Még a maffiánál is hatékonyabban sarcol az Iszlám Állam

Elsöprő erejű, brutális légi hadműveletet hajtott végre az orosz haderő Szíriában – összesen 25 darab Tu-22-es Backfire, Tu-95-ös Bear és Tu-160-as Blackjack hadászati bombázó vett részt a bombázásokban. Először fél órán át 12 Tu-22-es bombázta Rakkát, az Iszlám Állam (IÁ) fővárosát, majd negyven percen belül két stratégiai bombázó 34 levegő-föld rakétát lőtt ki Aleppó és Idlib tartományokban lévő terrorista-célpontokra – keddre összesen 127 művelet és 206 terrorista-célpont volt előirányozva, írja az orosz távirati iroda. A légicsapások az IÁ állásai és eszközei mellett az olajfinomítókat és olajszállító teherautókat is célozták.

Olajcsap elzárva – és akkor mi van?

A korábbi amerikai légicsapások ellenére idén 324 millió dolláros bevétele származhat a terrorszervezetnek az olajkereskedelemből (100-tól 330 millióig terjed a saccolt bevétel) – a terrorállamnak azonban nem ez a legfőbb bevételi forrása.

Az Iszlám Állam katonáinak egyik toborzó vonulása

AFP / Youtube

Amerikai források szerint az IÁ egyszeri nagy készpénzbevételhez jutott akkor, amikor 2014-ben az iraki Moszul városában egyszerűen bankok tucatját rabolta ki. De az igazi, rendszeres pénzt a sima maffiabevételek hozzák, írja a Foreign Policy. A terrorszervezet az uralma alatt élő 8 millió embert ilyen-olyan okokkal megsarcolja (szemétszállítás, olajadó, útdíjak), éves szinten százmilliókat kaszálva. Ezek után következik csak az olajkereskedelem és a csempészet. Nehéz pontos képet alkotni az IÁ gazdaságáról a számok tükrében, de eddig elég jól ment a bolt.

A Thomson Reuters szerint 2,9 milliárd dolláros éves bevétele volt 2014-ben az IÁ-nak, ami egyfelől olyan adókból jött össze, mint az ötszázalékos "szociális adó" (a szociális szolgáltatásokra és fizetésekre), az Irakba tartó teherautók megadóztatása (800 dollár járművenként Jordániából és Szíriából), Észak-Irakban a 200 dolláros útadó, de a rakkai régészeti területek fosztogatásáért is tejelnie kell az arra vállalkozóknak 50 százalékot, ugyanez a tevékenység Aleppóban 20 százalékos adó alá esik. A nem muzulmán vallásúaknak dzsiziát, védelmi adót kell fizetniük. Ebből havi 30 millió dolláros bevétele van az IÁ-nak a Thomson Reuters szerint, egy másik elemző, a Rand Corp szerint az eltulajdonlásból és adóztatásból ennél több, évi 600 millió dollár jött be 2014-ben.

Menekültbiznisz

Az IÁ olaját egyébként állítólag Irán és Törökország is vásárolja. Korábban terrorizmus-szakértők úgy vélték, a menekültválság és az embercsempészet is fontos bevételforrása volt a szervezetnek, ezért generáltak menekültáradatot (támadtak meg táborokat, üldözték az embereket), és így részt vettek az embercsempészetben is. Egy EU-s tanulmány szerint ebből 323 millió dolláros bevétele volt az IÁ-nak, amelynek 5-800 milliós évi bevételre van szüksége, hogy fenn tudja tartani állami működését (fegyveresek fizetése, szociális rendszer fenntartása, fegyver-, lőszervásárlás). Mivel az olajinfrastruktúra romokban van, az IÁ-nak létfontosságú, hogy egyre nagyobb területekre terjessze ki a hatalmát, mondta a Chatham House energetikai szakértője a Foreign Policynek. Hiszen így annál több embert tud megadóztatni, meglopni, ami azért fontos, hogy a kieső olajbevételeket kompenzálják.

Ki küld oda katonát?

Nagy László nyugalmazott ezredes szerint a légicsapások fokozásával valóban nem győzhető le az IÁ, de ezek jelentősen gyöngítik eszközeiket, fegyverállományát. A végső csapást majd csak szárazföldi csapatokkal lehet rájuk mérni, de addig nincs más út, mint a bombázás: az IÁ nem fog békén ülni, hiszen elemi érdeke a Nyugat destabilizálása.

Az IÁ Nagy szerint valószínűleg azzal számolt a párizsi merénylet előtt, hogy esetleg megismétlődhet a madridi eset: az al-Kaida 2004-ben 191 halálos áldozatot követelő robbantássorozatot hajtott végre, aminek hatására a Zapatero-kormány kivonta csapatait az iraki hadszíntérről. Hasonló hatást várhatott az IÁ is, vagy legalább próbált elrettenteni más országokat attól, hogy belépjenek a szíriai hadműveletbe, mondja Nagy. De egyelőre épp az ellenkező hatást érte el.

Kobani városának egyik utcája, két nappal az után, hogy a kurd harcosok teljesen kiűzték az Iszlám Állam fegyvereseit 2015. január 28-án

AFP / Bulent Kilic

Azt, hogy mely ország lesz majd hajlandó katonáit az IÁ ellen hadba küldeni, még nem tudni. Hogy ez elengedhetetlen az IÁ legyőzéséhez, eddig sem volt kérdés. Szenes Zoltán volt vezérkari főnök, az NKE Nemzetközi Biztonsági Tanulmányok tanszékének oktatója szerint az amerikaiak ettől ódzkodnak: az iraki Falludzsa 2004-es ostrománál annyi veszteséget szenvedtek el, mint 2001 óta összesen az iraki hadszíntéren (95 halott, 560 sebesült).

Orosz elszánás

Ha sikerül összehozni egy ütőképes lokális haderőt, akkor megindulhat egy ütőképes szárazföldi hadművelet, mondja Szenes, ehhez azonban össze kell békíteni Aszadot és a rendkívül megosztott, ezres nagyságrendű szervezetekből álló szunnita ellenzéket (ahol 100-150 ezer fegyveres is harcol) – ami pedig nem lesz könnyű. Hozzájuk csatlakozhat a kurd haderő, a Hezbollah Irán által támogatott fegyveresei, az oroszok és amerikaiak pedig adnák a légi támogatást, hírszerzést, fegyverzetet – és ezt a többfrontos támadást nyilván nem bírná ki az IÁ 40-50 ezres serege.

Nem kétséges, az orosz állam a támadások fokozásával erőt demonstrált, amellyel az orosz utasszállító gép egyiptomi felrobbantását, illetve a párizsi merényleteket torolta meg. A franciákkal már a pénteki tragédia után együttműködési megállapodást kötött Putyin, és a világ legnagyobb repülőgép-anyahajója, a francia Charles de Gaulle sem véletlenül érkezett a térségbe. Ahogy azt Nagy is elmondta a hvg.hu-nak, az oroszok megtízszerezték a tűzerőt, a hatékonyságot, és főleg az Iszlám Államot támadták, ellentétben a korábbi gyakorlattal, amikor az Aszad-ellenes szunnita erők állásait is sokat bombázták, sőt leginkább azokat – mondjuk most is bőven estek a szórásba ezek is. Az oroszok elszánását mutatja viszont, hogy 50 millió dolláros vérdíjat tűztek ki a felrobbantott gép tetteseinek kézre kerítéséért. Összehasonlításul: 2001-ben Oszama bin Laden fejére Amerika 10 milliós vérdíjat tűzött ki.