#gazdaság

Bárhonnan is nézzük, itt nagy szegénység van

Nyolcvanhétezer-ötszáz forint. Ennyi lenne az az összeg, amire egy szerény életvitelhez – létminimum – ma szüksége van egy főnek a statisztikai hivatal szerint. Szakértők szerint hivatalosan több millió ember él ez alatt a szint alatt, a helyzet ráadásul 2009 óta folyamatosan romlik, a kormány pedig elengedte a legelesettebbek kezét. Probléma ugyanakkor, hogy a minimálbér nem fedezi a létminimum összegét, erre megoldás lehetne az, hogy a minimumjövedelem szintjét a létminimum szintjére emelnék. A cégek ezt ki is tudnák fizetni.

Tovább zakatol az export

2014 negyedik hónapjában az export és import euróban számított értéke 3,1, illetve 4,2 százalékkal bővült tavaly áprilishoz viszonyítva. A külkereskedelmi mérleg többlete 47 millió euróval csökkent 2013 azonos hónapjához képest – közölte a Központi Statisztikai Hivatal pénteken.

Matolcsyék saját magunktól is megvédenek bennünket

A jegybank megelőzné, hogy a 2008 előttihez hasonló eladósodás játszódjon le Magyarországon, ezért jövedelemarányos hiteltörlesztést vezetnének be minden hitelterületen, mellyel biztosítani lehetne a tisztes megélhetést is a kölcsönök törlesztése mellett. A Magyar Nemzeti Bank szerint ez nem fogná vissza a hitelezést, ám a bankok szkeptikusak, az viszont biztos, hogy újfajta hitelezési gondolkodásra késztetheti a pénzintézeteket, akiknek új termékekkel is elő kell rukkolniuk.

Dr. Végzet: a bankadóval magunk alatt vágjuk a fát

Magyarország a kelet-közép-európai régió törékeny eleme, államkapitalizmus van kialakulóban hazánkban, magas a külső adósság, a bankadó pedig csak a hitelezést fogja vissza. Mindezt a csak Dr. Végzetként emlegetett amerikai közgazdász, Nouriel Roubini mondta egy keddi budapesti konferencián, aki ugyanakkor megemlítette, hogy most sokkal jobb a helyzet, mint 2008-ban, a válság kitörésekor. A közgazdász a világgazdaságra kitérve elmondta, hogy javuló tendenciákat lát, ám vannak jelentős kockázatok, különösen az orosz-ukrán válság nyugtalanító.

Csattan a brüsszeli pofon a kormányon

Problémás lehet a költségvetési hiány, gond van a hazai hitelezéssel, megugrott a készpénzhasználat, a rezsicsökkentés nem volt jó húzás, akinek pedig nincs gyereke, és keveset visz haza a hó végén, az brutális adóterheket kap a nyakába. Az EU hétfő délután tette közzé országspecifikus ajánlásait, Magyarország kapott rendesen hideget és meleget is. Bónusz: a közmunkából nincs igazán visszaút a munka világába.

Huhognak, huhognak, de tényleg jön az összeomlás?

Dübörgő gazdaság, bővülő foglalkoztatottság, növekvő keresetek, csökkenő állampapír-hozamok, olcsóbb finanszírozás. És mégis, külföldről és belföldről egyaránt állandó a riogatás. Ha tényleg olyan rossz a helyzet, ahogy az elemzők mondják, miért nem omlottunk már össze több évvel ezelőtt? Elmagyarázzuk.

Megdöbbentő: éhezik a magyar gyerekek fele

A Gallup közvélemény-kutató OECD-tagországokat érintő kutatása szerint szerint a szervezet tagjai körében növekszik azon emberek aránya, akik nem tudnak megfelelő mennyiségű élelmiszert vásárolni családjuknak. Az arány Magyarországon igencsak elkeserítő: a gyerekkel rendelkező családok körében majdnem felével fordult már elő az elmúlt egy évben, hogy nem tudták a szükséges élelmiszert megvásárolni maguknak és családjuknak. A helyzet ráadásul 2007 óta rendkívüli mértékben romlott hazánkban a kutatás szerint.

És akkor visszavonják a rezsicsökkentést

Benyújtott paksi szerződés, résnyire nyíló áfadosszié, fehéredő gazdaság, lenyomott ingatlanárak, visszaütő rezsicsökkentés és felfelé kúszó élelmiszerárak. Ukrajnában pedig kifosztottak egy Metro áruházat. Kövesse a tündérmese folytatását a hvg.hu-val!

Kőkorszakba taszíthatja a szegényeket a klímaváltozás

Polgárháborúk, konfliktusok, éhínség – csak pár elem azokról a listákról, melyek a klímaváltozás hatásait taglalják. Egy új jelentés ugyanakkor más kontextusba is helyezi az esetleges jövőbeli helyzetet: a klímaváltozás az országok hitelminősítésére is kihat. Drágább lehet az országok finanszírozása, eldurvulhatnak az államadósságok, melyeket még az unokák is nyögni fognak. Magyarországnak a jelentés alapján nincs sok félnivalója, ám más előrejelzések szerint mi is komolyan aggódhatunk.

Jól ráfáztak a krímiek az orosz csatlakozással

Korántsem biztos, hogy még most is rendkívül örülnek a krímiek az Oroszországhoz történő csatlakozásnak: az árak ugyanis masszívan araszolnak felfelé, egyes termékeknél 100 százalékos áremelkedésről is lehet beszélni. Sok áru eddig Ukrajnából érkezett, ám most Oroszországból kell importálni, ez pedig lényegesen drágább. Mindeközben hiány van gyógyszerekből, a bankoknál pedig két hétig tart egy ügyintézés.

