szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Az ELTE TTK-n azt vizsgálták, miért hozunk radikálisabb intézkedéseket a járvánnyal szemben, mint a klímaválság ellen. Talán nem meglepő az ok: azért, mert a vírustól jobban félünk. Pedig a klímaváltozástól is kellene.

Koronavírus-világjárvány
Már meghaladja az ötmilliót a koronavírussal megfertőzöttek száma a világon, és több mint háromszázezren vesztették életüket a betegség miatt, a járvány gazdasági hatásai pedig felbecsülhetetlenek. A járvány terjedése már több országban lassul, több helyen elkezdték enyhíteni a korlátozásokat, Igyekszünk mindenről tájékoztatni olvasóinkat, tartson velünk, olvassa cikksorozatunkat.
Friss cikkek a témában

Félelemrezsim a fejünkben: a járványnál működik, az éghajlatnál még nem

Vajon miért van az, hogy országosan és világszerte is működik a mozgósítás a koronavírus okozta világjárvány esetében? Miért nem működik, vagy hogyan működhetne ez az éghajlatváltozás ügye kapcsán? Hozhatnak majd olyan radikális lépéseket az éghajlatváltozás politikájában, mint amiket a koronavírus kapcsán hoznak?

A járvány olyan közvetlen veszély, aminek leküzdése érdekében hajlandóak vagyunk ahhoz hasonló radikális intézkedéseket meghozni, mint amelyekre a klímaválság elhárításához is szükség lenne. Dr. Jankó Ferenc geográfus, az ELTE TTK Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszékének egyetemi adjunktusa szerint a két, egyaránt pusztító jelenséggel szembeni, egyéni és társadalmi szinten is mérhető félelemkülönbség egyik oka, hogy a politikai elit a járványba belebukhat, a klímaválság (nem) kezelésébe már sokkal nehezebben – írta a kutató a Másfélfok.hu-n megjelent cikkében, amelyben a COVID-19 és a klímaválság társadalmi hatásainak és az ebből fakadó válságkezelési lehetőségeket vetette össze. Azt a gondolkodásunkat és cselekedeteinket meghatározó rendszert, ami a koronavírus és a klímaváltozás kapcsán is előtérbe került most, félelemrezsimnek is hívhatjuk Jankó szerint.

Miben hasonlít és különbözik a koronavírus-járvány és a klímaváltozás?

A vírust a természet visszavágásának eszközeként is láthatjuk és az is figyelmet kapott, hogy milyen antropogén, vagyis emberi tevékenységre visszavezethető okok vezettek a járvány kialakulásához, eszkalálódásához: ilyen például az élőhelyek pusztítása, ami fokozza az állatról emberre terjedő betegségek előfordulását. A lépték és a időbeliség is kulcsszerepet játszik: bár a vírus és az éghajlatváltozás is szabad szemmel láthatatlan számunkra, a számszerűsített fertőzöttek és halottak sokkal inkább működésbe hozzák a félelmet. Ezzel szemben az éghajlatváltozás jeleit és a szélsőséges időjárási jelenségeket sok esetben vitatják, és az éghajlatváltozás “halottainak” vagy “menekültjeinek” számadatai is merő spekulációknak tűnnek.

Az időbeliségben is nagy különbség van: míg a vírus esetében abban bízhatunk, hogy néhány hét-hónap után minden lassan visszatér az eredeti kerékvágásba, az éghajlatváltozás esetében hosszútávú és maradandó változtatásokra van szükség. A koronavírus ráadásul jól körülírható és megszelídíthető problémának tűnik, egyértelmű lesz az a pont, amikor megoldottuk, s jól mérhető és modellezhető az intézkedések hatása, hogy azok jónak bizonyultak-e vagy sem. A tudás korlátai jelentős különbségként jelennek meg a két esetben: míg a koronavírus-járvány kapcsán nem tudjuk például, pontosan hogyan terjed, mennyi ideig marad aktív a vírus felületeken, szerzünk-e immunitást a fertőződéssel, ez nem akadályozza meg a cselekvést, a klíma esetében sokszor a bizonytalanságok, a tudáshiány jelenik meg a nem-cselekvés ürügyeként.

Az idő pedig kulcs: az éghajlatváltozás ellen tett intézkedéseink csak hosszú távon fognak érvényesülni, és később lesznek hatással a klímarendszerre, a járványellenes intézkedések hatásának azonban néhány hét, hónap alatt be kell következnie. Viszont ami közös: itt is, ott is bízhatunk a tudományban és a technológiában, a klímamérnökségben az egyik, a védőoltás kifejlesztésében a másik oldalon.

"Néha az árral szemben kell úszni" – itt a Fatal Error új száma

"Néha az árral szemben kell úszni" – itt a Fatal Error új száma

Letartóztatták a gyulai emberölés gyanúsítottját

Letartóztatták a gyulai emberölés gyanúsítottját

Török Gábor: "Ha ez így folytatódik, akkor az ellenzéknek 2022-ben semmilyen esélye sem lesz"

Török Gábor: "Ha ez így folytatódik, akkor az ellenzéknek 2022-ben semmilyen esélye sem lesz"