Bár az elmúlt időszak hőhullámai miatt még fontosabbá vált a klímaváltozás elleni harc, konkrét intézkedésekről továbbra se hallani. Klímaszakértők egy csoportja szerint mindez annak "köszönhető", hogy túl optimistán állunk a jövőhöz. Pedig lehet, hogy nem kellene.
A klímaváltozás ellenszere nem a zöldkommunizmus, és nem is a tagadás. Hanem a technológia. Nem pánikolni kell, hanem elővenni az eszünket, és megszerelni a bolygót. Techno-optimista jövőkép, első rész.
A globális felmelegedés miatt eltűnt az utolsó egybefüggő jégtábla is a kontinensről, az alaszkai vizek ezzel gyakorlatilag teljesen jégmentessé váltak.
A múlt héten lezajlott etióp akció után ezúttal Indiában ragadtak ásót az emberek, hogy faültetéssel jelezzék: készek megmenteni a bolygót.
A Föld "tüdejeként" aposztrofált Amazonas videken mindig is problémát jelentett az esőerdők kiirtása, júliusban azonban még az eddigieknél is gyorsabb mértékben pusztították a területet.
Tetőzött a július végi hőhullám okozta fokozott jégolvadás Grönlandon, ahol múlt csütörtökön mérték az egyetlen napi legnagyobb, 12,5 milliárd tonna felszíni jégveszteséget.
Az idei július több mint forró volt, soha ilyen meleget nem mértek még, mint most. A rosszabb: ezután csak még fülledtebb nyarak várhatók.
Rövid időn belül, alig másfél év alatt 110 ezer hektár erdővel lett szegényebb Németország. Az erdőpusztulás oka a klímaváltozás okozta következmények számlájára írható.
A populistáknak nincs válaszuk a globális felmelegedésre és a klímakatasztrófára, Orbán Viktor pedig nem veszi észre, hogy az öt éve bedobott témája, a migráció fölött eljárt az idő. De mi köze mindennek a szelídgesztenyéhez? Ez a Fülke, a hvg.hu közéleti podcastja.
A feljegyzések 1880-as kezdete óta a legmelegebb hónap lehet az idei július a Földön az előzetes adatok szerint, ráadásul egy, a júniusi hőmérsékleti rekordokat megdöntő hónap után – közölte a Meteorológiai Világszervezet (WMO).
„A Magyar Országgyűlés, látva a klímaváltozás és az ökológiai válság egyre súlyosbodó jeleit Magyarországon és az egész világon, kihirdeti a klímavészhelyzetet” – áll a Párbeszéd politikusának, Tordai Bencének a most benyújtott törvényjavaslatában.
Nem csak mi, emberek szenvedjük meg a hőhullámokat, a grönlandi jégmezőkön sem jobb a helyzet. A legutolsó jókora bajt csinált.
Jó pénzért bárkiknek elmagyarázom, mekkora marhák – mondja Jorgen Randers, a klímastratégia professzora, a Norvég Üzleti Iskola volt igazgatója. A 75 éves akadémikus állítja, a Föld lakossága 2050 után gyors csökkenésnek indul, a felmelegedést viszont a katasztrófa határáig tolja az emberi önzés. A legutóbbi HVG-ben megjelent interjú a magyar kormányoldalon több véleményformálót is felzaklatott.
Stílusost megoldást választott Greta Thunberg aktivista, hogy ne növelje karbonlábnyomát, miközben az ENSZ klímacsúcsára tart.
Megdőlt az abszolút országos melegrekord Nagy-Britanniában a Nyugat-Európát múlt héten sújtó hőhullámban - közölte utólag a brit meteorológiai szolgálat. 38,7 Celsius-fokot mértek Cambridge-ben.
Sárosi Péter szerint Bayer a klímaváltozást tagadók egyik áltudományos mítoszát vette elő.
Az Ok névre hallgató gleccser volt az első Izlandon 2014-ben, amely elolvadt. A kutatók most emléktáblát állítottak neki.
A grönlandi jégtakaró a globális klímarendszer igen fontos eleme, olvadása a tengerszint emelkedéséhez is vezethet. Az előrejelzések szerint az Európába betört második hőhullám épp erre a területre tart.
A madarak különböző stratégiákkal képesek alkalmazkodni a klímaváltozáshoz, tempójával azonban nem tudnak lépést tartani. Így akár az olyan alkalmazkodóképes fajok is, mint a széncinege, a füsti fecske és a szarka is veszélyeztetetté válhatnak hosszútávon.
A francia fővárosban 41 fokot, a németországi Geilenkirchenben pedig 40,5 Celsius fokot mértek.