És akkor Orbán mögé felsorakozik egész Európa

Elrugaszkodó magyar GDP, hazánkba is csordogáló katari gáz, esetleg lengyellé avanzsáló Praktiker, pancsolt tokaji, szárnyaló babakötvények. Az uniós pénzek pedig újra elindultak hazánkba. Kövesse a tündérmese folytatását a hvg.hu-val!

900 ezres minimálbér, hogy hangzik?

Vasárnap Svájcban arról tartanak népszavazást, hogy bevezessenek-e egy körülbelül 900 ezer forintos havi minimálbért. Bár a Magyarországon dolgozóknak minden bizonnyal csábítóan hangozhat ez a fizetés, az alpesi országban magasak a megélhetési költségek, ezért is akarják egyes szervezetek emelni a legalacsonyabban adható bért. Csakhogy komoly hátulütői is lehetnek az elképzelésnek, a svájciak többsége a közvélemény-kutatások szerint nem is támogatja az ötletet. Ettől függetlenül egyes cégek szép csendben már nekiállták emelni a béreket.

Bonthatjuk a pezsgőt, bejött Matolcsy tündérmeséje?

Rég nem látott gazdasági növekedési adattal örvendeztetett meg minket csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal. A magyar gazdaság 3,5 százalékkal nőtt éves alapon, ilyen jó eredményre 8 éve nem volt képes a magyar gazdaság. Nő a lakossági fogyasztás, nő az export, de vajon rémálomból tényleg tündérmesévé alakul a magyar gazdaság története?

Már nem csak állam pörgeti a gazdaságot

Kiegyensúlyozottabb lett a gazdasági növekedés, már nem csak egy-két szektor miatt bővül a magyar GDP. A magyar növekedési szint ugyanakkor hosszabb távon nem fenntartható, az idei második negyedévben már lassulhat a magyar gazdaság bővülési üteme Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője szerint. Az elemző kiemelte, hogy az állam erőteljesen jelen van a robusztus növekedésben, ám üdvösebb lenne, ha több teret hagyna a versenyszférának.

Nyolc éve nem hasított így a gazdaság

A KSH első, gyorsbecslése alapján Magyarország bruttó hazai terméke 2014. I. negyedévében 3,5 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ilyen tempójú növekedés nyolc éve nem volt, ez meghaladja az elemzői várakozásokat is.

Két kézzel szórná a pénzt a magyar

A gazdasági válság kitörése óta először javult a lakosság hangulata Európában: 12-ből 8 országban bizakodóbbak az emberek mint tavaly, és várhatóan többet költenek majd – derül ki a Cetelem Körkép 2014-ből. A krízis alapjaiban változtatta meg a fogyasztási szokásokat, és a korábbi várakozásokkal ellentétben az internet nem a hagyományos üzletek versenytársa, hanem szövetségese lett.

Bejött, amire majdnem tíz éve vártunk

A magyarországi beruházások volumenindexe csaknem hét évi stagnálás, illetve visszaesés után tavaly nőtt először ismét 2005 óta, 2013-ban éves szinten már 7,2 százalékos volt a növekedés – áll a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) májusban kiadott jelentésében, amelyben a 2003–2013. közötti időszak teljesítményét is áttekinti.

Így hódítaná meg az orosz gigabank a magyar piacot

Ambiciózus tervei vannak a Sberbanknak Magyarországgal: míg sok külföldi pénzintézet a kivonulást fontolgatja hazánkból, addig a legnagyobb orosz pénzintézet több százmillió eurót fektet be a régióban – így Magyarországon is –, piaci részesedését pedig jelentősen feljebb tornászná. Mark Arnold, a Sberbank Europe vezérigazgatója szerint ők új szereplőként jelentek meg a piacon, nincs olyan "örökségük" mely hátráltatná őket a terjeszkedésben. A komoly piaci jelenlétre törekvő bank ráadásul olyan területen is nyomulna, ahol mások még alig vannak jelen. Ukrajnai működésük eközben a megszokottak szerint halad, a paksi bővítésben való részvételt – finanszírozási oldalon – pedig nem zárják ki. Interjú.

Magyar–ukrán gazdasági kapcsolatok: lőttek az üzletnek?

Menekül a külföldi tőke Ukrajnából, csökken a fizetőképes kereslet, államcsőd fenyeget. Az elmúlt négy évben megduplázódott ukrán–magyar kereskedelem is csak lejtmenetre számíthat.

Magyarország a béke szigetének tűnik, de egyáltalán nem az

Több mint 20 éve nem látott foglalkoztatottság, 2008 óta nem látott alacsony munkanélküliségi ráta. A számok alapján úgy tűnik, a magyar munkaerőpiac kezd magára találni a válság után, sőt fordulat történt – legalábbis a kormány értelmezése szerint. Ez azonban csak a nagyon törékeny látszat. A komoly növekmény mögött ugyanis jószerivel semmilyen reálfolyamat nincs, a kedvezőnek látszó számok mögött csaknem kizárólag a hihetetlen mértékben felfutó közmunka, és a magyarok exodus-szerű külföldi munkavállalása áll – valós gazdasági okok viszont nem. Sőt, a foglalkoztatottak számának növekedése könnyen megállhat, emellett pedig az ukrán válság is bekavarhat a jelenleg nagyon kedvezőnek látszó állapotba.

1 ... 821 822 823 824 825 ... 869