Amiről Szijjártó hallgat: a Paks II. legfontosabb engedélye még mindig a levegőben lóg
Majd’ egy év elteltével még zajlik annak a frissített dokumentumnak az elbírálása, ami a Paks II. végleges létesítési engedélyének alapja – az atomhivatal az elbírálást eredetileg 120 napra taksálta. A hosszú gyártási idejű alkatrészek egy része már készül Oroszországban, ezek külön engedélyeket kaptak, de a hivatal a gyártást is ellenőrzi.
„Jelenleg folyamatban van” a Paks II. frissített Előzetes Biztonsági Jelentésének (EBJ) vizsgálata – közölte az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) a hvg.hu megkeresésére. A hivatal arról nem nyilatkozott, milyen fázisban van a vizsgálat és mikor várható a lezárása:
a frissített EBJ-t akkor fogadja el a hatóság, ha megbizonyosodott arról, hogy a vizsgált szempontoknak megfelel a dokumentum.
Valami nincs rendben
Az EBJ elfogadása meglehetősen fontos, ez képezi ugyanis a létesítési engedély alapját – aminek híján az erőművet nem lehet felépíteni. „A létesítési engedély egy úgynevezett komplex létesítményszintű engedély, amely az erőmű komplett műszaki koncepciójának és biztonsági megoldásainak elfogadására vonatkozik, azok alapján az elvárt nukleáris biztonsági szint elérését értékeli” – magyarázza az OAH.
A Paks II. jelenleg – nevezzük így – ideiglenes vagy feltételes létesítési engedéllyel rendelkezik. Az OAH 2022 augusztusában kiadta az engedélyt, ám visszatartási pontot hozott létre: a Paks II. az alapozásnak saját kockázatára nekiláthat, ám a betonacél szereléseken túl a reaktorblokkok építése csak akkor kezdődhet el, ha a vállalat frissíti és újra beadja az EBJ-t, és azt az OAH jóváhagyta.
Az OAH mostani tájékoztatása szerint ezt a Paks II. meg is tette 2022. november 10-én. Biztosra vehető, hogy valami nincs rendben, hiszen a hivatal ezek szerint közel egy éve vizsgálja a dokumentumot. A feltételes létesítési engedély kiadásakor
az OAH a frissített EBJ elbírálását 120 napra taksálta, vagyis ha minden rendben lenne, már idén év elején végeznie kellett volna.
Az EBJ frissítésére azért van szükség, mert az erőmű részletes terveinek kidolgozása haladt azóta, hogy a Paks II. 2019 végén beadta az engedélykérelmet, ráadásul az engedélyezés során észrevételeket tett nemcsak maga az OAH, de az egyéb illetékes szakhatóságok, felkért szakértők, illetve a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség.
A Roszatom nem képes megfelelni az uniós szabványoknak
Nem mellékes, hogy a jelenlegi, feltételes létesítési engedély megszerzése is enyhén szólva nehezen jött össze. Paks II. az eredeti engedélykérelmet még 2020-ban adta be. A hivatalnak alapesetben egy éve lett volna elbírálni a kérelmet – miután a korábbi 18 hónapos határidőt a második Orbán-kormány 2011-ben lecsökkentette. Az egy évet egy alkalommal meg lehet hosszabbítani 3 hónappal. Ezzel a lehetőséggel az OAH élt is, így 2021. szeptember 30-ára módosult az eljárás lefolytatására rendelkezésére álló határidő.
A hivatal azonban nem adta ki az engedélyt 2021 őszén, mert további értékeléseket látott szükségesnek, és hiánypótlásokra szólította fel a Paks II-t. Végül ugyebár 2022 augusztusában adta ki a feltételes engedélyt, a véglegeset pedig azóta sem.
Magyarán
gyakorlatilag az elvben egyéves engedélyezési eljárás immár mintegy három és fél éve húzódik.
A késlekedés oka alapvetően, hogy a kivitelező orosz Roszatom – illetve egész pontosan egyik leányvállalata, de ez mellékes – egész egyszerűen képtelen az uniós – így a magyar – elvárásoknak és szabványoknak megfelelő tervdokumentációt összeállítani. Erről a magyar hatóság és a magyar kormány nem beszélnek nyíltan, ám a Roszatom Finnországban nekifogott a Paks II. testvérerőművének felépítésének, és ott ugyanúgy elakadt az engedélyezéssel – amiről a finn szereplők sokkal nyíltabban beszéltek.
Jelentős különbség Magyarországhoz képest, hogy Moszkva ukrajnai agressziója után a finnek kukázták a projektet – míg Magyarországon minden bizonytalanság és fennakadás ellenére halad előre.
