyásolta, hogy miért is aggódnak leginkább a magyarok. A bizonytalanságtól való félelem minden csoportban a legjellemzőbb, de ezt követően a Fidesz-szavazók leginkább a migránsoktól, a Jobbik-szavazók az anyagi bizonytalanságtól, az MSZP-szavazók a betegségektől félnek leginkább. A bizonytalan szavazók második legerősebb félelemforrása a kiszolgáltatottság.

Az MSZP-szavazók félelmi toplistáján a migráció nem került be az első öt közé – a felgyorsult világtól való félelem viszont igen. A bizonytalan szavazók számára ugyancsak kiemelkedően fontos probléma a felgyorsult világ – olyannyira, hogy az ő listájukon az anyagi kérdések szorultak le a félelmek képzeletbeli dobogójáról.

Kiderült, miért nyerhetett a Fidesz

Azonban nemcsak a személyes félelmekről, az ország jövőjéről is kérdeztek a kutatók. Ebben a tekintetben optimisták a magyarok, közel dupla annyian vannak a bizakodóak, mint azok, akik aggodalmat éreznek Magyarország kilátásaival kapcsolatban.

A minőségbeli különbség is szembetűnő: a 61 százaléknyi optimista válaszadónak a negyede, azaz az összes válaszadó 15 százaléka teljes mértékben bizakodó hazánkkal kapcsolatban, míg a pesszimistáknak csak kevesebb mint a hatoda, a teljes magyar lakosságnak mindössze 5 százaléka érez erőteljes félelmet, aggodalmat Magyarország jövője iránt.

Megvizsgálták azt is, hogy melyik politikai párt hatalomra kerülésétől félnek leginkább a magyarok. A kérdés úgy szólt, jelöljék meg, hogy inkább féltenék vagy inkább nem az országot az adott párt kormányzásától.

Egyértelműen kiderült, a Fidesznek a legjobb a megítélése a magyar társadalmon belül, amikor általánosságban arról kérdeztük a magyarokat, hogy féltenék-e az ország jövőjét, ha egy adott párt nyerné a választást. A Fideszben megbízók aránya a teljes népességben 46 százalékos, ezzel szemben áll 38 százalék, aki félti az országot a párttól. 16 százalék nem tudott véleményt mondani.

©

A válaszok alapján az is látszik, hogy a választók többsége leginkább a Demokratikus Koalíciótól félti az országot, de hibahatáron belül találjuk az MSZP-t is – ebből arra következtethetünk, hogy hiába telt el több mint 8 év, az emberekben még mindig erősen él az „elmúltnyolcév” képe, és még mindig erős ellenérzéseket vált ki belőlük az egykor hatalmon lévő baloldali politikai elit. A DK-tól 59 százalék, az MSZP-től 57 százalék féltené az országot, míg 21, illetve 24 százalék bízná rá ezekre a pártokra Magyarországot.

A még kormányzati pozíciót soha be nem töltő pártok közül azonban a Jobbik és az LMP alig marad le a hagyományos baloldaltól, bár a Jobbikról még némileg pozitívabb kép él az emberek fejében, mint az ökopártról. A Jobbikban 28 százalék bízna meg, míg 53 százalék félne a párttól. Az LMP-től a lakosság 25 százaléka nem félne.

*

Az elemzés elkészítéséhez a kutatók 2017 októbere és 2018 tavasza között az ország hét helyszínén végeztek fókuszcsoportos kutatást, majd ez alapján készítettek kérdőívet, melyet a Závecz Research közvélemény-kutató intézet 2018. március 28. és április 5. között készült, személyes megkérdezéses módszerrel kérdezett le. A felmérés során megkérdezett 1000 fő életkor, nem, iskolai végzettség, valamint településtípus szerint az ország felnőtt népességét reprezentálta. A tanulmánykötet a Policy Solutions oldalán megtalálható lesz, a kötetet csütörtökön mutatják be nyilvánosan.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Korrupciókutató Központ: egyre több a gyanús közbeszerzés

Korrupciókutató Központ: egyre több a gyanús közbeszerzés

Az elektromos autó nem környezetvédelmi csodafegyver

Az elektromos autó nem környezetvédelmi csodafegyver

Bod Péter Ákos: Teljesen érthetetlen, miért törlik el a lakástakarékok állami támogatását

Bod Péter Ákos: Teljesen érthetetlen, miért törlik el a lakástakarékok állami támogatását

Seszták Miklós köréhez kerülhet az utolsó kaszinó

Seszták Miklós köréhez kerülhet az utolsó kaszinó

Csaknem másfél millióan nem tudják fizetni a hitelüket

Csaknem másfél millióan nem tudják fizetni a hitelüket

„Megvagyok rivaldafény nélkül” – Interjú Kerekes Vicával

„Megvagyok rivaldafény nélkül” – Interjú Kerekes Vicával