Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
A várakozásoknak megfelelően az alapkamat 50 bázispontos (0,5 százalékpontos) csökkentéséről döntött a jegybank Monetáris Tanácsa május 21-ei ülésén. Az irányadó kamat mértéke így 7,25 százalékra mérséklődik.
A kamatcsökkentés mértékét a Matolcsy György vezette jegybank előzetes kommunikációja lényegében rögzítette, az április végi döntés után – és azóta – az „óvatos és türelmes” megközelítés a mottó. Virág Barnabás alelnök ráadásul még napokkal a kamatdöntés előtt is erősen hangsúlyozta, hogy az alapkamat az első félév végére 6,75-7 százalékra várható. A kamatcsökkentésnek azon a ponton – legalábbis egy időre – vége lesz.
A kérdés ezzel kapcsolatban nem az áprilisi 50 bázispontos csökkentés folytatása volt májusban – áprilishoz képest sem a jegybank által figyelt mutatók és körülmények, sem a jegybank kamatpolitikája nem változott.
Az áprilisi döntés után Virág Barnabás a külső környezet bizonytalanságát hangsúlyozta, különös tekintette az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed által befutni tervezett kamatpályára vonatkozó előrejelzéseket. A jegybank szerint örvendetes a gyors és általános dezinfláció – ám ezalól kivételt képeznek a szolgáltatások, amelyek áremelkedési üteme továbbra is magas. Visszatérő motívumként Virág Barnabás az egyes szektorokban (telekommunikáció például) működő visszatekintő árazási gyakorlatot ostorozta, amely keretében a vállalkozások a megelőző évi inflációhoz igazítva emelik áraikat. A bizonytalan környezetben emelkedtek a kockázati felárak – Magyarország esetében a költségvetési hiánycél teljesítése így különösen fontos volna. Ahogy eddig, az importált infláció minimalizálása miatt kiemelt szempont a pénzpiaci stabilitás – beleértve a forint árfolyamát.
Előretekintve a kérdés leginkább az, hogy június végén a Monetáris Tanács újabb 50 bázispontos csökkentés mellett dönt-e (így 6,75 százalékra csökkentve az alapkamatot), vagy csak 25 bázispontot vág (7 százalékra csökkentve az alapkamatot).
Ezzel kapcsolatban némi iránymutatás várható az alelnöktől a kamatdöntés közzététele utáni háttérbeszélgetésen, de csak némi, borítékolható, hogy Virág Barnabás továbbra is az óvatos, adatvezérelt monetáris politika folytatását fogja hangsúlyozni.
A júniusi kamatdöntés azért is különleges – és különösen fontos – lesz, mert addigra elkészül a jegybank gazdasági előrejelzéseit tartalmazó Inflációs jelentésének friss kiadása, a Monetáris Tanács már annak ismeretében hoz majd döntést. Az előrejelzésből és a jegybank kommunikációjából lehet majd arra következtetni, mekkora mozgásterük lesz a további kamatvágásoknak a második félévben. A dolgok jelenlegi állása szerint minimális, év végére 6,5 százalékos alapkamat valószínű.
