Közelítget a magyar gazdaság az európai átlaghoz. Legalábbis egy olyan mutató alapján, amely a pillanatnyi sorrendet nagyjából tükrözi ugyan, de tendencia felvázolására kevéssé alkalmas.
India arányaiban is nagyobb munkaképes korú népességgel rendelkezik, mint bármely más nagy gazdaság. Hiába nő azonban a dolgozni képes emberek aránya, katasztrófához vezethet, ha nem sikerül munkát adni nekik. A kilátások vegyesek.
Az utolsó tíz esztendő – legalábbis a reáljövedelmet tekintve – elveszett évtizednek számít Oroszországban: 2013-2023 között növekedés helyett hat százalékkal esett az átlag reáljövedelem. Az Ukrajna elleni háború kezdete óta viszont csökken a szegények és gazdagok közötti különbség. Ennek fő oka, hogy a háborúban való részvételért, illetve az elesett katonák után járó „koporsópénzt” elsősorban a kevésbé tehetősek kapják, mert ez az a réteg, amely elsősorban jelentkezett hivatásos katonának.
Az Eurostat előzetes adatai szerint a magyar egy főre jutó GDP a tagállamok sorában hátulról a nyolcadik, 2022-ben utolérte a portugált, ám elolvadt az előnye a románnal szemben.
Miért építünk gázerőművet orosz gázhoz? Örülhetünk-e annak, hogy csökkent az infláció? Meg lehet-e enni a GDP-t? És vannak-e egyáltalán gazdasági céljaink? Podcastban válaszoltunk az elmúlt napok gazdasági kérdéseire.
2022-ben javult ugyan az államadósság GDP-hez viszonyított aránya, összege viszont folyó áron a GDP 12 százalékával ugrott meg, ami a kamatterhek jelentős növekedésével jár.
1100 milliárd forintnyi hitelkérelem futott be az Eximbankhoz, vasárnap felfüggesztették a kérelmek fogadását.
Jóllehet az invázió nyomán nyugati cégek százai vonultak ki Oroszországból, a tőzsde bezárt és a rubel árfolyama zuhanni kezdett, a folyamat gyorsan lecsengett. A legfontosabb orosz exporttermékek pedig megtalálták útjukat a világpiacra.
Három magyar régió van az EU húsz legszegényebbje között, a budapesti régió viszont a 15. legfejlettebb az unióban – számolt az Eurostat. A legfejlettebb vidéki magyar régió váratlanul most már nem a Nyugat-Dunántúl.
Technikai recesszióban a magyar gazdaság, de a kormány így is büszke a tavalyi növekedésre, az inflációról pedig szerintük továbbra is más tehet. Egyre világosabban látszik, hogy milyen hatással vannak Oroszországra a szankciók, mi köze volt a földrengés rengeteg áldozatához a török építőiparnak, és mekkora kihívás lesz Magyarországnak a klímaváltozás elleni küzdelem. A Molt nem rendítette meg a benzinárstop, de a paksi bővítés és az akkugyárak kaptak némi szembeszelet, Tiborcz István pedig bekebelezte a Waberer's közel felét. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Magyarország nem, az eurót használó országok viszont elkerülték a recessziót, vagyis azt, hogy a GDP két egymást követő negyedévben is csökken. A hazai 26,2 százalékosra nőtt infláció továbbra is Európa-rekord. Ami a növekedési kilátásokat illeti, a magyar kormány jóval optimistább, mint az EU.
Az orosz gazdaság nem omlott össze, sőt többé-kevésbé alkalmazkodott a szankciókhoz. Ám a kerülőutas importnak ára van, és hiányzik a nyugati csúcstechnika. A lakosság munkaerőpiaci-megélhetési válsággal küzd. Az állami adóbevételek immár zuhannak, a kiadások nőnek, a tartalék nagy, de nem tart ki örökké.
A választások előtti szavazatszerző osztogatás, illetve az év második felében a vállalkozások számára kínált támogatott állami hitelprogramok nagyban hozzájárulhattak, hogy az egész évet tekintve a gazdaság egész szép növekedést tudott felmutatni. Ezek azonban az inflációt fűtik, a kormány láthatóan beáldozta az infláció elleni küzdelmet a gazdasági növekedésért cserébe – 2023-ra ugyanez várható.
Ennél nagyobb kettősség nem is lehetne a most kiadott 2022-es GDP-adatokban: éves szinten egészen vállalható volt a növekedés, az utolsó három hónap azonban baljós trendet mutat.
Míg Szlovákia a GDP 9,3, Magyarország csupán a GDP 1,1 százalékát fordította rezsivédelemre. Célzott támogatást rajtunk kívül csak Máltán nem adott a kormány a rászorulóknak.
Az Európai Bizottság közzétette téli gazdasági előrejelzését. A legutóbbi, őszi prognózishoz képest kedvezőbbek az európai adatok.
Alulról indult az ország, és jelentős mértékben az uniós támogatásoknak köszönhetően tudta növelni a GDP-jét az elmúlt tíz évben, így is hátrébb csúszott a rangsorban. Ráadásul nincs már lehetőség a gazdaság extenzív növekedésére – például a foglalkoztatottság bővítésével –, az intenzív növekedés előfeltételeinek helyzete – mint például az erős oktatás, nyelvtudás, a tudásintenzív termelés – pedig kedvezőtlen. Mindez nem ágyaz meg annak a középhatalmi státusznak, aminek elérését célul tűzte ki a kormányfő.
Az előző negyedévinél kisebbnek, de a vártnál jobbnak bizonyult a negyedik negyedévi amerikai éves GDP-növekedés a csütörtökön publikált előzetes adatok alapján.
Londoni pénzügyi elemzők szerint Kína csak a jövő évtized közepe után veheti át az első helyet az Egyesült Államoktól a világ legnagyobb gazdaságainak ranglistáján. Magyarország az előrejelzési távlat végéig várhatóan megőrzi helyét a lista felső harmadában, az Oroszországgal szemben érvénybe léptetett nyugati szankciók "vegyes" hatást gyakoroltak az orosz gazdaságra
Éves alapon még szép a növekedési adat, de vannak olyan elemei a gazdaságnak, ahol a teljesítmény már a Covid-válság idejét idézi. A neheze pedig csak most jön.
