Az idei évre a GDP 0,6 százalékával egyenértékű kiigazítást, a jövő évre a GDP 0,7 százalékával egyenértékű kiigazítást jelentenek a kormány által bejelentett kiadáscsökkentő és bevételnövelő intézkedések. Ezek érdemben segítik az idei és a jövő évi költségvetési hiánycél teljesítését – mondta Virág Barnabás jegybanki alelnök a monetáris tanács kamatdöntő ülése után.

A fiskális, költségvetési kiigazítás elindulása egyike volt azoknak a pozitív fejleményeknek, amelyek lehetővé tették a jegybank számára, hogy ismét mérsékelje az alapkamat mértékét: 7 százalékról 6,75 százalékra.

A legfontosabb pozitív fejlemény az ország kockázati megítélésének javulása volt.

A júniusi inflációs adat kedvezőbb volt a piaci várakozásoknál, de a jegybank szerint egy fecske nem csinált nyarat, a várható inflációs pálya nem változott,

az éves alapú infláció az év hátralévő hónapjaiban a jegybanki toleranciasáv felső széle, vagyis 4 százalék körül alakul majd.

Kevésbé örvendetes, hogy az alapfolyamatokat megragadó maginfláció a következő hónapokban emelkedni fog, év végére 5 százalék körüli szinten lesz. Szintén további óvatosságot indokol, hogy a tényleges inflációs folyamatokat befolyásoló inflációs várakozások még mindig rendkívül magasak és csak lassan mérséklődnek.

Virág Barnabás szó szerint nem mondta ki, de utalt rá, hogy a kamatvágást támogatták az elemzői várakozások: ezek ugyanis egyre inkább 25 bázispontos vágást valószínűsítettek. Ennek köszönhetően nem okozott meglepetést a jegybank, amikor tényleg ekkorát vágott.

Ami a külső körülményeket illeti, jelentősen nőtt a valószínűsége annak, hogy a Federal Reserve szeptemberben elkezdi a maga kamatvágási ciklusát, a piac azzal együtt 2-3 darab, 25 bázispontos kamatcsökkentést áraz.

Ami a Magyar Nemzeti Bank kamatpályáját illeti, Virág szerint a jelenlegi információk alapján

továbbra is „reális” várakozás, hogy az alapkamat év végén 6,25-6,5 százalék lesz. Ide még 1-2 darab 25 bázispontos vágással lehet eljutni.

A monetáris tanács már most, júliusban, és az év hátralévő részében

minden egyes alkalommal a kamattartás és a 25 bázispontos kamatvágás között fog választani. Minden egyes alkalommal eseti alapon, a bejövő adatok alapján.

Különös tekintettel az inflációs kilátások alakulására, az ország kockázati megítélésének változására, az ország régión belüli relatív pozíciójának módosulására és a pénzpiaci stabilitás fenntartására, vagyis a forint árfolyamára vigyázva.

Ami a mostani ülést illeti, Virág Barnabás elmondása szerint a tanácstagok közt volt vita, akadt, aki a kamattartás mellett érvelt. Végül sikerült konszenzust elérni, a 25 bázispontos vágást egyhangúan szavazták meg. Az alelnök hangsúlyozta, hogy a tanács nagyon is tisztában van azzal, hogy a mostani bizonytalan, gyorsan változó környezetben nagyon kockázatos lenne túlvágni az alapkamatot, most és a jövőben is ennek megfelelően döntenek.