szerző:
Farkas Zoltán

Ezt az autót tolják, legfeljebb az ablaktörlő működik – jellemezte a magyar gazdaság állapotát Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest vezetője.

Jön az év vége, kezdődik a jövő évi prognózisok publikálásának a szezonja, csupán a kormányzat hallgat: saját előrejelzését a tavaszi konvergenciaprogrammal, illetve a nyáron elfogadott, azzal lényegében azonos költségvetéssel letudta. Bár ellenzékben Varga Mihály többször is benyújtotta azt a törvényjavaslatot, hogy a kormány negyedévente pontosan informálja az Országgyűlést a makrogazdasági helyzetről, kormányon ezt szemlátomást nem tartja fontosnak. Úgynevezett technikai kivetítést – legalábbis nyilvánosan hozzáférhetőt – a nemzetgazdasági tárca nem készít. A Költségvetési Tanács sem teszi ezt, utóbbinak csupán azt kell vizsgálnia, hogy a büdzsét befolyásoló törvények nem veszélyeztetik-e az államadósság csökkentését. Egyelőre úgy látja, hogy nem.

A 2010-ben megszűnt Költségvetési Tanács még precízen kiszámolta, hogy az elfogadott törvényeknek – sőt a módosító indítványoknak – milyen költségvetési következményei lehetnek. Az intézmény akkori vezető közgazdásza, Romhányi Balázs azóta sem tett le erről, a Bajnai Gordon által alapított Haza és Haladás Alapítvány megbízásából idén is összerakta saját technikai kivetítését. A számítás a 2015. november 23-áig kihirdetett jogszabályokon alapul.

Az elemzői konszenzus szerint a gazdasági növekedés lassul, a Költségvetési Felelősségi Intézet szerint jövőre 1,7 százalékra, és a későbbi években sem emelkedik 2 százalék fölé. Sőt a jövő évi 1,7 százalék is csak akkor jön össze, ha az unós támogatások lehívását sikerül számottevően felgyorsítani. A konvergenciaprogram az idei évre 1988, jövőre 1015 milliárd forintos uniós támogatással kalkulált, Romhányi szerint ennél 600 milliárd forintnál nagyobb uniós támogatásra van szükség ehhez a szerény növekedési szinthez is. „Plusz-mínusz 0,5 milliárd forint uniós támogatás 0,1 százalékkal növeli vagy csökkenti a GDP-t” – magyarázta. Korábban egy emlékezetes megszólalásban Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter is arról beszélt, ahhoz, hogy jövőre 2 százalék felett legyen a növekedés, Brüsszelből „ki kell taposni” 1600 milliárdot. Ez nagyjából egybevág a Költségvetési Felelősségi Intézet számításaival.

Az uniós támogatásokkal a magyar gazdaságot a következő években „álomszerű költségvetési stimulus” éri – fogalmazott Romhányi. E nélkül nagyjából helyben járnánk.

Sem beruházás, sem létszámbővülés?

A lassulás fő magyarázata – az uniós források szűkülésén kívül – a versenyszféra lanyha beruházási kedve, illetve változatlanul pangó foglalkoztatása. Egyikről sem könnyű megbízható adatokhoz jutni, mivel a statisztikai adatok nem egyértelműek – fejtegette Romhányi. Ami az invesztíciókat illeti, az állami beruházások váltak dominánssá, feltehetőleg annál is nagyobb mértékben, mint ami a statisztikákból kiolvasható; ennek oka egyrészt az állami tulajdonú vállalatok nem egyértelmű statisztikai besorolása, másrészt az, hogy az állami beruházások a versenyszféra szereplőinek is fontos megrendelői. Itt ismét érvényesül az uniós támogatások torzító – idén még szépítő – hatása.

©

Még ellentmondásosabb a helyzet a foglalkoztatási adatokban, amelyeket tanulmányozva feltűnő, hogy a megkérdezéses munkaerő-felmérés és a vállalatoktól, költségvetési intézményektől begyűjtött adatok alapján készült összegzés közti különbség trendszerűen nő, tavaly már meghaladta a 200 ezer főt. „A versenyszféra teljes létszámnövekedése (közmunkások és külföldön foglalkoztatottak nélkül) 2011 és 2014 között a munkaerő-felmérés szerint 294 ezer fő, míg az intézményi statisztika szerint 3 ezer fő volt” – olvasható a technikai kivetítésben.

Romhányiék az adatok mélyebb vizsgálata során arra a következtetésre jutottak, hogy „a külföldön munkát vállalók nagy része valójában eltűnik a magyar statisztika látóköréből”, aminek két következménye van: egyrészt a belföldön foglalkoztatottak számát a munkaerő-felmérés felülbecsli, másrészt a külföldön dolgozók hazautalt jövedelmének értékét a fizetési mérleg alulbecsüli. Utóbbi kapcsán Romhányi arra is figyelmeztet, hogy a külföldön dolgozók hazautalt jövedelméről nincsenek hitelt érdemlő statisztikai adatok, így a sokat emlegetett 920 milliárd forint sem tekinthető annak.

