Míg Szlovákia a GDP 9,3, Magyarország csupán a GDP 1,1 százalékát fordította rezsivédelemre. Célzott támogatást rajtunk kívül csak Máltán nem adott a kormány a rászorulóknak.
Az Európai Bizottság közzétette téli gazdasági előrejelzését. A legutóbbi, őszi prognózishoz képest kedvezőbbek az európai adatok.
Alulról indult az ország, és jelentős mértékben az uniós támogatásoknak köszönhetően tudta növelni a GDP-jét az elmúlt tíz évben, így is hátrébb csúszott a rangsorban. Ráadásul nincs már lehetőség a gazdaság extenzív növekedésére – például a foglalkoztatottság bővítésével –, az intenzív növekedés előfeltételeinek helyzete – mint például az erős oktatás, nyelvtudás, a tudásintenzív termelés – pedig kedvezőtlen. Mindez nem ágyaz meg annak a középhatalmi státusznak, aminek elérését célul tűzte ki a kormányfő.
Az előző negyedévinél kisebbnek, de a vártnál jobbnak bizonyult a negyedik negyedévi amerikai éves GDP-növekedés a csütörtökön publikált előzetes adatok alapján.
Londoni pénzügyi elemzők szerint Kína csak a jövő évtized közepe után veheti át az első helyet az Egyesült Államoktól a világ legnagyobb gazdaságainak ranglistáján. Magyarország az előrejelzési távlat végéig várhatóan megőrzi helyét a lista felső harmadában, az Oroszországgal szemben érvénybe léptetett nyugati szankciók "vegyes" hatást gyakoroltak az orosz gazdaságra
Éves alapon még szép a növekedési adat, de vannak olyan elemei a gazdaságnak, ahol a teljesítmény már a Covid-válság idejét idézi. A neheze pedig csak most jön.
Lanyha növekedés, magas infláció – erre érdemes számítani 2023-ban is a CIB Bank elemzése szerint. Magyarországon az év első felében végig 20 százalék fölött lesz a drágulás, és lassabban térünk vissza az alacsony inflációhoz, mint az eurózóna vagy az USA. A forintárfolyam viszont visszatérhet 400 alá.
A szakember szerint a forint árfolyamzuhanásával kapcsolatban nincs értelme spekulációt emlegetni, mivel annak nem lehet ilyen jelentős és hosszantartó hatása.
Az adatokból úgy tűnik, hogy a szankciók mégis működnek.
Abban mindenki egyetért, hogy meglepetés volt a KSH által reggelt közölt szám.
Ahhoz képest, mekkora bajok vannak a magyar gazdaságban, kimondottan jónak tűnő GDP-adatot tett közzé a KSH: július-szeptemberben 4,1 százalékos volt a növekedés a tavalyihoz képest. Aggasztó jel viszont, hogy április-júniushoz viszonyítva ez már visszaesést jelent, amit utoljára 2020 közepén, a Covid-járvány első hulláma idején láttunk. Az éves szinten jó adat úgy jöhetett ki, hogy a szolgáltató szektor mostanra magára talált a rémes idők után, az iparban pedig csak drágulást hozott a háború, leállásokat nem.
Vagy a pénzügyminiszter optimistább a szakmai stábjánál, vagy a tarsolyában van valamilyen – eddig be nem jelentett – intézkedés(csomag), amivel a recesszió elkerülhető.
Szerintük gyülekeznek a viharfelhők.
Jövőre nehéz lenne növekedést tervezni, a költségvetés hiányát tovább duzzasztja az extra gázvásárlás, az infláció húsz százalék körül tetőzik, a magyar gazdaság felettébb sérülékeny – ismerte el Varga Mihály pénzügyminiszter a közgazdászok idei vándorgyűlésén.
Az Európai Központi Bank elnökét hallgatták meg az Európai Parlament Gazdasági és Pénzügyi Bizottságában, ahol kiderült, hogy a válság ellenére tovább növekszik az eurózóna gazdasága, de létezik forgatókönyv a recesszióra is.
Alapvetően a kormányon múlhat, hogy a GDP egyik motorja marad-e a lassulás jeleit mutató építőipar. Ám épp olyan időszakban kellene többet költenie erre, amikor visszafogni kényszerül az állami nagyberuházásokat.
Bár tetszetős gazdasági növekedést regisztrált az idei első fél évben a statisztika, de a megtermelt többletjövedelem jelentős része ráment az energia importjára. A hazai össztermék vásárlóértéke mindössze 1,7 százalékkal emelkedett, a többi csak látszat.
A legsürgősebb helyreállítási és újjáépítési munkák, mint iskolák és több mint 500 kórház működőképessé tétele, 105 milliárd dollárt tennének ki.
Recesszióba csúszhat a gazdaság az év második felében, ami lassan, de átszivárog a munkaerőpiacra is – mondta a hvg360-nak Virovácz Péter, az ING makrogazdasági elemzője. Vajon ugyanolyan rossz lesz a helyzet, mint a 2008-2009-es válság idején?
Közzétette a KSH, hogyan állt össze a 6,5 százalékos GDP-növekedési adat. A szolgáltatószektor nőtt hatalmasat, miután a kormány elkezdte zsákszámra önteni a pénzt az emberek közé, hogy vásároljanak, és most dobja meg a számokat az is, hogy tavaly tavasszal még voltak lezárások a járvány miatt. Az ipar eközben még csak a dráguláson érzi a háború hatásait, a termelés nem állt le.
