#génterápia

Roska Botond: 2050-re a rövidlátás lesz a vakság leggyakoribb oka

„Az első díjamnak azt tekintem, amikor egy vak ember bejelentette, hogy a kutatásaimnak köszönhetően tárgyakat lát” – mondta a HVG-nek Roska Botond neurobiológus, aki egy új génterápiával elérte, hogy látásukat felnőttkorukban elvesztő emberek ismét felismerhessenek tárgyakat. A tudóst nemrég a látáskutatás legnagyobb elismerésével jutalmazták, kutatócsoportjával most az arcfelismerésen dolgoznak, de a rövidlátás terjedését is megállítanák.

Egészség
Csendes-Erdei Emese

Tíz éve génterápiával kísérletezik magán a longevity egyik legvitatottabb arca

Liz Parrish 2015-ben Kolumbiába utazott, hogy saját magán próbáljon ki két olyan kísérleti génterápiát, amelyeket az Egyesült Államokban ilyen formában nem engedélyeztek volna. Nem halálos betegség miatt vállalta a beavatkozást, hanem azért, hogy közvetlenül az öregedés biológiai folyamataiba avatkozzon be. Támogatói úttörőnek tartják, kritikusai szerint viszont éppen azokat a biztonsági lépéseket kerülte meg, amelyeknek ki kellene deríteniük, működik-e egy kezelés, és milyen kockázatai lehetnek hosszú távon.

Egészség
Soltész Krisztina

Fiatalítható a szem? Elindult az első humán vizsgálat a retina visszaprogramozására

Az öregedés nem biológiai végzet, hanem korrigálható programozási hiba – vallja David Sinclair, a Harvard kutatóorvosa. A nevéhez fűződő cég nemrég olyan génterápiás készítményt dolgozott ki, amely epigenetikusan fiatalítja a retinát. A terápia már a klinikai kutatások fázisánál tart, de egyelőre nem szabad készpénznek venni, hogy működni is fog. Spisák Sándor, a HUN-REN TTK Epigenetika és Genomszerkesztés Kutatócsoportjának vezetője segített értelmezni az eredményeket.

Egészség
Soltész Krisztina