EUDR: szinte mindenkit érint, mégis csak kevesen készültek fel rá
A nagyvállalatoknak ez év végétől, a kis- és középvállalkozásoknak 2026 júliusától kell eleget tenniük az előírásoknak.
Két kelet-európai ország fért bele a brit Legatum Intézet “ahol a legjobb élni” 26-os rangsorába. Talán nem árulunk el nagy titkot, hogy egyik sem Magyarország. A listát Norvégia, Svájc és Dánia vezetik.
Csehország a 26. Szlovénia pedig eggyel előrébb szerepel azon a listán, amelyet londoni Legatum kutatóintézete tett közzé a napokban, s amely a leginkább prosperáló országokat rangsorolja. A listán 26 ország szerepel, Magyarország nincs rajta.
Az intézet 89 változóból 8 részindexet képezve állította össze a rangsort 142 ország vizsgálata alapján. A változók között szerepelnek olyan nyilvánvaló paraméterek is, mint például a GDP, de a Legatum listája nem csupán pénzügyi rangsor, figyelembe vették például az egészségi állapotokat, a személyes szabadságot, a vállalkozási környezetet, a biztonságot és a kriminalizmust, az oktatás és a kormányzás minőségét.
Az eredmények nem hoztak túl nagy meglepetést, a 26 ország között szerepel minden gazdagnak mondott gazdaság, az első három helyezést Norvégia, Svájc, illetve Dánia viszi el. A legjobb nem európai ország a negyedik helyezett Új-Zéland, majd Svédország, Kanada és Ausztrália következik. Az első tízbe még Hollandia, Finnország és némi meglepetésre Írország került be. Skandinávia minden országa szerepel a legjobbak listáján, a felsoroltak mellett Izland közvetlenül az USA után a 12. helyet foglalja el. Japán “csak a 19., Hongkong pedig a 20. A nagy európai gazdaságok – Németország, Nagy-Britannia, Franciaország a mezőny közepén, illetve a második felében szerepel.A nagyvállalatoknak ez év végétől, a kis- és középvállalkozásoknak 2026 júliusától kell eleget tenniük az előírásoknak.
Mit tartalmaz az ajánlás? Mely cégekre vonatkozik? Hogyan védi a vállalkozásokat?
Kedvező lehetőség a likviditás javítására feldolgozóipari vállalatok számára.
Elindult a Gigabit Magyarország program. Változtak a Nemzeti Bajnokok – Zöld és digitális átállást célzó egyműveletes kombinált Hitelprogram feltételei.
Eddig 12 település hozott rendeletet a helyi önazonosság védelmében, azonban mindössze egy olyan van, ahol a lakosságszám változása alapján ez indokolt lehet – és ott sem ez a probléma.
Mekkora felelősség nyomja a sportvezetők és a szülők vállát? Szakértőket kérdeztünk a témában.
Egy magánszemély tett feljelentést a rendőrségen, ennek nyomán indult meg az eljárás.
A hír hallatán Szijjártó Péter felháborodott.
A tűz átterjedt az egyik épület homlokzatára is.