Szerinte a következő módszertani problémák merülnek fel:

– A külföldről származó munkajövedelem becslésének alapja a külföldön dolgozók létszáma és a külföldi, pontosabban az osztrák és a német átlagbér. Mivel a külföldön dolgozók – különösen a távolabbi országokban élők és ezért ritkábban hazalátogatók – létszámát a KSH alulbecsli, ezért a munkavállalói jövedelem is nagy valószínűséggel alulbecsült.

– A külföldön megfizetett adó becslésének alapja szintén a német és osztrák adózási környezet, amely nem feltétlenül reprezentatív a távolabbi országokban munkát vállalók nettó jövedelme szempontjából.

– A külföldön munkát vállalók külföldi fogyasztását szinte biztos, hogy a KSH-adatokon alapuló fizetési mérleg jelentősen alulbecsli, mivel 2010–2014 között a munkavállalási céllal külföldre utazók fogyasztása gyakorlatilag stagnált, miközben a létszámuk még a KSH becslése szerint is több mint megduplázódott.

©

Kockázatok, kockázatok

A fő kockázat tehát az uniós források mozgósíthatóságában rejlik, de nem ez az egyetlen tényező, amely befolyásolhatja a gazdasági folyamatokat.

Vagyonértékesítésből a költségvetés úgynevezett Beruházási Alapja – amelyből a paksi fejlesztést, a sportlétesítményeket és más nemes célokat finanszíroz a kormány – az idén 169 milliárd forint, jövőre 133 milliárd forint bevétellel számol, de az idén szinte biztos, hogy egyetlen fillér sem folyik be – viszont 105 milliárdot már elköltöttek ezekre a beruházásokra. Bár Lázár János nyilatkozata szerint az OTP-részvények eladásának ellentétele a Beruházási Alapot gyarapítja, ezzel ellentmondásos helyzet áll elő. A részvények értékesítése ugyanis nem változtatna az uniós elszámolású mérlegen, de ha ezt a 75 milliárdot a költségvetés elkölti, akkor azt meg kell jelölni a kiadások között, vagyis rontja a szaldót. Jövőre viszont már összejöhet a tervezett 133 milliárd forintos bevétel – feltételezi Romhányi.

A hazai össztermékhez viszonyított államadósság az idei évben és jövőre is nagyjából stagnál, (76,1, illetve 76,2 százalék), utána viszont évi 1 százalékkal csökkenhet. Ezt a pályát a paksi beruházás változtathatja meg, Erre az idei évben 14 milliárdot fizettek ki, jövel kevesebbet a tervezettnél, a jövő évi kiadási előirányzat 113 milliárd. Az államadósság csak akkor mérsékelhető – veti fel Romhányi –, ha a paksi kiadások a következő években sem ugranak meg. Ez azonban valószínűtlen, hiszen 2018-tól a kiadások évi 300-400 milliárdra nőnek – folytatja a gondolatmenetet –, de arra is van esély, hogy „a beruházás nem, vagy legalábbis nem a jelenlegi szerződés formájában fog megvalósulni”.További kockázatot jelent a VW-ügy, a kamatemelési ciklus kezdete, a kínai gazdaság növekedése is.

A kamatemelést a Magyar Nemzeti Bank halogatni fogja, mivel a devizaalapú hitelek forintra váltásával kamatkockázat lépett az árfolyam-kockázat helyébe – jövendöli a Költségvetési Felelősségi Intézet. Jövőre egy euróért átlagosan 317 forintot, 2017-ben 320 forintot kell adni, és az infláció is csak abban az évben tér vissza a jegybank 3 százalékos célja közelébe.  

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Manfred Weber: A Néppártnak vannak alapelvei, ezért fogadta el a többség a Sargentini-jelentést

Manfred Weber: A Néppártnak vannak alapelvei, ezért fogadta el a többség a Sargentini-jelentést

Baleset az Ajtósi Dürer soron

Baleset az Ajtósi Dürer soron

A jobbikosok lettek az ünnep vándorai: a belvárosból a köztévéhez, majd a Fidesz-székházhoz vonultak tojással dobálni - ÉLŐ

A jobbikosok lettek az ünnep vándorai: a belvárosból a köztévéhez, majd a Fidesz-székházhoz vonultak tojással dobálni - ÉLŐ

Vajon hatékony az online terápia?

Vajon hatékony az online terápia?

Elítélték a volt horvát kormányfőt és a Mol-Ina per még csak most jön

Elítélték a volt horvát kormányfőt és a Mol-Ina per még csak most jön

Egy magyar szó, ami világhódítóvá vált: fókuszban a kocsi

Egy magyar szó, ami világhódítóvá vált: fókuszban a kocsi