Az önmagában nem meglepő, hogy tavaly április-júniushoz képest, amikor padlóféket nyomott a magyar gazdaság, óriási növekedést mértek, de a visszapattanás annyira gyors volt, hogy az a legoptimistább elemzőket igazolja. Az idei második negyedévben visszatért a gazdaságunk a válság előtti szintre.
A magyar gazdaság az elmúlt években megelőzte a szlovákiait, amely szinte összecsuklott – legalábbis ezt mutatja a statisztika. Ám ez csak féligazság. A teljes kép jóval árnyaltabb, az egyes mutatókat pedig célszerű körültekintően kezelni.
Idén eddig 3,6 százalékkal emelte a nyugdíjakat a kormány. Ha az infláció ezt meghaladja, akkor novemberben újabb emelés következik – mondta Varga Mihály.
A vártnál gyorsabban és nagyobb ütemben tér vissza az EU gazdasága a válság előtti időszakhoz – többek között ezt tartalmazza az Európai Bizottság nyári gazdasági előrejelzése.
A jegybankelnök szerint csak a hitelállomány bővülése miatt nem omlott össze a magyar gazdaság.
A gazdaságkutató 4,2 százalékos inflációval, 1,2 százalékos alapkamattal és 350–355 forint euróárfolyammal számol jövőre. A növekedés viszont szerintük is 7 százalék lehet.
A miniszterelnök továbbra is úgy tesz, mintha bizonytalan volna, hogy összejöhet-e az 5,5 százalékos GDP-növekedés, és így a családosoknak járó adóvisszatérítés.
Legfeljebb 200 ezerre tehető azoknak a családoknak a száma, amelyek a választási csaliként belengetett adó-visszatérítés mintegy másfél millió forintos maximális összegéből részesülhetnek. Az egyéni csalódásokon túl már megint a hosszú távú társadalmi érdek sérül.
A gazdaság a vártnál sokkal jobban teljesít, így több adóbevétele lesz az államnak. A miniszterelnök rögtön ad félezer milliárd forintnyi adóvisszatérítést a gyerekes munkavállalóknak. Nem világos, miért pont nekik, és miért nem a nagyon magas hiányt és államadósságot csökkentik inkább. Mármint azon túl, hogy a kifizetést éppen a választások elé időzítenék.
Nigéria 89, Ghána 63 százalékkal növelte meg egyszer a GDP-jét, Magyarországról eltűnt kétmillió szegény, de lett még 130 ezer dolgozó egy statisztikai újratervezésnél. Az, hogy a gazdasági adatok gyűjtésének és összesítésének elméletét, valamint technikáját is fejlesztik, jó folyamat, de sokszor azt is jelenti: ki kell dobni jó néhány korábbi elemzést a gazdaságról.
Áprilisban az ipari termelés valamivel alacsonyabb volt, mint márciusban, de sokkal nagyobb, mint 2020 áprilisában, mikor a gazdaság nagy része állt. A 2019. áprilisi szintet sikerült újra elérni.
Az első becsléséhez képest is javította a KSH a GDP-adatot, az év első három hónapjában csak 2,1 százalékos volt a visszaesés. Az ipar húzta a gazdaságot, a szolgáltatások alaposan visszafogták, de egyre valószínűbb, hogy az év feléhez érve már a 2019 végi szint fölé kerül a GDP.
Düböröghet a populizmus, ha a járványhelyzet és a gazdaság statisztikáit egymás mellé tesszük. Nagyon egyszerű lenne egymondatos válaszokat találni arra, hogy mi történt az elmúlt hónapokban, pedig kimondottan érdekes az összkép akkor is, ha részleteire bontjuk, mi okozza a váratlanul nagy gazdasági növekedést.
Az amerikai gazdaság kilőtt, Európa követné, de az ingyenpénz, a munkanélküliség és az infláció új összefüggéseit kutatva a jegybankok és a kormányok tartózkodnak a hirtelen lépésektől.
2,3 százalékos GDP-esést mért a KSH 2021 első három hónapjában. 2020 végéhez képest így is nőtt a gazdaság teljesítménye.
2,6 százalékkal többet költöttek a világon katonai célokra 2020-ban, mint az előző évben – írja a Deutsche Welle.
3,8 százalékkal bővülhet a gazdaság 2021-ben, az átlagos reálkereset viszont alig fog nőni. A kormány folytatja a pénzszórást, az éves hiány a GDP 7,7 százaléka, az államadósság 80,2 százalék lehet.
Kína és Törökország gazdasága a koronavírus-járvány ellenére nőni tudott, a legnagyobb visszaesést az Egyesült Királyság szenvedte el.
Nagyot akarunk dobni a gazdaság teljesítményén? Adjunk mindenkinek szemüveget, akinek szüksége van rá! Jobb lehet a munkahelyi teljesítmény és kevesebb a baleset, egyetlen gyereket sem hátráltatna a tanulásban az, hogy rosszul lát. A szemüveg gazdasági hasznát sokan próbálták meg számszerűsíteni, ezt járjuk körbe a közgazdasági elméleteket bemutató sorozatunk mostani részében.
Közzétette a KSH a 2020-as GDP-csökkenésről szóló részletes számait. Éves szinten 5 százalékos volt a visszaesés, a recessziót legnagyobb részben a tavaszi lezárások és a szolgáltató szektor részleges leállása magyarázzák.
