Interaktív infografikában foglalták össze a brüsszeli Bruegel Intézet kutatói, hogy mely uniós tagállamok aggódhatnak igazán, ha az Európai Unió gazdasági szankciókat vezetne be Oroszország ellen. Gáz, külkereskedelem, befektetések – minden egy felületen. Nem meglepő módon a keleti tagállamok kötődnek jobban az oroszokhoz, ám például a finnek, vagy a görögök is csúnyán megégethetik magukat.
Van egy olyan állam a Földön, ahol nem a pénz hiánya, hanem a pénzbőség okoz problémákat. Norvégia feldolgozóiparát az ország olajvagyona komoly mértékben teszi versenyképtelenné a magas bérek miatt, a szűkebb esztendőkre félrerakott dollárok pallosként nehezednek az ország gazdaságára. A hatalmas vagyon ugyanakkor csábító is: a kormány különböző programokra költene belőle, ám kérdéses, hogy a beruházások nem fokoznák-e a versenyképesség erodálódását.
Habár az elmúlt 10 évben Magyarország valóban erősen lemaradóban van a térségtől, ám Zsiday Viktor befektetési szakértő szerint a közgazdászok többsége jelentősen túlbecsli a hazai és a lengyel, szlovák, cseh gazdaság növekedési potenciálja között a különbséget. Szerinte az utóbbi évek kiigazításai következtében 3-10 százalékkal lehet kisebb a magyar GDP, mint a megszorítások nélkül lenne. A mostani versenyellenes, voluntarista gazdaságpolitika ellenére 2-3 százalékos GDP-bővülésre lehetünk képesek, megfelelő gazdaságpolitikával pedig akár a 7 százalék sem elképzelhetetlen Zsiday véleménye szerint.
Vlagyimir Putyin ma bejelentette, hogy tiszteletben tartják Ukrajna határait, igaz, Krím csatlakozását Oroszországhoz örömmel vették, amire Ukrajnában a hadseregnél részleges mozgósítást rendeltek el. A Krím miatt kialakult parázs helyzetben az EU szankciókat vezetett be, melyek még nem húsba vágóak egyik fél számára sem, ám egyesek szerint az utóbbi 25 év legkomolyabb európai konfrontációjává fajulhat mindez. Egy gazdasági eszközökkel vívott új hidegháború elé nézünk?
Természetesen a földgáz és az olaj miatt. Legalábbis az euobserver.com oldalon publikáló két brit újságíró szerint csak propaganda az orosz ajkú népesség kisegítése, és a közös történelem hangsúlyozása. Ukrajna partjai mentén a Fekete-tenger alatt ugyanis arra mutatnak a jelek, hogy komoly szénhidrogénvagyon található.
Gyorsan befutotta a magyar sajtót február végén a hír, hogy jön a félszocpol, ám az értesülés kacsának bizonyult. Használt lakás vásárlására gyermekek után – egyelőre – nem lehet támogatást igényelni. Az ingatlanpiac ugyanakkor epekedve várna valamilyen pluszlöketet, mivel a jelenleg olcsón elérhető hitelek és az olcsó ingatlanok sem hoztak még áttörést. A félszocpol lehetne egy ilyen komoly impulzus?
Magyarország egyre kevésbé van ráutalva a külső forrásokra, vagyis a gazdaságunk egyre inkább függetlenné válik a külföldről érkező sokkokkal szemben is. Folyó fizetési mérlegünk stabil többletet mutat, ezzel pedig a magyar jegybank közgazdászai szerint védjük magunkat a feltörekvő piacok utóbbi hónapokban tapasztalt válságától.
Felmondta a választási kampányban kötelező, kormányzatot dicsérő leckét Varga Mihály csütörtökön egy gazdasági konferencia első előadójaként. A nemzetgazdasági miniszter szerint mindennek az alapja a kormány iránti bizalom, és egyre jobbak a mutatók is.
Úgy néz ki, végérvényesen kipukkadt a kínai hitellufi. Egy kisebb napelemgyártó cég ugyanis bejelentette, nem képes kibocsátott kötvényei után járó kamatokat kifizetni. A vállalat megsegítésére – a modern kori kínai történelem során most először – nem rohannak a helyi önkormányzatok, és az állam sem: jönnek a céges csődök. A pénzügyi rendszer ezzel viszont tisztulásnak indulhat, még ha ennek igen komoly áldozatai is lesznek. Paradox módon ez pedig újabb "adag" kapitalizmust hoz a már egyre inkább csak nevében kommunista Kínába.
