Ezt jósolja legalábbis az OECD, amely a G20 államok perspektíváit vizsgálta meg. Az infláció egyik legfőbb oka az, hogy a világgazdaság gyorsan indult újra, és emiatt áruhiány alakult ki sok területen.
28400 milliárd dollárban határozta meg a washingtoni kongresszus az államadósság plafonját, de Joe Biden amerikai elnök olyan ütemben zúdítja a pénzt a piacokra, hogy hamarosan megközelíthetik ezt a szintet. Janet Yellen pénzügyminiszter a Wall Street Journalben fordult a kongresszushoz és a közvéleményhez.
Van, aki működési zavaroktól tart, más csak vállat von a helyi iparűzési adó megfelezésének esetleges meghosszabbítása esetén, amelyről pénteken beszélt Parragh László kamarai elnök. A magát egyre több területen kompetensnek érző elnök az adónem teljes átalakítására vonatkozó felvetésével kapcsolatban már ellenzéki és kormánypárti városvezetők is egyetértenek, mert a probléma valós, de szerintük az arra adott javaslat pontatlan, és az önkormányzati feladatok és finanszírozás ismeretének hiányáról tanúskodik.
Az MKIK-elnök szerint igazságtalan a rendszer, a helyi iparűzési adó megfelezése pedig „pozitív tapasztalatokat” hozott.
Mit köszönhet egymásnak a magyar kormány és a német tőke? Ezt a kérdést is körbejárta az e heti HVG, amely a hamarosan leköszönő Angela Merkel német kancellárként eltöltött másfél évtizedét elemzi.
A nyugdíjasok, gyereket nevelők vagy várók, közmunkások, illetve azok, akiknek csökkent a jövedelme, maradhatnak csak a hitelmoratóriumban novembertől, ők is akkor, ha ezt kérik a bankjuktól – közölte a pénzügyminiszter.
Komoly feladat vár az EKB vezetőire, a döntést csütörtökön ismerhetjük meg.
A nemzeti konzultációban részt vevők több mint 90 százaléka támogatta a hitelmoratórium meghosszabbítását.
Szakítani kell azzal a gondolkodásmóddal a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint, hogy a versenyképesség záloga az olcsó munkaerő.
A Nagy-Britanniát sújtó milkshake- és csirkehiány csak a kezdet, az üzleti élet szereplői a vízumszabályok liberalizálást követelik az egyre komolyabbá váló munkaerőhiány enyhítésére és a karácsonyi szezon megmentésére. A teljessé vált Brexit nem csak „gyermekbetegségeket” okoz, a szakértők szerint az igazi következmények 15 év múlva látszanak majd.
Egy cikkre reagált a jegybank elnöke.
1,2-ről 1,5 százalékosra emelte a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa az alapkamatot – kétségkívül ez volt a hét egyik legfontosabb gazdasági híre. De milyen hatással lehet egy ilyen döntés a mindennapi életünkre?
Addig folytathatja az MNB a kamatemelést, amíg nem tér vissza az infláció a 4 százalék alatti toleranciasávba, ez azonban valószínűleg csak 2022 elején történhet meg – mondta a jegybank alelnöke az újabb alapkamat-emelés után.
A Fidesz-kormány elszalasztott lehetőségeiről ír ezen a héten a Magyar Nemzet internetes oldalán a jegybankelnök.
Ennyivel csökkenti a személyi juttatásokra és azok járulékaira fordítható összeget a kormány egy határozattal. További félmilliárddal kevesebbet költhet dologi kiadásokra is a statisztikai hivatal.
A jegybankelnök azt írja hétfői cikkében, hogy válság jön, de egy „versenyképességi fordulat” megvédené Magyarországot, ehhez van szükség egy új gazdaságpolitikai intézményre.
Domokos László szerint túl értékes az ember ahhoz, hogy adózzon.
Megengedi kis- és közepes vállalkozások alapítását a kubai kormányzat, amely eddig ragaszkodott az állami tulajdonhoz. Júliusban tömegtüntetések voltak a rossz élelmiszerellátás és a tűrhetetlen kórházi helyzet miatt. Erre reagált a kommunista vezetés.
Egy vitára pontot tettek, ezer másikat "szakítottak fel" Kaczynskiék.
Sokkal inkább az 1991-es puccskísérlet, illetve Oroszország, Ukrajna és Fehéroroszország vezetőinek összesküvése - érvel a 90 éves Mihail Gorbacsov, aki a Russia in Global Affairs című szaklapban fejtette ki a nézeteit.