A finn Fennovoima konzorcium már 2022 májusában azonnali hatállyal felmondta a Hanhikivi nukleáris erőmű tervezéséről és építéséről az orosz Roszatommal,
illetve annak leányával, a RAOS Projecttel kötött szerződést. A konzorcium tagjai elsősorban finn állami és önkormányzati vállalatok, a Roszatomnak finn leányán keresztül 34 százalékos részesedése van.
A Fennovoima a RAOS Project „jelentős és egyre növekvő” csúszásaival, illetve a beruházás leszállításának képtelenségével indokolta a szerződésbontást, továbbá azzal, hogy az ukrajnai háború még rontott a kockázatokon. Mióta Oroszország megtámadta Ukrajnát Mika Lintila finn gazdasági miniszter már többször kijelentette, hogy ebben a helyzetben a Hanhikivi erőmű nem kaphatja meg a létesítési engedélyt. A Roszatom ugyanis ilyen típusú reaktort még nem épített az EU-ban.
Hiányzik a német irányítástechnika
A Paks II. számára a létesítési engedély levegőben lógásán túl jelenleg a legnagyobb kockázat, hogy Berlin még mindig nem adta meg az exportengedélyt a Siemens Energy-nek arra, hogy leszállítsa a Roszatomnak az új paksi erőmű irányítástechnikai rendszerét. Elég egyértelmű, hogy irányítástechnika nélkül az erőművet nem lehet üzembe helyezni, és minimum kérdéses, hogy a német cég szerepvállalása technikailag-technológiailag pótolható-e. Arról nem beszélve, hogy minden, jelentős beszállító-változást az OAH-nak is engedélyeznie kell.
A paksi bővítésért felelős miniszter, Szijjártó Péter idén nyáron Párizsban, az EDF francia energetikai vállalat vezérigazgatójával folytatott megbeszélése után arról beszélt, a német cég szerepét konzorciumi partnere, a francia Framatome veheti át. Vagy nem veszi át – az egyeztetés után Szijjártó csak feltételes módban beszélt, illetve a „minden bizonnyal” kifejezést használta. Magyarán valójában nem született megállapodás arról, hogy a Siemens Energy-t kiteszik a projektből, így arról sem, hogy a Framatome átveszi a szerepét – erről érdemi bejelentést azóta sem tettek a felek.
A helyzet biztosan nem egyszerű, azon túl, hogy a változtatást az OAH-nak engedélyeznie kellene, a Siemens Energy és a Framatome a Roszatom beszállítói, amely kulcsra kész kivitelezést vállalt. A beszállítói szerződést ismeretének híján nem lehet megmondani, milyen körülmények közt és hogyan lehet egyáltalán kitenni a Siemens Energy-t a projektből. Az biztos, hogy a magyar miniszternek ebben a kérdésben semmiféle illetékessége nincsen – háttértárgyalásokat nyilván folytathat, de a probléma megoldása Berlinen, a Roszatomon, a Siemens Energy-n és a Framatome-on múlik.
Pakson ásnak, Oroszországban berendezések készülnek
Miközben a projektet több nagyon komoly probléma övezi, a kivitelezés gőzerővel zajlik – mondhatni, a kormány úgy robog előre az autópályán, hogy annak további szakaszain még hiányzik pár híd néhány szakadék fölül. Szijjártó Pétert a jelek szerint mindez nem aggasztja, pedig baleset lehetőségét is magával hozza, a miniszter inkább heti szinten, de előfordul, hogy naponta ad ki győzelmi jelentéseket.
Legutóbbi beszámolója szerint a megépült résfal hossza mostanra átlépte az egy kilométert, miközben összesen 2700 méterre lesz szükség az erőmű építésének előkészítése során. Emellett a kivitelező újabb kapacitásokat telepít a helyszínre, így a munka fel fog gyorsulni. Megkezdődött a leendő hatos blokk alatti talaj kitermelése, s már több mint félmillió köbméternél tart a folyamat, vagyis a munka fele már nagyjából itt is kész, miközben az ötös reaktornál már el is készült öt méteres mélységig a kitermelés. A következő feladat a talajszilárdítás lesz, amely november elsején indult.
Ezzel párhuzamosan pedig elkészítik a 23 méteres mélységig történő talajkitermelésre vonatkozó engedélyeket - sorolta. Hozzátette, hogy
a Roszatom már megrendelte a hosszú gyártási idejű berendezéseket,
például a reaktorpalást előállítása is megkezdődött már Oroszországban.
Utóbbival kapcsolatban az OAH azt közölte a hvg.hu-val, hogy a hosszú gyártási idejű berendezések egyenként gyártási engedélykötelesek.
Ezek gyártása az OAH engedélye alapján kezdhető meg, nem feltétel a frissített EBJ elfogadása.
Például a reaktortartály és a zónaolvadék-csapda már rendelkezik gyártási engedéllyel.
„A nukleáris biztonsági követelmények teljesítését/teljesülését az OAH több lépésben (gyártási engedélyezés, gyártás során - gyártóművi átvétel, szerelés, üzembehelyezés stb.) felügyeli, ellenőrzi” – szögezi le a hivatal.
