Recesszióba csúszhat a gazdaság az év második felében, ami lassan, de átszivárog a munkaerőpiacra is – mondta a hvg360-nak Virovácz Péter, az ING makrogazdasági elemzője. Vajon ugyanolyan rossz lesz a helyzet, mint a 2008-2009-es válság idején?
Közzétette a KSH, hogyan állt össze a 6,5 százalékos GDP-növekedési adat. A szolgáltatószektor nőtt hatalmasat, miután a kormány elkezdte zsákszámra önteni a pénzt az emberek közé, hogy vásároljanak, és most dobja meg a számokat az is, hogy tavaly tavasszal még voltak lezárások a járvány miatt. Az ipar eközben még csak a dráguláson érzi a háború hatásait, a termelés nem állt le.
GDP-ből nem lehet ennivalót venni a boltban, a drágulás pedig óriási – lehetne rávágni a szép növekedési adatra, de az összkép ennél bonyolultabb. A kormány egy tanulságot levont a 2008–2009-es válságból: sokkal jobb a politikusok számára az, ha szétterítik a problémákat, és nem százezrek helyzete lesz elviselhetetlen, hanem millióké valamivel rosszabb, mint addig.
Lassult ugyan a magyar gazdaság növekedési üteme, de így is 6,5 százalékkal magasabb a második negyedéves GDP, mint egy évvel korábban. Az idei év első hónapjaihoz viszonyítva 1,1 százalékos a növekedés, ami jól mutatja, hogy a háború hatásait igazán csúnyán még nem érezte meg az iparunk, a kampány alatti pénzszórás viszont alaposan megdobta a fogyasztást, és a turisták is elkezdtek visszatérni. Sok későbbre várható rossz hatás pedig még nem mutatkozott meg június végéig.
Az előrejelzések szerint éves alapon növekedésről beszámoló GDP-adatot kaphatunk szerdán, miközben mostanában nem úgy tűnik, mint ha jó volna a gazdaság helyzete. Utánanéztünk, mik az ellentmondás legfőbb okai.
Az sem lesz alacsony, 7,6 százalékot várnak 2023-ra. De idénre még többet, 11,7 százalékost. Recessziót a Bankholding nem vár, de a második félévben közel kerülhetünk a gazdasági stagnáláshoz.
Az egy főre jutó fogyasztás arányát nézve egyedül a bolgárokat előzzük meg az EU-n belül.
A koronavírus-járvány sokkjától alig hogy megszabadult és az ukrajnai háború terhét nyögő világgazdaságra újabb veszélyek leselkednek.
A szolgáltató szektor magára talált a tavalyi lezárások után, és óriásit dobott a GDP-n, az ipar pedig a háború első heteiben még nem nagyon érezte meg a harcok hatását, így együtt kimondottan nagy növekedést adtak ki január és március között.
Az EU gazdasági teljesítményének utolérését, de legalább megközelítését ígérte a gazdaságfejlesztési miniszterjelölt 2030-as határidővel, Lázár János pedig sok elődjéhez hasonlóan Ausztria színvonalát célozta meg. Az egy főre jutó GDP-nk valószínűleg idén fogja meghaladni az 1989-es osztrák szintet, ha pedig pontosan ugyanúgy nőne tovább, mint teszi azt 2010 óta, akkor az EU átlagát 2061-ben, Ausztriát 2091-ben érnénk utol. A nagyra törő terv így sem teljesen megvalósíthatatlan, de ahhoz az oktatásba és a magyar ipar fejlesztésébe kellene sok pénzt beletenni.
Ennél rosszabb forgatókönyv is elképzelhető.
A háború hatásai még alig érték el a magyar gazdaságot március végéig, az ipar tavalyinál jobb teljesítménye, valamint az, hogy 2021 elejével ellentétben a szolgáltató szektor jól működött, együtt nagy GDP-növekedést eredményezett az idei első negyedévben. Sőt, még a nagy infláció is segítséget nyújtott abban, hogy ez a mutató szép legyen.
A növekedés üteme csökken csak, az is csupán pár tizedszázalékkal, még a legóvatosabb számítások szerint is. Ha bátrabban számolunk, még akár gyorsíthatja is a növekedést.
Az orosz hazai össztermék (GDP) 10-12 százalékkal csökkenhet az idén – vélte Oleg Vjugin, a moszkvai tőzsde felügyelőbizottságának elnöke, korábban a központi bank első alelnöke.
Oroszország Ukrajna elleni agressziója nem csupán a két országnak okoz maradandó károkat, hanem a globális növekedést is visszafogja. A magyar gazdaság szintén lassul, épp akkor, amikor az államháztartási és a külső fizetési mérleg egyaránt súlyosan deficites.
Az ukrán nemzeti bank becslése szerint az infláció 20 százalék fölé ugorhat, de kordában fogják tartani.
Az idei első negyedévet összevetve a tavalyival 16 százalékkal csökkent az ország teljesítménye a háború miatt.
A háború miatt az euróövezet gazdasági növekedése is lassabb lehet a hitelminősítő szerint.
A járvány megtépázta ugyan Magyarországot, de a gazdaság meglepően erősnek és ellenállónak bizonyult, a növekedés meghaladta a 7%-ot, vagyis jóval magasabb volt, mint a térség átlaga, erre az évre pedig 5%-ot jósolnak. Pedig a populista, dirigista politika minden, csak nem kedvező – írja a vezető német konzervatív lap.
