Helyes, hogy Magyarország felelősségét és tennivalóit is vizsgáljuk, amikor a fenyegető klímakatasztrófáról és a megteendő intézkedésekről beszélünk, de ne tévesszünk mértéket – mondta Áder János köztársasági elnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. Magyarország ugyanis – folytatta Áder – a világ kibocsátásának 137 ezred részét teszi ki, az Európai Unió kibocsátásának pedig csak 1 százalékát, míg az egész EU a világ kibocsátásának nem egészen 10 százalékát adja.

Az államfőt a jövő héten kezdődő New York-i ENSZ-klímacsúcs miatt kérdezték, amelyen Magyarországot képviseli. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a találkozó politikai vita lesz, ami a szándékok kinyilvánításáról, a tettrekészségről szól majd, megállapodás aláírásáról azonban most nincs szó.

A Fidesz el sem ment, így határozatképtelen lett a parlamenti ülés, ahol a klímaválságról vitáztak volna

A szerdai rendkívüli parlamenti ülést az LMP kezdeményezte, támogatta az ellenzék is, de a Fidesz nem ment el. Így a képviselők nem vitáztak az éghajlatváltozási veszélyhelyzetből fakadó feladatokról.

A szén-dioxid-kibocsátás nagyságrendjének érzékeltetésére Áder azt a példát hozta, hogy az Európai Unió 28 országának összes éves kibocsátása 2017-ben annyi volt, amennyit Kína valamivel több mint egy nap alatt a légkörbe bocsátott. "Tehát amikor arról beszélünk, hogy Magyarországnak különböző intézkedéseket kell tennie a klímavédelem érdekében, akkor helyesen tesszük, hogy erről beszélünk, de jó, hogy ha látjuk, hogy nem vagyunk egy súlycsoportban a nagy szennyezőkkel", például az Egyesült Államokkal, Kínával, Indiával.

A mi felelősségünk azért sokkal kisebb – fogalmazott.

Áder János az Európai Unió (EU) előtt álló kihívásokról szólva kifejtette: az egyik nagy vita arról szól, vajon 2050-re elérhető-e, hogy az EU, ezen belül Magyarország klímasemleges legyen, vagyis a szén-dioxid-kibocsátás és a szén-dioxid megkötésének aránya egyensúlyban álljon. "Magyarországon az egy főre eső kibocsátás bőven az EU-átlag alatt van, a német kétszerese, az amerikai pedig három és félszerese a magyarnak" – mutatott rá, hozzátéve, szerinte ez is jól jelzi a felelősség mértékét.

Áder János hangsúlyozta: más uniós országokkal összevetve Magyarország 1990-hez képest pontosan annyival csökkentette a szén-dioxid-kibocsátását mint Dánia, miközben Ausztria, Spanyolország és Írország növelte a kibocsátását.

2030-ra a magyarországi áramtermelés több mint 90 százaléka szén-dioxid-mentes lehet, amennyiben megépül Paks II., megtízszereződik a naperőmű-kapacitás, illetve megszűnik a szénalapú energiatermelés. Nem sok ilyen ország lesz 2030-ra a világon – jegyezte meg.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.