Az Oroszország elleni szankciók ellenére a nyugati technológia zavartalanul áramlik be, az olaj pedig ki az országból. Az USA és az EU nehezen tud fellépni az óriási profitot bezsebelő közvetítőkkel szemben, akik tovább drágítják Moszkvának a háborút.
Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő nemrég azt nyilatkozta, hogy már dolgoznak egy új, hatékonyabban működő támogatási rendszeren a nagyobb településeken élők számára, amelyet szerinte nevezhetünk akár csok plusznak (csok+) is. A Bankmonitor szakértői elemezték, hogy az eddig megismert csok és babaváró módosítások tükrében vajon mire számíthatunk majd az új csok-nál.
A német cég szerint furcsa, hogy két számjegyű béremelést kell adni a magyarországi gyárukban dolgozóknak.
A nyugat-európaiak döntő többsége a dunántúli kis falvakban vásárol, ahol finoman szólva sem tapossák egymás sarkát a vevők, míg a kínaiak, vietnámiak, izraeliek és oroszok szinte csak Budapestet célozzák. Arra kerestünk választ, hogy miből származnak ezek a különbségek.
A pert a Kereskedelmi Világszervezetnél a magyarok, a lengyelek és a szlovákok ellen kezdeményezik, hogy "mindenki lássa, saját tagállamai mennek szembe az EU-val".
A háború nem csak kegyetlen, de drága is.
Magyarországon nem használhatók, az EU 25 tagállamában viszont óriási az érdeklődés a konnektorhoz csatlakoztatható erkélynapelemek iránt, amelyekkel olcsón és egyszerűen csökkenthetjük a rezsinket. A kis modulok ahhoz is hozzájárulnak, hogy az emberek rájöjjenek, mit jelent az átállás a fenntartható, klímabarát energiafelhasználásra. A Deutsche Welle riportja.
A gazdasági válság kellős közepén addig jutott a világ legfontosabb chipgyártója, hogy le kell mondania a gigászi keresleti kilátásokról, és beszállítóit is a gyártási tempó visszafogására inti. Ez rossz hír a fogyasztóknak, akik árcsökkenést reméltek, ahogy a geopolitikai strategizálásban lévő nagy gazdaságoknak is. Ezzel együtt pedig fakul az a remény is, hogy rövid távon látványosan csökkenni fog az infláció.
Jó eséllyel veszít az állam azon, ha pár hónapos tulajdonlás után a nyílt piacon adja el a Posta biztosítók többségét. Kormányközeli potentátok viszont nyerhetnek.
Magyar–francia együttműködés jöhet az atomenergia kapcsán és állítólag a repülőtér megvásárlásában is; vizsgálatot indít az EU a kínai elektromos autók miatt; toronyházat építtethet Mészáros Lőrinc bankja. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Már 2020-ban is megígérte Orbán Viktor, hogy kiterjesztik az szja-mentességet a háromgyerekes anyákra is, de nem valószínű, hogy lesz rá elég keret a költségvetésben.
Egyre többen szólnak be Mészáros Lőrincnek a Fideszben, és ezt a propagandaközpont tűri. Az ok: a kibeszélés alkalmas lehet az elégedetlenkedők leszerelésére, de Mészáros gyengítése is a célok közt szerepelhet.
Továbbra is megsínyli Oroszország Ukrajna lerohanását, a nyugati szankciók miatt átszervezni kényszerültek gazdaságuk jelentős részét és ez eléggé ráfizetésesen sikerült. A bajban a leglátványosabban Kína sietett segítségükre, de néhány frissen napvilágot látott adat szerint ennek is komoly ára volt. Most Észak-Koreáé a rivaldafény, a Putyin–Kim-csúcstól az orosz elnök azt remélheti, hogy a diktátorkollégájától beszerzett plusz lőszerekkel még tovább tudja nyújtani a háborút, hogy kivéreztesse Ukrajnát.
Az egész EU-ra kiterjedő háztartási vagyonfelmérés friss adatai alapján a magyarok nettó átlagvagyona a sor végén kullog. A legfelső 10 százalékba tartozó magyarok átlagvagyona családonként megközelítette a 190 millió forintot, míg a legszegényebbeké 2 millió forint alatt volt. Ha ingatlanról vagy kötvényről van viszont szó, ott vagyunk a top 5-ben.
Egy oknyomozó újságíró feltárta az osztrák üzletet.
A tervezetről már társadalmi egyeztetés zajlik.
A fővárosi ügyfelek adóügyeit eddig kezelő platform új helyre került át, de az átállás nem ment zökkenőmentesen. Akár a budapesti ügyfelek több mint tíz százalékának nem dolgozták fel a beadványát, pedig pénteken jár le egy fontos fizetési határidő.
A magyar kormány tagjai – Brüsszel mellett – már korábban is Ukrajnát tették felelőssé számos kedvezőtlen magyarországi jelenség miatt, az utóbbi napokban az orosz agresszió ellen védekező országról az „derült ki”, hogy a Barátság kőolajvezetéken érkező orosz kőolaj tranzitdíjának a megemelése áll a hazai üzemanyagárak növekedése és az infláció vártnál lassabb mérséklődése mögött. A baj csak az, hogy ez így nem igaz.
A három nagyvállalat, a Ford, a General Motors és a Stellantis csillagászati profitot vágott zsebre, miközben a dolgozóknak kevés jutott. A szakszervezet vezetője egy kongresszusi képviselővel együtt nyílt levélben fordult az amerikai közvéleményhez, hogy megindokolja a sztrájkot, amely megbéníthatja az amerikai autóipart, de egyelőre csak egy-egy Ford, General Motors és Stellantis gyárban szüntették be a munkát.