Devizaleértékelés, gázáremelés, adóemelés, kiadáscsökkentés, kötvénypiaci veszteségleírások, IMF-csomag vár az ukránokra. Csupa nehézség jön az ukránok számára.
Bár Görögország gazdasági teljesítménye mintegy negyedével csökkent 2008 óta, egyre többen nyitnak snack bárokat az országban, különösen Athénban. A görögöknek ugyanis már nincs igazán pénzük nagy családi ebédekre, kisebb falatokra ugyanakkor még futja. Ez pedig a gyorsételeket kínáló vállalkozások malmára hajtja a vizet. Az viszont kérdéses, mekkora gazdasági kilábalás jöhet mindebből.
A múlt héten kérdőívben igyekeztünk megtudni olvasóinktól, hogy mit gondolnak a saját és az ország gazdasági helyzetének alakulásáról 2010 óta. Olvasóink ráadásul sokkal rosszabb színben látják az ország helyzetét, mint a sajátjukat. Ezzel szemben a válaszadók többségének javult, vagy nem romlott a jövedelmi helyzete az utóbbi négy évben, és bármennyire is lesújtó véleményük van az ország gazdasági helyzetéről, külföldre már nem özönlenének.
Februárban megállt a GKI-Erste konjunktúraindex értékének kilenc hónapja tartó, szinte töretlen emelkedése: a GKI által, az Európai Unió támogatásával végzett felmérés szerint az ipar kivételével minden ágazat és a fogyasztók gazdasági várakozásai is romlottak – közölte a GKI az MTI-vel.
A reddit közösségi médiaoldal egyik felhasználója kiszámolta, hogy mintegy 23 amerikai nagyváros és környéke termeli meg az Egyesült Államok GDP-jének a felét.
Az adatgyűjtés kezdete óta először volt többletes tavaly a görög folyó fizetési mérleg. A 2013-as többlet meghaladta az 1,2 milliárd dollárt, ez a GDP 0,7 százalékának felel meg.
A kormány szerint növekszik a gazdaság, csökken a munkanélküliség, emelkednek a jövedelmek, nő a háztartások fogyasztása, az infláció pedig rekordalacsony szintre csökkent. A háztartások bruttó pénzügyi vagyona emellett még nő is. A tavalyi év utolsó negyedévében pedig olyan gazdasági bővülés volt, amire 8 éve nem volt példa Magyarországon. Ön is érzi a környezet pozitív fordulását, vagy úgy látja, ez továbbra is csak egy tündérmese? Töltse ki kérdőívünket, mellyel igyekszünk képet adni arról, hogy olvasóink hogyan látják a saját és az ország pénzügyi helyzetének alakulását.
Ismét új kormánya lesz Olaszországnak, bő két év alatt már a harmadik. A baloldal ifjú titánja, Matteo Renzi vinné keresztül a szakértők és a társadalom jelentős része által régóta szorgalmazott reformcsomagot, mellyel letörnék a rekordmagas munkanélküliséget és fenntartható növekedési pályára állítanák a gazdaságot. A kritikusok ugyanakkor óva intenek attól, hogy bárki is gyors reformokra számítson.
A Bloomberg oldalán egy több mint 12 perces videó jelent meg, melyben közérhetően magyarázzák el azt, hogy miért alakult ki az eurózóna, mi vezetett az euróválsághoz, és hogyan is áll a helyzet most.
Dollármilliárdokkal dobálózik Kína, ha a régiónkat illető infrastrukturális beruházásokról van szó. Orbán Viktor pedig szívesen venné, ha Kína részt venne a közép-európai térség fejlesztésében, mivel szerinte az Európai Unió kiszállt a térség infrastrukturális beruházásainak finanszírozásából. A kínai pénz ugyanakkor nem helyettesítheti egy az egyben az uniós pénzeket, ráadásul kérdéses az is, hogy érdemes-e a kísérleti nyúl pozíciójába kerülnünk.
A Központi Statisztikai Hivatal gyorsbecslése szerint Magyarország GDP-je 2013. IV. negyedévében 2,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az NGM szerint hasonló dinamikus növekedésre 8 éve nem volt példa Magyarországon. Az elemző szerint ugyanakkor kérdéses a növekedési dinamika fenntarthatósága, ha a versenyszféra nem képes átvenni a növekedés dinamikáját, akkor a GDP-növekedés 2015 után visszaeshet 1-2 százalék közé.
