A miniszterelnök hétfőn tárgyalt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökével, kedden kora délutánra pedig már az Országgyűlés is jóváhagyta az előző nap született megállapodás tartalmát.
Képes lehet-e egy új ellenzéki politikus elmondani azt, hogy egy adóreform nem járna szociális juttatások elvételével, ha már az eddigi ellenzéknek nem sikerült? Mit árulhatnak el a tervekről a választás előtt? Be lehetne-e vezetni a NER-elit ellen vagyondézsmát, ha megbukik a rendszer? Erről is beszélt három korábbi miniszter, és közgazdászok is elemezték az adórendszerünket a Republikon rendezvényén.
A kormány választási osztogatása csak tovább szűkítette a jegybank mozgásterét, de ettől függetlenül is biztosra lehetett venni, hogy az alapkamat marad 6,5 százalékon.
Az ezredfordulón Bulgáriában feleannyit kellett fizetni egy dolgozónak, mint nálunk, most már 85 százalékon állnak, és mivel ott olcsóbb az élet, tulajdonképpen ugyanazon a szinten. Az euró bevezetése fontos lenne, Bulgária 3 százalékos kamattal bocsát ki adósságot, Magyarország 7-tel. A különutaskodó politika elbizonytalanítja a vállalkozásokat, és kevésbé vonzóvá teszi Magyarországot.
A minimálbér 13, illetve a garantált bérminimum 10 százalékos emelése helyett a kkv-knak saját bevallásuk szerint csak 5 százalékos emelésre futná. De a gazdasági helyzet miatt most a kormány eredeti terve is bizonytalan.
A 14. havi nyugdíj bevezetéséről szóló törvénymódosítás csak a havi juttatás 25 százalékának kifizetését írja elő 2026-ra, az ígért fokozatos bevezetést nem írja törvénybe. Ha a kormány/párt nem tesz semmit, soha nem lesz 14. havi nyugdíj, csak 57. heti. 2020-ban még törvénybe írták a 13. havi nyugdíj fokozatos bevezetését.
A Niveus tanácsadó cég a kisvállalati és a kiskereskedelmi adó reformját kommentálta bővebben, de a maradék 9 pontról is gyorsértékelést adott. Rámutatnak: ezek között több olyan is van, ami korábban is ismert volt, a bejelentése pedig lényegi újdonságot nem tartalmazott.
A miniszterelnök elmondta, az egész csomag 80-90 milliárd forintos teher a költségvetésnek, ennek lesz a fedezete a duplájára emelt bankadó.
Az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump pénteken felfüggesztette a vámokat több mint kétszáz élelmiszeripari termékre, köztük a kávéra, marhahúsra, banánra, narancslére és paradicsomra.
Többletpénzt kap a Bethlen Gábor Alap, és a magyar versenyképességi stratégia mesterségesintelligencia-alapú felülvizsgálatát is el kell végezni.
A kormány már bejelentett intézkedéseit öltöztették jogi formába.
Ha pedig nem hisz, akkor még nagyobb a baj. Orbán Viktornak nem kellett volna mást tennie, mint a saját kezére csapni, és betartani a vállalásait, de ő éppen az ellenkezőjén dolgozik, mint amiről beszél. Az újabb eladósodásnak azonban súlyos következményei lesznek, bárki nyeri is meg a választást. De melyik a miniszterelnök legnagyobb szemfényvesztése, és miben áll az új magyar gazdasági szerkezetet megalkotó Matolcsy György valódi öröksége?
Ezek a csütörtöki kormányinfó gazdasági témájú bejelentései.
Amiatt is aggódnak, hogy a költségvetés nem fogja elbírni a választási kampányra időzített osztogatást.
A jegybankelnök szerint a védőpajzsépítés a jövőről szól. Ha lenne devizacsere-megállapodás az Egyesült Államokkal, annak magyar oldalán a jegybank állna, ehhez képest az MNB nem is képviseltette magát az Orbán–Trump-találkozón.
Emelkedtek a magyar kötvényhozamok, miután a nemzetgazdasági miniszter bejelentette, hogy a kormány az idei és a jövő évi költségvetési hiánycélt is elengedi. A magyar hozamszint így már a románnál is magasabb.
Ahogy 2022 óta folyamatosan, a kormány újra meghosszabbítja a kamatstopot. Az eredeti kamatstop 2,02 százalékon rögzítette a kamatszámítás referenciamutatóját, miközben a szerződéses referenciamutató most 6,5 százalék, de a bevezetés óta járt már 16 százalék fölött is.
A kormány alaposan alultervezte az inflációt, ezért a januári 3,2 százalékos nyugdíjemelést 4,8 százalékosra kell kiegészíteni.
Bukarest nem keres mentességet az amerikai szankciók alól, inkább államosítaná az orosz Lukoil eszközeit. A román kormány továbbá támogatja, hogy az Európai Unió is bevezesse az amerikai szankciókat. Az amerikai intézkedések alól Orbán Viktor 466 milliárd forintért vásárolt mentességet.
Nincs devizacsere-megállapodás, nincs hitelmegállapodás, az Orbán Viktor által bejelentett „védőpajzs” jelen állás szerint egy „politikai mondás”.