Év végéig felülvizsgálják az ütemtervet
Mindenesetre Magyarország és Oroszország módosították a projekt finanszírozásáról kötött államközi szerződést, a Paks II. és a Roszatom pedig módosították a kivitelezési szerződést. Utóbbi dokumentumot a Paks II. nyilvánosságra hozta, ám épp a legérdekesebb részek ki vannak takarva, így továbbra is csak a kormány szava garantálja, hogy a bővítésben nem történtek érdemi változások.
Nem megismerhető a telephely-elrendezést részletező melléklet (5 oldal) sem, pedig vélhetően itt találhatóak azok a módosítások, amelyek a bővítésért felelős miniszter, Szijjártó Péter szerint hozzájárulnak a projekt gyorsabb kivitelezéséhez, illetve lekövetik az elmúlt években bekövetkezett technológiai változásokat.
A kivitelezés módosítása szerint biztos, hogy a lassan évtizedes csúszásba került bővítés ütemezése újra változik. A módosítás értelmében
az ütemtervet a felek idén év végéig felülvizsgálják, figyelemmel arra, hogy a „létező körülmények” hatással vannak a projekt kivitelezésére.
A módosításban látható, hogy immár nem kell minisztériumi jóváhagyás a Paks II. kivitelezési szerződésének módosításához. Mivel a szerződés a Paks II. Zrt. és az Atomsztrojexport-Roszatom között áll fenn, technikailag innentől a bővítés akár a kormány, illetve az azt finanszírozó magyar állam nélkül módosítható. Ez persze leginkább formalitás, a Paks II. Zrt. persze állami cég, a vezetőjét – jelenleg a volt eximbankos Jákli Gergely elnök-vezérigazgató – a tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter nevezi ki. Vagyis praktikusan aligha reális, hogy a Paks II. Zrt. vezetője önhatalmúlag módosítsa a szerződést, főleg, hogy az magyar állami, illetve uniós engedélyekhez és felügyelethez kötött.
Szijjártó a hvg.hu erről beszámoló cikkét „butaságnak” minősítette, mondván nincs szó a paksi projekt kiszervezéséről, bár azt elismerte, hogy a kivitelezési szerződés módosítására már „nem kell annyi miniszteri engedély”.
Moszkva gyakorlatilag bármikor leállíthatja a hitelt
A miniszteri engedélykötelezettség megszűnését a módosítás a finanszírozási államközi szerződés módosításából vezeti le. Az eredeti, 2014-ben törvénybe foglalt hitelmegállapodás szerint a kölcsön igénylése és jóváhagyása a budapesti és moszkvai minisztériumok feladata. Ezt a 2023-as – már csak veszélyhelyzeti kormányrendeletben kihirdetett – módosítás törölte, egyben teljesen átalakította a hitelben részt vevő szereplők személyét és feladatait mindkét oldalon.
A 10 milliárd eurós államközi hitelt új orosz (állami) bank nyújtja Magyarországnak a paksi bővítés kivitelezéséhez. A bankváltásra azért volt szükség, mert az eredeti megállapodásban megjelölt orosz állami pénzintézet, a Vnyesekonombank a legszigorúbb amerikai és európai szankciók alatt áll.
A módosítás értelmében a megállapodás már nem határozza meg konkrétan, hogy orosz és magyar oldalról mely szervezetek vesznek részt a hitel folyósításában és törlesztésében. Az „ügynökök” kilétét orosz részről a moszkvai pénzügyminisztérium, magyar részről a Gazdaságfejlesztési Minisztérium határozza meg, a felek tájékoztatják egymást, az ügynökök pedig megállapodnak egymással.
Ha a szankciók annyira széles körűvé válnának, ha egész egyszerűen nem maradna orosz oldalon szankcionálatlan bank (szereplő és egyéb tényező), amit ki lehetne jelölni a szabályoknak megfelelő ügynöknek
az orosz fél 90 nap után egyoldalúan felfüggesztheti a hitel felhasználását.
Magyar oldalon egy augusztus végi kormányrendelet szerint a Varga Mihály pénzügyminiszternek alárendelt Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) helyett a kifizetésekben „szükség esetén” az atomerőmű-építésért felelős cég saját leányvállalata is közreműködhet. Az eddigi jogszabály szerint az új atomerőművi blokkokkal kapcsolatos kifizetések az ÁKK-n keresztül történtek, amely az állam tulajdona, a tulajdonosi jogokat a pénzügyminiszter gyakorolja. Ezekben az ügyekben immár szükség esetén az ÁKK helyett, illetve mellett a Paks II. nemrég gründolt leánya, a Finatom Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság eljárhat. A cég ügyvezetője ugyanúgy Jákli Gergely, mint az egész Paks II. Zrt.-nek
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
