Kétnapos ülést tartanak Amszterdamban az Európai Központi Bank vezetői, hogy döntsenek az alapkamant várható emeléséről, amelyre legkorábban júliusban kerülhet sor. Az infláció egyre inkább galoppozik az eurozónában, májusban újabb rekordok dőltek meg, ezért a kamatemelés elkerülhetetlennek látszik.
Ehhez a politikai támogatás megszerzése lehet a legnagyobb kihívás.
A legjobb üzlet ma Magyarországon utat és vasutat építeni, de a bányászat is elég jól fial - ezek a jellemzően a NER-hez kötődő ágazatok azonban nincsenek a megadóztatott körben.
Budapest főpolgármestere egy Facebook-bejegyzésben ecsetelte, miért baj, hogy az önkormányzatok, valamint a kis- és középvállalkozások nem részesülnek tovább a rezsicsökkentésből.
Úgy járt a kormány, mint az az ember, aki az utolsó fillérig elkölti a hitelkártyáján lévő pénzt abban bízva, hogy innentől majd törleszt, ám elveszti az állását. A kormány a tavaly meghirdetett 1100 milliárdos kiadáscsökkentéssel nullára hozta ki a választási osztogatást, csakhogy beütött a háború, és elszálltak az energiaárak, ezért nincs fedezete a rezsicsökkentésnek. Most mindenkinek szembejött, hogy annak fenntartása mekkora áldozatot jelent – hangzott el a Fülkében.
Azt egyelőre csak sejteni lehet, hogy pontosan ki és pontosan mekkora közterhet kapott a nyakába, a bizonytalanság is rontja a piacot.
Egész nap gyengélkedett, de a java az után jött, hogy a miniszterelnök bejelentette a különadókat.
A tőzsde is rosszul teljesít szerdán, amikor mindenki a kormány újabb bejelentéseit várja.
Első ránézésre csak egyes személyek változtak az új kormányban, ahol a gazdasághoz köthető témák kilenc tárcavezetőhöz is köthetők lesznek majd. Ha alaposabban megnézzük, akkor azért jól kivehető az a stratégiaváltás, amely miatt várni kellett az ötödik Orbán-kormány megalakulására.
Baloldali tüntetőkkel együtt dollármilliomosok is felvonultak a világgazdasági fórum helyszínén, ahol igazságosabb adórendszert követeltek az egész világon. Míg több milliárd ember életszínvonala megrendült a pandémia idején, a szupergazdagok tovább gazdagodtak.
Két év szünet után új időpontban rendezik meg a világ leghíresebb gazdasági fórumát, amelynek központi témája az ukrajnai háború – nincs azonban konszenzus abban, hogy ezzel a gazdaságban mit is lehet kezdeni.
Nem sokkal az ukrajnai háború kitörése után jelentették be az exportkorlátozást.
Budapest fejlesztését is fontos feladatának tartja a kormányba visszatérő Lázár, aki átláthatóságot szeretne a hazai állami beruházásoknál. Az azonban két meghallgatása után sem világos, ez miként érhető majd el.
A kormány nem kíván változtatni az adórendszeren, ám ez nem jelenti azt, hogy minden változatlan marad: a pénzügyminiszter-jelölt parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, a kisvállalkozói adón mindenképpen finomítani kell. Varga azt is megemlítette, hogyan szigorítanák az önkormányzatok gazdálkodását.
A következő kormányban technológiáért és iparért felelős miniszter a közlekedéspolitikát szánja a Budapesti Fejlesztési Központ eddigi vezetőjének. Palkovics miniszterjelölti meghallgatásán arról is beszélt: év végére termelhet a debreceni vakcinagyár.
Az áfacsökkentést veszélyes dolognak tartja, hiszen az a pénz megmarad a kereskedőnél, amelyek többsége külföldi – mondta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszterjelölt gazdasági bizottsági meghallgatásán. Azt is elmondta, hogy az árstop alá eső termékek száma nőhet.
A külgazdasági és külügyminiszter-jelölt az első, gazdasági bizottság előtti meghallgatásán az energiabiztonság kérdéseiről beszélt. A paksi bővítésnél nem váltaná ki az orosz felet Szijjártó Péter, aki azt állította, hogy a Fidesz-KDNP 2010-es kormányra kerülése óta mindent megtett az energiabeszerzés diverzifikálása érdekében.
Az amerikai jegybank nem pusztán kamatemelési, szigorítási ciklusban van, jó eséllyel szándékosan igyekszik volatilitást előidézni, hogy a részvények és egyéb eszközök árfolyamán keresztül vagyoncsökkenést idézzen elő. A magyar jegybank alelnöke a háztartásoknak megtakarítást, a kormánynak költségvetési fegyelmet ajánlott. A frissen kinevezett miniszterelnök ezzel szemben rezsicsökkentést ígért.
Az infláció tetőzését csak a harmadik negyedévre várja a jegybank.
Ez hivatalos adat, a valóságban az infláció magasabb lehet. Miért a gyors áremelkedés, amely októberre a száz százalékot is elérheti?
