Csikorog a gazdaság, recseg a költségvetés, de Orbán még tűri Nagy Márton kudarcát

Az amúgy sem valami optimista várakozásokhoz képest is gyengén muzsikált a magyar gazdaság a második negyedévben, 2023 azonos időszakához képest mindössze 1,3 százalékkal nőtt a GDP a kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint. Ez meglehetősen pocsék teljesítmény, adva, hogy 2023 második negyedévében épp 2,4 százalékos visszaesés volt, vagyis a gazdaság rendkívül alacsony bázishoz képest mutatott fel gyengécske növekedést.

Sokkal kellemetlenebb, hogy az előző negyedévhez képest 0,2 százalékkal csökkent a GDP. A statisztikai hivatal részletes adatokat még nem közölt, csak annyit, hogy a növekedéshez az építőipar és az ingatlanpiac járult hozzá, míg az ipar visszaesése fékezte a növekedést.

Se a forintot, se a költségvetést nem küldi padlóra

A vártnál gyengébb GDP-adatra a forint gyengüléssel reagált, az euróval szemben a reggeli 393 alatti szintről a 395 alatti szintre. Emögött az állhat, hogy a jegybank eddig nem zárkózott el a további kamatvágástól, a gyenge gazdasági teljesítmény mellett a piac úgy értékelheti, hogy tér nyílt további kamatcsökkentések előtt – értékeli a helyzetet Virovácz Péter, az ING vezető közgazdásza.

Virág Barnabás jegybanki alelnök az MNB monetáris tanácsa legutóbbi kamatdöntése után egy vagy két darab 25 bázispontos kamatcsökkentést prognosztizált az idei évre. Úgy tűnik, a friss GDP-adat tükrében a piac elkezdett beárazni egy harmadik 25 bázispontos vágást is az év végéig. A forint gyengülése miatt persze a jegybanknak nem lesz mozgástere több kamatvágást végrehajtani, így végső soron nem változtak kamatpályával és forintárfolyammal kapcsolatos várakozásaim – mondta lapunknak Virovácz.

A forint az euróval szemben várhatóan továbbra is a 385-395-ös sávban mozoghat.

Továbbra is jelentős ingadozásokkal, különösen, hogy a napokban esedékes több nagy jegybank, az amerikai Fed (magyar idő szerint szerda este), a Bank of England (csütörtök délután), a Bank of Japan (szerdán hajnalban közölt) kamatdöntése.

Az elemző szerint a GDP-arányosan 4,5 százalékos költségvetési hiány nagyjából teljesíthetőnek tűnik a vártnál gyengébb gazdasági növekedés mellett is. A kormányhoz befutó nagyfrekvenciás adatok tükrében a kabinet erre számíthatott, s beleszámíthatta a már bejelentette kiigazítócsomagba. Hátradőlni biztosan nem lehet, a kormány idei nominális GDP-re vonatkozó várakozása eddig is inkább optimistának tűnt. Ahhoz pedig, hogy a nemzetgazdasági miniszter által legutóbb említett 2 százalék körüli éves növekedés összejöjjön, a második félévben nagyon meg kellene lódulnia a gazdaságnak.

„Jót nem tesz neki” – kommentálja a második negyedéves GDP-adat költségvetési helyzetre gyakorolt hatását Németh Dávid, a K&H vezető elemzője. A második negyedév fényében Németh előrejelzése szerint 1,9 százalék lehet az éves GDP-növekedés – így a kormány által 4 ezer milliárd forintra várt hiány GDP-arányosan 4,9 százalék helyett 5 százalékra adódik.

Ez nem olyan nagy különbség, nagyjából 70-100 milliárd forintos kiigazítást igényel, ha a kormány ki akar igazítani.