#gazdaság

A németek azt hitték, lerohanjuk őket

Tíz éve csak minden ötödik német támogatta a keleti bővítést: nagyrészük attól tartott, hogy vállalkozásaik tönkremennek, mert nem tudnak olyan olcsón termelni, mint a közép-kelet-európai országok. Ugyanilyen arányban tartottak a tömeges bevándorlástól is, háromnegyedük pedig azt gondolta, a bővítéssel Németországot masszív munkanélküliség fenyegeti majd, és emelkedik a bűncselekmények száma. Az aggodalmak közül viszont jóformán egyik jogossága sem igazolódott. A 2004-ben csatlakozó tagállamokra nézve azonban ez nem minden esetben örvendetes.


Jövőre kifulladnak a magyar növekedés mesterséges motorjai

A GKI Gazdaságkutató Zrt. szerint az év eleji kedvező növekedési és inflációs adatok nagyrészt átmeneti tényezőknek köszönhetők, ugyanakkor az év egészében a gazdasági növekedés valamivel dinamikusabb, az áremelkedés alacsonyabb lehet a GKI által korábban vártnál.


És akkor Matolcsy kirázza a párnacihánkat

Trükkös Takarékbank-átvétel, Matolcsyék számlakukkolása, elbújó paksi tanulmányok, plázastop miatti uniós kötelezettségszegési eljárás, Sanoma-eladás és az oroszokat majdnem bóvliba vágták. A világ egyik leggazdagabb embere pedig a régióban vásárolgat. Kövesse a tündérmese folytatását a hvg.hu-val!


Nagyon nagy gáz lenne az EU nélkül

Pár nap múlva lesz tíz éve, hogy Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz. Az alkalmat megragadva a hvg.hu kérdőívben érdeklődött olvasóitól, hogyan is látják az elmúlt évtizedet, beigazolódtak-e az akkori várakozásaik. Míg a válaszadók többsége alapvetően pozitívnak látja hazánk uniós tagságát, addig az eredményekkel már kevésbé elégedettek. Nem meglepő módon a kérdőívet kitöltők kisebb része már külföldről ikszelgetett.


Putyin fejének szegeznék a fegyvert

Amerikai szenátorok egy csoportja egyre jobban elmozdulna az Oroszországgal szembeni tényleges szankciók irányába, Vlagyimir Putyin országa ugyanakkor mindeközben már egyre jobban érzi az eddig bevezetett szankciók hatását. Az oroszokon nagyot üthetnek a további szankciók, ám ezekkel Európa, és a világ is megütheti a bokáját.



Eljött tíz év alatt a Kánaán?

Pár nap múlva lesz 10 éve, hogy Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz. A kerek évforduló közeledtével arra vagyunk kíváncsiak, hogy olvasóink hogyan értékelik az elmúlt időszakot, mennyiben változott saját helyzetük ebben a 10 évben, mennyire jöttek be a várakozásaik. Nem a nyitott-e cukrászdát Bécsben kérdést feszegetjük, hanem hogy a való életben milyennek látják uniós tagságunkat.



Nincs az az olaj, ami fedezni tudná az esztelen pénzszórást

Az olajban gazdag arab országokról nem az jut elsőre eszünkbe, hogy kifogyhatnak a pénzből. Pedig ha folytatják a nyakló nélküli állami költekezést, és továbbra is szinte ingyen adják az energiát állampolgáraiknak, úgy pár éven belül már komoly gondok lehetnek. Az éltető kőolaj sem fogja tudni megakadályozni ugyanis azt, hogy rendkívül mély reformokat hajtsanak végre. És egyáltalán nem biztos, hogy ez a lakosságnak is tetszeni fog.



Félkész munkák tömege vár Orbánékra

Bár a második Orbán-kormány alapjaiban szeretett volna átformálni több nagy állami rendszert, egyes esetekben inkább csak félkész munkáig jutottak, más területeken pedig félresiklott az átalakítás menete. Nyugdíjrendszer, öngondoskodás, közlekedés – a nagyobb területek közül csak egy pár, ahol nagy elánnal vágott bele a kormány az átalakításokba, ám nem mindig a korábban betervezett, megígért eredményt sikerült összehozni.


Legyünk erősek: csak álom a magyar felzárkózás

Hasítani fog idén a magyar gazdaság, legalábbis az utóbbi évek teljesítményéhez képest mindenképpen – több független szervezet és a kormány prognózisa is ezt támasztja alá. Örömre azonban semmi ok, közgazdászok ugyanis már évek óta mondják, sőt az új kormány felállásáról szólva is ezt emelik ki igen előkelő helyen, hogy potenciális növekedésünk a 0 és 1 százalék közötti tartományban mozog, vagyis a jelenlegi gazdasági feltételrendszer mellett ennyit tudunk magunkból kipréselni. Az uniós – és régiós – átlaghoz így nem fogunk tudni felzárkózni.


Lengyelország még 7-9 évre van az uniós átlagbértől

Lengyelország 7-9 év alatt zárkózhat fel az európai uniós átlagbérhez, ami le fogja lassítani a kivándorlási hullámot - közölte vasárnap Donald Tusk miniszterelnök a 30 százalékos munkanélküliségi rátával küszködő észak lengyelországi Bartoszyce városban.




Ön mit vár a következő kormánytól?

Most vasárnap a szavazóurnákhoz járul Magyarországnak az a fele, amely ki szeretné fejezni akaratát abban a tárgykörben, hogy melyik politikai erő irányítsa az országot a következő négy évben. Bár a pártok programjai – már amelyik készített ilyet – elkészültek, sok helyen foghíjasak, ám mi most támpontot kívánunk adni a politikai erőknek, hová lehet érdemes nyúlni. Olvasóinkat kérdezzük, hogy milyen gazdasági intézkedéseket látnának szívesen a következő kabinettől.


Sok jót a harmadik Orbán-kormánytól sem lehet várni

Alig pár nap van hátra a választásokig, a kormányzó pártszövetség pedig a friss közvélemény-kutatási adatok szerint már most a zsebében érezheti a győzelmet. Mi várható a következő Orbán-kormánytól? Folytatódik a szabadságharcos retorika, a sok konfliktus, vagy konszolidáció következik? Mekkora gazdasági növekedés várható, illetve lesz-e beruházási fordulat? Elemzők, közgazdászok mondják el véleményüket, meglátásaikat, melyek többsége egyáltalán nem megnyugtató, ám vannak, akik látni vélik az alagút végén a fényt is.


Egy fekete lyuk, ami minden rubelt elnyel – így élnek az orosszá lett Krímben

Hiába a rendkívül negatív nemzetközi visszhang, a külföldi tőke menekülése és a Krím fejlesztésének horrorméretűre becsült költségei, Vlagyimir Putyin rendszere olajozott gépezetként annektálja a félszigetet. Helyiek szerint a bankoknál van komolyabb fennakadás, ám az ellátás összeomlásától nem tartanak. Sőt, a nyugdíjak háromszorosára nőttek. Milyen az élet az elcsatolt félszigeten? Jelentés a Krímből.



Ez lesz, ha leáll a gazdasági növekedés

Az elmúlt száz évben a gazdasági gondokra megvolt a megoldás: a stabil növekedés. De vajon mi oldja meg a közeljövő problémáit, ha a növekedés lelassul? Egyes közgazdászok szerint az új megoldás az erősebb újraelosztás lesz.