A pert a Kereskedelmi Világszervezetnél a magyarok, a lengyelek és a szlovákok ellen kezdeményezik, hogy "mindenki lássa, saját tagállamai mennek szembe az EU-val".
A háború nem csak kegyetlen, de drága is.
Magyarországon nem használhatók, az EU 25 tagállamában viszont óriási az érdeklődés a konnektorhoz csatlakoztatható erkélynapelemek iránt, amelyekkel olcsón és egyszerűen csökkenthetjük a rezsinket. A kis modulok ahhoz is hozzájárulnak, hogy az emberek rájöjjenek, mit jelent az átállás a fenntartható, klímabarát energiafelhasználásra. A Deutsche Welle riportja.
A gazdasági válság kellős közepén addig jutott a világ legfontosabb chipgyártója, hogy le kell mondania a gigászi keresleti kilátásokról, és beszállítóit is a gyártási tempó visszafogására inti. Ez rossz hír a fogyasztóknak, akik árcsökkenést reméltek, ahogy a geopolitikai strategizálásban lévő nagy gazdaságoknak is. Ezzel együtt pedig fakul az a remény is, hogy rövid távon látványosan csökkenni fog az infláció.
Jó eséllyel veszít az állam azon, ha pár hónapos tulajdonlás után a nyílt piacon adja el a Posta biztosítók többségét. Kormányközeli potentátok viszont nyerhetnek.
Magyar–francia együttműködés jöhet az atomenergia kapcsán és állítólag a repülőtér megvásárlásában is; vizsgálatot indít az EU a kínai elektromos autók miatt; toronyházat építtethet Mészáros Lőrinc bankja. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Már 2020-ban is megígérte Orbán Viktor, hogy kiterjesztik az szja-mentességet a háromgyerekes anyákra is, de nem valószínű, hogy lesz rá elég keret a költségvetésben.
Egyre többen szólnak be Mészáros Lőrincnek a Fideszben, és ezt a propagandaközpont tűri. Az ok: a kibeszélés alkalmas lehet az elégedetlenkedők leszerelésére, de Mészáros gyengítése is a célok közt szerepelhet.
Továbbra is megsínyli Oroszország Ukrajna lerohanását, a nyugati szankciók miatt átszervezni kényszerültek gazdaságuk jelentős részét és ez eléggé ráfizetésesen sikerült. A bajban a leglátványosabban Kína sietett segítségükre, de néhány frissen napvilágot látott adat szerint ennek is komoly ára volt. Most Észak-Koreáé a rivaldafény, a Putyin–Kim-csúcstól az orosz elnök azt remélheti, hogy a diktátorkollégájától beszerzett plusz lőszerekkel még tovább tudja nyújtani a háborút, hogy kivéreztesse Ukrajnát.
Az egész EU-ra kiterjedő háztartási vagyonfelmérés friss adatai alapján a magyarok nettó átlagvagyona a sor végén kullog. A legfelső 10 százalékba tartozó magyarok átlagvagyona családonként megközelítette a 190 millió forintot, míg a legszegényebbeké 2 millió forint alatt volt. Ha ingatlanról vagy kötvényről van viszont szó, ott vagyunk a top 5-ben.
Egy oknyomozó újságíró feltárta az osztrák üzletet.
A tervezetről már társadalmi egyeztetés zajlik.
A fővárosi ügyfelek adóügyeit eddig kezelő platform új helyre került át, de az átállás nem ment zökkenőmentesen. Akár a budapesti ügyfelek több mint tíz százalékának nem dolgozták fel a beadványát, pedig pénteken jár le egy fontos fizetési határidő.
A magyar kormány tagjai – Brüsszel mellett – már korábban is Ukrajnát tették felelőssé számos kedvezőtlen magyarországi jelenség miatt, az utóbbi napokban az orosz agresszió ellen védekező országról az „derült ki”, hogy a Barátság kőolajvezetéken érkező orosz kőolaj tranzitdíjának a megemelése áll a hazai üzemanyagárak növekedése és az infláció vártnál lassabb mérséklődése mögött. A baj csak az, hogy ez így nem igaz.
A három nagyvállalat, a Ford, a General Motors és a Stellantis csillagászati profitot vágott zsebre, miközben a dolgozóknak kevés jutott. A szakszervezet vezetője egy kongresszusi képviselővel együtt nyílt levélben fordult az amerikai közvéleményhez, hogy megindokolja a sztrájkot, amely megbéníthatja az amerikai autóipart, de egyelőre csak egy-egy Ford, General Motors és Stellantis gyárban szüntették be a munkát.
Mindegy, hogy az elvesztett nyugati partnerek pótlásáról vagy új piacok szerzéséről van-e szó, jól lavíroznak. Mindeközben több magyar cég is szerepel azokon a nemzetközi szégyenlistákon, amelyek azt sorolják, hogy az egyes országokból mely üzleti érdekeltségek tartják fenn oroszországi jelenlétüket. De mit is jelent ez pontosan?
Elárasztják az uniós piacot a mesterségesen olcsón tartott kínai elektromos járművek, ami előbb-utóbb az európai gyártók és beszállítók elsorvadásához vezet. Ursula von der Leyen ezért bejelentette, hogy az EU fellép a dömping ellen, és leszámol a kínai társaságok tisztességtelen versenyelőnyével. Épp akkor, amikor Orbán mindent egy lapra feltéve nekiállt ezen kínai társaságok összeszerelő üzemévé alakítani Magyarországot.
Ha az állam a budai Várat és a Karmelita kolostort a jegybankba apportálja, formálisan eltüntetheti ugyan a tőkehiányt, de semmit nem old meg – hoz abszurd példát a HVG-nek írt elemzésében Surányi György egyetemi tanár, volt MNB-elnök arra, mennyire téves irányt vett a jegybanktörvény tervezett módosítása.
Éves összevetésben 3,4 százalékkal lett nagyobb a volumen, júniushoz képest pedig 8,5 százalékkal.
