Elsősorban az ország kockázati megítélésének javulása tette lehetővé az alapkamat újabb csökkentését, de pozitívum, hogy a kormány elkezdte a költségvetési kiigazítást, amelynek mértéke idén a GDP 0,6 százalékára, jövőre 0,7 százalékára rúg. Az inflációs pálya változatlan, 4 százalék körüli inflációs adatok várhatók a következő hónapokban. A jegybank valószínűleg még egy vagy két 25 bázispontos kamatvágást hajt végre idén valamikor, év végére 6,25 százalékos vagy 6,5 százalékos alapkamat valószínű.
Az idei évre a GDP 0,6 százalékával egyenértékű kiigazítást, a jövő évre a GDP 0,7 százalékával egyenértékű kiigazítást jelentenek a kormány által bejelentett kiadáscsökkentő és bevételnövelő intézkedések. Ezek érdemben segítik az idei és a jövő évi költségvetési hiánycél teljesítését – mondta Virág Barnabás jegybanki alelnök a monetáris tanács kamatdöntő ülése után.
A fiskális, költségvetési kiigazítás elindulása egyike volt azoknak a pozitív fejleményeknek, amelyek lehetővé tették a jegybank számára, hogy ismét mérsékelje az alapkamat mértékét: 7 százalékról 6,75 százalékra.
Maradnak a pandémiás „extraprofit” különadók, a bankok pedig új sarcokat kapnak a nyakukba. Azzal húzhatták ki a gyufát, hogy nem Nagy Márton miniszter szándéka, hanem betű szerint értelmeztek egy jogszabályt. A kormány 400 milliárd forint úgynevezett védelmi pénzt szed be, de a költségvetési hiánycél teljesítéséhez ez is kevés lehet.
A legfontosabb pozitív fejlemény az ország kockázati megítélésének javulása volt.
A júniusi inflációs adat kedvezőbb volt a piaci várakozásoknál, de a jegybank szerint egy fecske nem csinált nyarat, a várható inflációs pálya nem változott,
az éves alapú infláció az év hátralévő hónapjaiban a jegybanki toleranciasáv felső széle, vagyis 4 százalék körül alakul majd.
Kevésbé örvendetes, hogy az alapfolyamatokat megragadó maginfláció a következő hónapokban emelkedni fog, év végére 5 százalék körüli szinten lesz. Szintén további óvatosságot indokol, hogy a tényleges inflációs folyamatokat befolyásoló inflációs várakozások még mindig rendkívül magasak és csak lassan mérséklődnek.
A kormány által a közelmúltban bevezetett megszorítások elegendőek lehetnek a 4,5 százalékos GDP-arányos hiánycél eléréséhez – ha minden jól megy. Az uniós túlzottdeficit-eljárás várhatóan július végén indul, de inkább a hitelminősítők miatt lesz muszáj a kormánynak szerkezeti reformokat végrehajtania.
Virág Barnabás szó szerint nem mondta ki, de utalt rá, hogy a kamatvágást támogatták az elemzői várakozások: ezek ugyanis egyre inkább 25 bázispontos vágást valószínűsítettek. Ennek köszönhetően nem okozott meglepetést a jegybank, amikor tényleg ekkorát vágott.
Ami a külső körülményeket illeti, jelentősen nőtt a valószínűsége annak, hogy a Federal Reserve szeptemberben elkezdi a maga kamatvágási ciklusát, a piac azzal együtt 2-3 darab, 25 bázispontos kamatcsökkentést áraz.
Ami a Magyar Nemzeti Bank kamatpályáját illeti, Virág szerint a jelenlegi információk alapján
továbbra is „reális” várakozás, hogy az alapkamat év végén 6,25-6,5 százalék lesz. Ide még 1-2 darab 25 bázispontos vágással lehet eljutni.
A monetáris tanács már most, júliusban, és az év hátralévő részében
minden egyes alkalommal a kamattartás és a 25 bázispontos kamatvágás között fog választani. Minden egyes alkalommal eseti alapon, a bejövő adatok alapján.
Különös tekintettel az inflációs kilátások alakulására, az ország kockázati megítélésének változására, az ország régión belüli relatív pozíciójának módosulására és a pénzpiaci stabilitás fenntartására, vagyis a forint árfolyamára vigyázva.
Ami a mostani ülést illeti, Virág Barnabás elmondása szerint a tanácstagok közt volt vita, akadt, aki a kamattartás mellett érvelt. Végül sikerült konszenzust elérni, a 25 bázispontos vágást egyhangúan szavazták meg. Az alelnök hangsúlyozta, hogy a tanács nagyon is tisztában van azzal, hogy a mostani bizonytalan, gyorsan változó környezetben nagyon kockázatos lenne túlvágni az alapkamatot, most és a jövőben is ennek megfelelően döntenek.
Ahogy várható volt, a választások után a kormány megszorításokat vezet be. A gazdaság döcög, a költségvetési hiány június végén már 2 656,4 milliárd forint volt, ami az eredeti éves előirányzat 105,6 százaléka. A kormány 400 milliárd forint pluszbevételt vár az idei évre a bejelentett megszorításoktól.
Egy tucat belvárosi pár éve Szandára költözött. Három évvel első riportunk után visszamentünk, hogy lássuk, hogyan alakult a sorsuk.
Ezúttal egy költségvetéssel kapcsolatos cikkre reagált a miniszterelnök.
